Az Összeesküvés Amerika ellen ugyanis egy olyan alternatív idővonalat vesz alapul, ahol Charles Lindbergh legyőzi Rooseveltet az 1940-es választásokon, így az USA nem üzen hadat Németországnak. Lindbergh maga egy valós történelmi figura: 1927-ben a világon elsőként repülte át egyedül az Atlanti-óceánt, ezzel pedig egyik pillanatról a másikra Amerika egyik legismertebb embere lett. És bár érdemes megjegyezni, hogy Lindbergh a valóságban elítélte Hitlert, egyben elég rasszista nézeteket is vallott, a sorozat pedig azt bontja ki, hogy mozdul el Amerika a fiktív elnöksége alatt a fasizmus felé. Egyenlőbbek az egyenlőknél Az Összeesküvés Amerika ellen a végzetes választás előtt veszi fel a történet fonalát, cselekménye pedig nagyjából 1942-ig tart. A sorozat egy Newark városában élő zsidó családra fókuszál: Herman Levinre (Morgan Spector), egy középosztálybeli biztosítási ügynökre, annak feleségére (Zoe Kazan), valamint két fiára, Sandyre (Caleb Malis) és Philipre (Azhy Robertson), illetve közelebbi rokonságukra.
Az Összeesküvés Amerika ellen utolsó két epizódja a feszültségkeltés magasiskolája, melyet a végletekig lebegtetett veszélyérzet tesz pokoli élménnyé. Aktuálissá pedig az, hogy Lindberghből nem farag diktátort, hanem azokkal a gesztusokkal emeli ki zsidóellenességét, amelyeket nem tesz meg: nem ítéli el Hitler akcióit, a közéletben zajló zsidóellenes uszítást, és akkor sem szólal fel, amikor országszerte pogromok indulnak amerikai polgárok ellen. Még akkor is nyilvánvaló a párhuzam a charlottesville-i gyilkosságot elbagatellizáló Trumppal, ha nem tudjuk, hogy Roth 2004-ben – tehát az első Bush-kormány alatt írt – könyvét úgy fedezték fel újra 2016-ban, mint "a regényt, amely megjósolta Trump elnökségét". "Hát így történik. Mindenki fél" – jegyzi meg rezignáltan a feleség, mikor rájön, hogy hiába dübörög férjében is az ellenállás virtusa, amely nem engedi Kanadába menekíteni a családját, társadalmi szinten nagyon hasonló folyamatok zajlanak le az Egyesült Államokban, mint amit mi az európai történelemkönyvekből ismerünk.
Ezen kívül a produkció eseménytelen folyása, lassú építkezése és túlságosan az amerikai közönségre való kalibráltsága is nehezítheti megtekintését. Az alkotók számos olyan utalást tettek, melyet a tengerentúli közönség, csak megfelelő politikai, történelmi és kulturális ismeretek birtokában tud értelmezni. Lindbergh megítélésében viszont egészen biztosan új szeleket indít meg az HBO. A sorozat idehaza az HBO GO -n látható.
Philip Roth tényleg Newarkban született és nőtt fel, ugyanabba a Weequahic Középiskolában tanult, mint a regényben is, és a testvérét is ugyanúgy hívták. Bár az nyilvánvaló, hogy Lindbergh nem lett az Egyesült Államok elnöke, Henry Ford nem lett belügyminiszter, 1941 decemberében Amerika belépett a háborúba, a zsidókat pedig nem fenyegette valós veszély Roosevelt Amerikájában, a határ a két világ (a valós és az elképzelt) között annyira vékony, hogy az olvasó nem tudja eldönteni, hol ér véget az egyik és hol kezdődik a másik. A szerző a kötet végén külön részt szentelt a főszereplők valódi kronológiájának, ez némiképp segíthet a tájékozódásban. A regény alapján 2020-ban az HBO készített minisorozatot.
Philip Roth "mi lett volna, ha? " regénye azt veszi górcső alá, hogy mivé fajult volna Amerika, ha 1940-ben a náciszimpatizáns Charles Lindbergh nyeri a választást. Lett volna amerikai holokauszt? Erről készített fojtó feszültségű sorozatot a Drót atyja. Figyelem! Az alábbi kritika elárulja a cselekmény egyes részleteit, azaz spoilereket tartalmaz! Charles Lindberghre elsősorban hős pilótaként és egy mocskos zsarolási ügy áldozataként emlékszik az utókor, pedig a maga korában Hitler támogatójaként is szép hírnevet szerzett magának. Nemzeti hősnek számított, miután 1925-ben ő lett az első pilóta, aki egyedül átrepülte az Atlanti-óceánt. Népszerűsége hisztérikus méreteket öltött, a tányérján hagyott csirkecsontért is megverekedtek az éttermekben az emberek. A hírnév átka volt, hogy 1932-ben elrabolták a csecsemőjét, akiért feleségével hiába fizették ki a váltságdíjat, már csak a holttestét találták meg. A tragédia hatására Lindbergh visszahúzódóvá vált, és a bulvárfigyelem elől Európába menekülve egyre több időt töltött Németországban.
A novemberi amerikai elnökválasztást megelőzően egy baloldali összeesküvés bontakozott ki a színfalak mögött, amelyben "nagyhatalmú emberek iparágakon és ideológiákon átnyúló közös munkálkodása" zajlott azért, hogy befolyásolják a közfelfogást, megváltoztassák a szabályokat és a törvényeket, irányítsák a média tudósításait és ellenőrizzék az információ áramlását - írja cikkében a Time magazin online kiadása. A szerző szerint az AFL-CIO, azaz a legnagyobb amerikai szakszervezeti szövetség és az Egyesült Államok Kereskedelmi Kamarája között megkötött informális paktum - "amelyben a munkások ereje a tőke erejével lépett szövetségre" - azért jött létre, hogy "megőrizze a békét és szembeszálljon Donald Trump demokráciatámadásával. " Az összefogás - mint írják - egyszerre korlátozta a tüntetéseket és összehangolta a nagy cégek vezérigazgatóinak ellenállását a volt elnök akaratával szemben. Mindezt példátlan, kreatív és határozott "árnyékkampányként" jellemzi a szerző, aki kifejti, hogy bár a tevékenység nagy része a baloldalon zajlott, elkülönült Joe Biden kampányától.
Egyik festménynek sem "A napraforgók" a címe - a cikk nem is egy festményről szól, hanem két festménysorozatról. Mi lenne a cikk megfelelő címe? – Hkoala 2009. december 13., 18:07 (CET) [ válasz] Igen, ez nem egy festmény. Nem kellene a névelő, és az egyértelműsítés sem jó. A német cikk egyértelműsítője van Gogh; szerintem ez jó lenne. Szalakóta vita 2009. december 13., 20:39 (CET) [ válasz] Én kezdtem el ezeket a cikkeket, és Burum javaslatára tettem a címükhöz a (festmény) kiegészítést. Figyelembe kell venni, hogy a festmények túlnyomó többségének, különösen a régebbieknek nincs/nincs hivatalos címe, a festők ilyet hagyományosan nem adnak. (Ismert személyek portréi általában egyszerű esetek persze. ) A különböző katalógusok a különböző nyelveken a híresebb festményeket - Van Gogh festményeit is - egész sor különböző néven nevezik, ezért vezettek be katalogizálási rendszereket, betű- és számjelekkel (ezekből is két különböző van pl Van Gogh esetében). A sorozat szerepeltetése a címben zárójelben azért nem tökéletes megoldás, mert ezek nem sorozatnak készültek, hanem addig készítettek hasonló témájú festményeket, amíg ihletük, kedvük diktálta, időnként később visszatértek a témához.
TERMÉK ADATOK SZÁLLÍTÁS ÉS FIZETÉS TERMÉK ADATOK Puha és kellemes tapintású polysatin szövetből készült kendő, amely gyönyörűen teríti be vállaid. Ez a kifinomult és divatos kiegészítő vonzóbbá teszi a női megjelenést. Tökéletes ajándék kifinomult stílusú hölgyek részére. Van Gogh Napraforgók c. művének ábrázolásával. Mérete: 90x90 cm Anyaga: poliszatin (pamut és poliészter kevert szövet szatén szövettel) SZÁLLÍTÁS ÉS FIZETÉS Szállítás és fizetés A szállítási díj 1490 Ft. Ingyenes szállítást 39990 Ft felett biztosítunk. Fizetési lehetőségek: online bankkártya, banki előreutalás, utánvét. Bruttó 120. 000 Ft-t meghaladó megrendeléseket csak előrefizetéssel áll módunkban elfogadni. Elállási jog A hatályos jogszabályok alapján a fogyasztókat 14 napos elállási jog illeti. Van Gogh kendő Napraforgók 90x90 cm Megrendelésed kézbesítését 6 munkanapon belül tudjuk vállalni. Előrendeléses / külső raktáron lévő termékek esetében 3-5 hét. Személyes átvételre jelenleg sajnos nincs lehetőség. A szállítás díja: 1490 Ft. Ingyenes szállítást biztosítunk 39.