Nem is volt olyan régen az az időszak, amikor a világot még nem árasztották el a celebek, az álművészek, álhírességek. A tömegkommunikációs forradalom kitörése előtt, mondjuk 1989. február 19-én, éppen negyedszázaddal ezelőtt sokak szívébe költözött bánat, amikor hallották a hírt: meghalt Kálmán György magyar színész. Az az ember, akinek hiányát máig érezzük, 1925-ben született Budapesten. Önéletrajza tanúsága szerint szegény, középpolgári családba. A Ráday utcában lakott szüleivel és testvérével. Apjának egy szerény kötőgép üzlete volt. Kálmán György az Ipar utcai polgári iskolába járt. Rossz tanuló volt. Az iskola után kesztyűs inasnak állt, négy évig dolgozott a bőrös műhelyben. 1943-ban, mire segédként, úgymond, felszabadult, a háborús fővárosban már nem volt kesztyűbőr. Kálmán György maradt azonban a bőrnél, cipőfelsőrész-készítőként folytatta ezt a pályát. Egy héttel testvére után hunyt el Kálmán C. György. Miután a felsőbőr is eltűnt asztalosnak állt, majd nyakkendő készítőnek. Kálmán Györgynek tehát fiatalkorában esze ágában sem volt bármiféle művészi foglalkozásra gondolni.
Pécsre, a Szendrő József igazgatta színházba szerződött. A pécsi színház tagjai nagyon szerették vezetőjüket. Joggal. Szendrő József kitűnő ízléssel és kedéllyel engedte kibontakozni társulata minden tagjának, így a pályakezdőknek is a tehetségét. 1953 és 1980 között aztán Kálmán György a Nemzeti Színház tagjaként vált az általa annyira tisztelt színészóriások között maga is nagy színésszé. Mint írta ezekben az években: "Megértettem, hogy a színészetem eszköz arra, hogy valakit vagy valamit – nálam jóval többet – szolgáljak. Kálmán györgy betegsége. S ettől a felismeréstől kezdve eszerint éltem. Célom lett: legalább egy gondolatot vigyen haza az, aki lent ül: a közönség. Beleszólni a világ dolgába – így – gyönyörűség! " Házy Erzsébettel a Felfelé a lejtőn című filmben Kálmán György színpadi színészként a világirodalom legnagyobb darabjaiban szerepelhetett. Egyforma magabiztossággal játszotta a Shakespeare, az Arthur Miller vagy Friedrich Schiller megálmodta alakokat. Pályafutása talán legemlékezetesebb alakítása Madách Imre darabjának Az ember tragédiájának Lucifer szerepe volt.
Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán A Sellő a pecsétgyűrűn időtálló film. Latinovits Zoltán, a korszak meghatározó színészeként játszik benne. Halász Judit ifjú, hamvas és bájos, Pécsi Sándor pedig minden szerepben tökéletes. De mégsem ők a legfajsúlyosabbak ebben a kémtörténetben, hanem Kálmán György. A Gestapo tisztje, aki aztán később rekedtes hangon, ősz hajjal és szakállal visszatér Budapestre, hogy legyőzze a jót, a főhőst, Latinovitsot. Az a gyilkos tekintet. Félelmetes volt, félelmetes és hiteles, mintha az ördög költözött volna bele. Zseniális színészi alakítás, írta a kritika és gondolta a néző. S persze ilyenkor a legegyszerűbb megállapítani: ezt az embert a jóisten is színésznek teremtette. Pedig hosszú út vezetett odáig… Jávor Pállal egy 1958-as felvételen. Fotó: Fortepan/Szalay Zoltán Kálmán György 1925-ben született Budapesten, kétkezi munkát végző, dolgos családban. Hat nappal öccse után meghalt Kálmán C. György - Infostart.hu. Mivel az édesapjának körkötőgép-üzeme volt, ráadásul nem éltek nagylábon, várható volt, hogy rá is fizikai munka vár majd.
A polgári után beálltam kesztysinasnak (de soha nem hozakodtam el vele akkor, amikor ebbl hasznot lehetett volna húzni). Négy évig dolgoztam inasként egy mhelyben, brkikészítést, brfeldolgozást tanultunk. A pénzt hazaadtam. Mire 1943-ban segédként felszabadultam, már nem volt kesztybr, így cipfelsrész-készít lettem. Aztán elfogyott a felsbr is. Asztalossággal próbálkoztam, késbb nyakkend-készítéssel. Majd anélkül, hogy akartam volna, elvittek Szerbiába, egy kis "kirándulásra". A háború alatt eszembe sem jutott, hogy meg lehet halni. Ers és szívós voltam, bírtam a napi 8-16 óra csákányozást. Kálmán György – Wikipédia. Rám is szóltak: ne siess, mert holnap meghalsz! A kidöntött óriásfák tövénél a Színházi Élet mellékletét olvastam, amit magammal vittem. (…) 1945 februárjában érkeztem haza. Még világosban érkeztem a Baross utcába. Nem volt város … A Ráday utcában, otthon, mindent zárva találtam. Édesanyámat elvitték – akkor láttam utoljára, amikor elindultam. Hülye, gonosz, feleltlen, buta kamaszgyerek voltam.
8 (magyar filmdráma, 104 perc, 1969) Halálnak halála (magyar tévéfilm, 42 perc, 1969) 1968 Kártyavár (magyar krimi, 83 perc, 1968) 1967 Társasjáték 9. 1 (magyar tévéjáték, 60 perc, 1967) Nyaralók (magyar tévéjáték, 94 perc, 1967) 1966 Törékeny boldogság 6. 5 (magyar tévéfilm, dráma, 73 perc, 1966) 1965 Iszony (magyar filmdráma, 102 perc, 1965) A távirat 7. 0 (magyar filmdráma, 58 perc, 1965) 1964 Rab Ráby 8. 3 (magyar filmdráma, 90 perc, 1964) 1963 1962 Esős vasárnap 8. 9 (magyar romantikus dráma, 97 perc, 1962) M5: szerda (ápr. 13. ) 13:45, csütörtök (ápr. 14. ) 03:50 1958 Felfelé a lejtőn (magyar vígjáték, 80 perc, 1958)
* * * KÁLMÁN C. GYÖRGY (1954-2021) Budapesten született 1954. április 22-én. Magyar-esztétika szakos diplomát szerzett, pályája kezdetén magyar irodalom- és nyelvtanárként dolgozott, majd könyvtáros lett a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Irodalomtudományi Intézetében. Az MTA-nál később a modern irodalmi osztály munkatársa, majd az irodalomelméleti osztály tudományos munkatársa, végül főmunkatársa lett. Munkásságát 1989-ben Móricz Zsigmond-ösztöndíjjal ismerték el, később megkapta a Széchenyi professzori ösztöndíjat, 2003-ban pedig a Szépírók Társasága díját. Dolgozott szerkesztőként, szerkesztőbizottsági tagként a BUKSZ (Budapesti Könyvszemle), a Cafe Babel, a 2000, a Literatura folyóiratoknál, rendszeresen publikált a Magyar Narancsban és az Élet és Irodalomban. Docens, egyetemi tanár, majd tanszékvezető volt a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem irodalomelméleti tanszékén; volt az MTA Irodalomtudományi Bizottságának titkára. A diákok 2004-ben őt választották meg a pécsi bölcsészkar legjobb tanárának.
pap gyász elhunyt
Beküldte: aklopa, 2008-01-23 00:00:00 | Versek Bocs hogy élek, Bocs hogy megszülettem! Bocs hogy elszívom előled a levegődet, Csak egy baj van: Hogy most már mindegy! Mindegy mert itt vagyok, És addig maradok míg meg nem halok! Ez nem csak neked rossz hír. Nekem is! Hogy együtt kell élnem ezzel is! Ezzel is hogy utálsz engemet, És elítéled minden tettemet! Nem tudom mire jó ez neked, Hogy nem is ismersz és utálsz engemet! Talán a kinézetem miatt? Vagy az ízlésem ami bosszant? Bocs hogy elec.fr. Netán mert más zenét szeretek, És nem bírom a nyáltól csöpögő együtteseket? Mi miatt utálsz annyira, Hogy, meg sem akarsz ismerni soha!? Még mindig nem értem mit vétettem!? Talán azt hogy megszülettem! Pedig én nem akartam megszületni, Hogy élek engem nem lehet hibáztatni!
Furcsán hangzik igaz? Milyen ember az, aki nem kér bocsánatot?! Mégis, most az egyszer beszéljünk azokról a helyzetekről, amikor nem kell sajnálkoznod, elnézést kérned, még ha úgy is érzed, hogy az volna helyes. Jöjjön néhány tipikus eset, amikor szabadkozunk, pedig igazán semmi okunk rá… Ne kérj bocsánatot az érzéseidért! Azt azért szögezzük le az elején, minden érzésközlésnek megvan a maga helye és ideje. Lehet, hogy egy hosszú vonatúton veled utazó személy nem feltétlenül nyitott arra, hogy megtudja, Te éppen miért vagy szomorú. Annál inkább fontos információ ez a hozzád közel állóknak! Morcos vagy, rossz a kedved, sírnál? Nincs ezekkel gond, csak mondd el az okát! Ne kérj bocsánatot rossz napjaidért, az is Te vagy. Bocs, hogy élek - Filmhét 2.0 - Magyar Filmhét. Minden érzéssel, amit kifejtesz, elmagyarázol, esélyt adsz arra, hogy jobban megértsenek, megismerjenek az emberek. Érzéseid helyes tolmácsolása is csak gyakorlás kérdése. A "szavakba önteni" kifejezés mindent le is fed, amit tenned kell: "kényelmetlennek érzem ezt a helyzetet, mert…", "feszültnek érzem magam attól, hogy…", "sírhatnékom támad, ha arra gondolok…" és így tovább.
Főoldal TV műsor DVD / Blu-ray Filmek Színészek Rendezők Fórumok Képek Díjak (Scusate se esisto!, 2014) A világot járó kiváló építésznek egyszer csak honvágya támad. Hazatér Olaszországba, és megpróbál elhelyezkedni, azonban rádöbben, hogy otthon közel sem olyan nyitott szemléletű a munkaerőpiac, és a képességeit korántsem értékelik úgy, mint ahogy az elvárható lenne. Miközben azért küzd, hogy munkát kapjon a szakmájában, találkozik egy homoszexuális férfival, Francescóval, aki segít neki és támogatja. Serena és Francesco között szoros barátság szövődik, és együtt birkóznak meg az élet nehézségeivel. Egy tuti film: Bocs, hogy élek. Nemzet: olasz Stílus: vígjáték Hossz: 98 perc Mi a véleményed erről a filmről? nem láttam szörnyű gyenge átlagos jó szenzációs Bocs, hogy élek figyelő Szeretnél e-mail értesítést kapni, ha a Bocs, hogy élek című filmet játssza valamelyik tévéadó, bemutatják a hazai mozik, vagy megjelenik DVD-n vagy Blu-ray lemezen? Igen Bocs, hogy élek trailer (filmelőzetes) Sajnos ehhez a filmhez még nincs filmelőzetesünk.