Újabb győzelem után lobogott a magyar zászló Forrás: Origo "Hogy mit éreztem? A verseny után közvetlenül azt, hogy nagyon elfáradtam, most viszont azt, hogy harcolni akarok" - mondta Mónus, aki az Origónak adott korábbi interjújában elárulta, hogy miért harcosokként beszél az ellenfelekről. "Mindannyian harcolni akarnak, a mongol még akkor is lő, ha mész a célhoz a saját nyiladért. Mindenkit motivál, hogy más nemzetekkel versenghet, ilyenkor érezni a másik harcos közelségét, ahogy lihegnek a nyakadba, aztán a végén jöhet a baráti kézfogás, bár a mongolok ebben is mások, ha legyőzöd őket, nehéz szabadulni az erős kézszorításukból". Mónus József a Farkas íjász világbajnok Őcsényben - 2018 - dcs2 - YouTube. A hagyományőrző íjász egyedül azt sajnálja a török versennyel kapcsolatban, hogy a köves pálya miatt minden nyílvesszője eltört. Mónusnak nagy álma volt, hogy a 907-es pozsonyi csata emlékére 907 méter fölé lőjön el egy nyilat, és erről még mindig nem tett le, legközelebb szeptemberben tesz kísérletet erre. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
A Farkas a második helyezettet 63 méterrel győzte le, hiszen 460 métert lőtt! Majd júliusban Kahramanmarasban a "HŐS város"-ban rendezett, több mint 700 versenyzőt felvonultató nagyszabású rendezvényen győzött minden kategóriában amiben elindult. Az 50 # korlátozott íjerősségű versenyt, a korlátlan erősségű íjak versenyét és a un "PUTA" céllövő csapatversenyben szerzett aranyérmet! 2018 szeptemberében a nemzetközi szövetség (world archery federation) bírói által hitelesített mérés során 897, 66 méterre lőtte a nyílvesszőjét, és így közel 25 méterrel döntötte meg a korábbi (873, 26 m) csúcsot.
A legutolsó érmet Dél-Koreából hozta haza Mónus, ahol a csapatversenyben második helyen végeztek (összesen tizenkét magyar íjász vett részt a viadalon), a győzelem nyolcvan nyíl után mindössze egy lövésen múlt. Az úgynevezett Naadam-lövészet hagyománya a legenda szerint Dzsingisz kán idejére nyúlik vissza, a mongol vezér szórakozása volt ugyanis, hogy a legyőzött ellenfél harcosait beásta a földbe, úgy, hogy csak a fejük látszott ki, majd nyíllal lőtt rájuk. A mostani verseny barátságosabb körülmények között zajlik, a harcosok 75 méterről lőttek egy bögre nagyságú célpontra, Mónus ezt a lövést térdelve hajtja végre, míg a több százméteres távolságokra ellőtt nyilakat álló helyzetből, a fegyvert negyvenöt fok körüli szögben tartva küldi útjára - Utah-ban például GPS-szel mérik le, milyen messzire szállt. A nyilak súlya és kialakítása az egyes kategóriákban más és más, nem mindegy, mennyi toll kerül a végére, és milyen a hegye, a nehezebb, vastagabb nyilak nagyjából ötszáz méteres távolságig használhatóak, de akár 300 km/h-s sebességgel is repülhetnek.
Sokakban fölmerül az a kérdés, hogy tulajdonosként jogukban áll-e a saját dolgukat elidegeníteni, ha azon haszonélvezet áll fenn. A haszonélvezet valóban korlátozza a tulajdonos jogait, azonban nem korlátozza teljes mértékben. A haszonélvezeti jog létrejöttének szigorú feltételei vannak: szerződés vagy más jogcím szükséges hozzá, ezen felül ingó dolog esetén elengedhetetlen a dolog birtokának átruházása, ingatlan esetén pedig az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzése. Haszonélvezeti jog I. - Eladhatja-e a tulajdonos a haszonélvezeti joggal terhelt dolgát?. Keletkeztetheti hatósági-, bírósági rendelkezés vagy jogszabály. A jogszabály által keletkeztetett haszonélvezeti jog klasszikus példája az özvegyi jog, amely a házastárs halálától automatikusan megilleti az özvegyet haláláig vagy újabb házasságkötéséig. Ingatlan esetén ebben az esetben is szükséges az ingatlan-nyilvántartási bejegyzés, amelynek elmaradása azt a következményt vonja maga után, hogy a haszonélvezeti jog csak a rosszhiszemű vagy ingyenes szerzővel szemben érvényesíthető. Ez a szabály a gyakorlatban azt jelenti, hogy amennyiben valaki be nem jegyzett özvegyi joggal terhelt ingatlant vásárol az adásvétel megkötésének napján kikért tehermentes tulajdoni lap birtokában úgy, hogy az özvegyi jogról nem tudott és kellő gondosság mellett nem is tudhatott, akkor vele szemben utólag nem érvényesíthető az özvegyi jog.
Ha lejár a haszonélvezeti jog időtartama, akkor a haszonélvező természetesen köteles az ingatlant visszaadni a tulajdonosnak, és azt az "amortizációt" mely a rendeltetés szerű használat során keletkezett, nem köteles megtéríteni. (pl megkopott ajtó, bemattult parketta). Viszont, ha az értékcsökkenés olyan használat miatt keletkezett, ami meghaladja a rendeltetés szerű használatot, akkor ezt természetesen meg kell fizetnie. Fenti információk természetesen messze nem merítik ki a teljes jogok és kötelezettségek témakörét a haszonélvezetről, azok pusztán támpontok, tanácsok és fontos információk ebben a témakörben. Mészáros Ferenc ingatlan és eszköz szakértő
A köztudatban elterjedt az a tévhit, hogy a haszonélvezettel terhelt ingatlant nem lehet eladni – mondta el az Origónak a D. A. S. JogSzerviz szakértője. Valójában a haszonélvezettel terhelt ingatlan is forgalomképes, vagyis a tulajdonos eladhatja, azonban a haszonélvezeti jogot a tulajdonosváltozás nem érinti, vagyis az ingatlan haszonélvezője a továbbiakban is birtokolhatja, hasznosíthatja az ingatlant. Dr. Bezzegh Edina rámutatott: gyakran hallhatjuk, hogy a haszonélvezeti jog a tulajdonjognál is erősebb. Bizonyos esetekben ez valóban így is van, ezért érdemes tisztázni, hogy milyen jogai vannak a haszonélvezőnek a tulajdonossal szemben. Ingatlanok esetében a haszonélvezeti jog a jogszabály erejénél fogva vagy szerződéssel jöhet létre. Jogszabállyal, vagy szerződéssel Az első esetre a leggyakoribb és legközismertebb példa, amikor az örökhagyó szülő halála után a gyermekek öröklik meg az ingatlanban lévő tulajdonrészét, a túlélő szülő haszonélvezeti jogával terhelten. Szerződéssel pedig akkor jön létre haszonélvezeti jog, amikor például a szülő ingatlant ajándékoz gyermekének.