Békés Megyei Kormányhivatal Békéscsabai Járási Hivatala Elérhetőség típusa Igazgatóság Ügyfélfogadás Családtámogatási és Társadalombiztosítási Főosztály Cím: 5600 Békéscsaba Luther u. 3. Levelezési cím: 1916 Budapest Telefon: +36 (66) 519-123 Fax: +36 (66) 519-122 Dávid Ferenc főosztályvezető Email:
Adatvédelmi nyilatkozat | Impresszum MCOnet 2001-2022. - Minden jog fenntartva - Copyright -
Nyugdíjbiztosítási igazgatóság további megyében
törvényben meghatározott nyugellátások (öregségi nyugdíj, hozzátartozói nyugellátások), elbírálása, döntéshozatal. A külön jogszabályokban meghatározott ellátások (bányásznyugdíj, korhatár előtti ellátás, balettművészeti életjáradék, bányászok egészségkárosodási járadéka valamint rokkantsági járadék) iránti igények elbírálása, döntéshozatal. A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. Nyugdíjbiztosítási igazgatóság Békéscsaba - Arany Oldalak. évi LXXXIII. törvény szerinti baleseti járadék megállapítása, feléledése iránti igények elbírálása, döntéshozatal. A kérelemre és hivatalból indult egyeztetési eljárás lefolytatása, adatok beszerzése, hatósági bizonyítvány kiadása. Tanúmeghallgatási eljárás, valamint a kereseti adatok, a szolgálati idő, a korkedvezményes szolgálati idő és az ellátásra való jogosultság stb. helyszíni vizsgálatának kezdeményezése, a vizsgálat eredménye alapján döntéshozatal. Korkedvezményes szolgálati idő vonatkozásában az azonosítási eljárás lefolytatása, döntés a beszámíthatóság tekintetében, szükség esetén a szakmai irányításban közreműködő ONYF-től állásfoglalás kérésének kezdeményezése.
Kapcsolattartás az Egészségbiztosítási Osztállyal a csecsemőgondozási díj, gyermekgondozási díj, gyermekgondozást segítő ellátás, gyermeknevelési támogatás megállapításával összefüggésben. Hatósági bizonyítvány kiadása a folyósított családtámogatási ellátásokról. A feladatkörbe tartozó ügyekben a belföldi jogsegély kérelmek teljesítése. Családtámogatási kifizetőhely megszűnése esetén – jogutódként – a családtámogatási iratanyag alapján az ellátások továbbfolyósítása. Nyugdíjfolyósító igazgatóság Békéscsaba - Arany Oldalak. A gyermekgondozási támogatásban részesülő esetében a nyugdíjjárulék megállapítása és levonása. A programrendszer segítségével az egészségügyi szolgáltatásra jogosultak bejelentésének országos körűen, elektronikus úton történő teljesítése a NEAK részére. A családtámogatási ellátásokkal kapcsolatban hozott elsőfokú döntések, beérkező fellebbezések alapján történő felülvizsgálata, majd a fellebbezési határidő leteltét követő 8 napon belül a Budapest Főváros Kormányhivatala részére történő továbbítása A gyermekgondozást segítő ellátás méltányosságból történő megállapításához szükséges iratok előkészítése és felterjesztése a Kormánymegbízott részére.
1517 végére tételei nyomtatásban is megjelentek Lipcsében, Nürnbergben és Báselben egyaránt. Egyes humanista tudósok és fejedelmek egyetértettek vele, de a római kúria a tételeket teljes mértékben elutasította. Legnagyobb kritikát magától Tetzeltõl kapta, aki már halállal is fenyegette és azt követelte, Luthert is égessék meg, mint Huszt Jánost. A püspökök reakciója lassú volt és óvatos. Elõször a pápát értesítették a "lázadásról", majd Luther feletteseit kérték meg, hogy csillapítsák le õt. A Luther által ismertetett hibák at néhány püspök a reformáció elején még elismerte. Események 1519-ig Luther kénytelen az egyre nôvekvô nyomás miatt a tételeit további írásokkal pontosítani és tisztázni. 1518-ban Luther kifejtette, hogy tételeivel a visszaéléseket akarta megszüntetni, nem pedig a pápaság intézményeit megtámadni és megingatni. A lavinát azonban már nem lehetett megállítani. A pápai kúria keményen reagált és 1518-ban megbízta az eretnekbíróságot Luther ügyének kivizsgálásával. 1519-ben még nem tesznek semmit Luther ellen, ugyanis a császár, I. Miksa meghal és az ország a császárválasztással van elfoglalva.
A jövő mobilitási szolgáltatásai - MOL 2030 Előadó: Ratatics Péter Helyszín: 2022. április 21. 18:15 Érdekel...
A búcsúcédulák osztogatása a 16. század elejére már a háborúk és fényűző építkezések nyomán túlköltekező pápák bevett pénzszerzési módszerévé vált, annak tehát jól kialakult gyakorlata volt: a hívek megfelelő adományért cserébe igazolást kaptak arról, hogy bűneik bocsánatot nyertek. "Amint a pénz a ládikába hullik, a tisztítótűzből a lélek kiugrik" – mondta állítólag Tetzel, a neki tulajdonított kijelentés pedig kiválóan rávilágít arra, hogy ez a szokás etikai szempontból bizony ugyancsak aggályos volt. A búcsúcédula-árusítás gyakorlata a wittenbergi egyetem elismert teológusát, Luther Mártont is felháborította, aki ugyan Bölcs Frigyes szász választó (ur. 1486–1525) alattvalójaként nem találkozott Tetzelékkel – hiszen a fejedelem nem engedte be őket országába –, hívei közül viszont 1516–17 során sokan útra keltek a bűnbocsánat elnyerésére, és utóbb beszámoltak neki tapasztalataikról. A Ferenc-rendi szerzetes a hallottak nyomán úgy döntött, panaszlevelet ír Albert érseknek, melyet 1517. október 31-én küldött el Mainzba.
Mi lehetett ennek az oka? Elsősorban az, hogy a törvényen kívülinek nyilvánított egykori szerzetes hitelveivel – főként az apostoli szegénység és egyszerűség hirdetésével, valamint a nemzeti nyelvvel – rövid időn belül népes tábort gyűjtött maga mögé, ám az sem volt elhanyagolható, hogy a független, kvázi "nemzeti" egyház gondolatával a pápai és császári ellenőrzés alól szabadulni vágyó német fejedelmek támogatását is elnyerte. A későbbi fejlemények nyomán tehát a wittenbergi teológus 1517. október 31-ei vitairata történelmi jelentőségre emelkedett, hiszen – miután találkozott a katolikus klérus merev álláspontjával – megfogalmazott téziseivel a keresztény vallás újabb szakadását eredményezte. Luther tanainak térhódítása súlyos csapást jelentett a katolicizmus számára, ráadásul a hittudós munkássága – Zwingli, Kálvin, majd Szervét Mihály személyében – hamarosan újabb hitújítók fellépését, vagyis újabb reformált keresztény irányzatok születését eredményezte. A 16. század során kibontakozó reformáció a vallásháborúkkal aztán néhány évtized múlva lángba borította Európát, másfelől viszont egy újfajta etikát is megteremtett, mely az egyszerűség, a takarékosság és a felhalmozás propagálásával a gazdasági és társadalmi változások – a kapitalista fejlődés – egyik legfőbb motorjának bizonyult.
Az üzenettel együtt Luther egy 95 tézisből álló vitairatot is eljuttatott feletteséhez, melyet Philip Melanchton szerint azon az estén – német nyelven – a wittenbergi vártemplom kapujára is kifüggesztett. A lutheri 95 pont kapcsán fontos előre leszögezni, hogy a szóban forgó tételek nem kinyilatkoztatásul íródtak; éppen ellenkezőleg, vitára buzdították azokat az olvasókat, akik megfelelő teológiai képzettséggel rendelkeztek. A cél – mint az idézetből is kiderül – mindössze egy disputa összehívása volt, a dokumentum pedig a kezdeményező szerzetes álláspontját tükrözte. Luther tehát az általa szerkesztett 95 tétellel nem egy új felekezetet akart alapítani – bár később kétségkívül ez történt –, hanem "mindössze" a katolicizmust igyekezett megreformálni oly módon, hogy a búcsúcédula-árusítás károsnak ítélt gyakorlatát kiiktatja. Ezzel együtt a később kibontakozó lutheri reformáció alaptézisei – mint például a hit általi kizárólagos megigazulás vagy a sola scriptura tana – sem forradalmi újításokként, csupán a pénzért adott bűnbocsánat elleni érvelés részeként jelentek meg.