Sapho SMART polc zuhanyzóba, 241x30x110mm, króm 3218 - Fürdőszoba Weboldalunk az alapvető működéshez szükséges cookie-kat használ. Szélesebb körű funkcionalitáshoz marketing jellegű cookie-kat engedélyezhet, amivel elfogadja az Adatkezelési tájékoztató ban foglaltakat.
Studio 1031 Studio 1031, 1231 Studio 1231/E Studio 931 Super Wirbel: 829 Tulajdonságok Kiszerelés: 5 db/csomag Anyaga: Papír
Janus Pannonius latin nyelvű világi líránk megteremtője, magyar humanista költészetünk világirodalmi rangú költője, aki egyénivé tudta formálni a kötelező mintákat, sablonokat s eredeti, hiteles életművet hagyott ránk. Első költőnk, akit saját korának európai művészei ismertek és elismertek. Művészete a kortárs itáliai művészettel szoros kapcsolatban bontakozott ki, ott indult pályája, mely végül otthon, Magyarországon teljesedett ki. Janus Pannonius » Múlt-kor történelmi magazin » Ki kicsoda. Életművének fő műfajai beilleszkednek a kor humanista lírájának műfaji rendjébe: írt epigrammákat, elégiákat és panegyricusokat azaz dicsőítő költeményeket. Epigrammái részben iskolai feladatra szánt versgyakorlatok, melyek a latin Martialis költészetének szellemes, csipkelődő hangnemét követik, úgynevezett római epigrammák. Ezek mellett főként magyarországi korszakában számos görög epigrammát is írt, melyeknek komoly, ünnepélyes hangneme, humanista értékeket felmutató világképe elüt a római epigrammák stílusától. Hazai földön írt epigrammái közül kiemelkedik a még lelkes, optimista hangvételű Pannónia dicsérete és a már elégikus, borongós hangvételű Egy dunántúli mandulafáról című, mely a tragikus költősors, a koránjöttség motívumának egyik korai előképe irodalmunkban.
Mi a műfaja a Pannónia dicsérete című versnek? - epigramma, Melyik században íródott a Plaza Balassi című vers? - XXI. század, Mi a műfaja a Zsugori uram című versnek? - jellemkép, Melyik korban íródott a Pannónia dicsérete? - reneszánsz, Kihez íródott a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című mű? - Losonczy Annához, Ki írta a Pannónia dicsérete című művet? - Janus Pannonius, Ki írta a Zsugori uram című művet? Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés) - Oldal 4 a 4-ből - Műelemzés Blog. - Csokonai Vitéz Mihály, Ki írta a Plaza Balassi című művet? - Lackfi János, Ki írta az Egy katonaének című művet? - Balassi Bálint, Ki írta A Reményhez című művet? - Csokonai Vitéz Mihály, Ki írta a Hogy Júliára talála, így köszöne neki című művet? - Balassi Bálint, Mi a műfaja A Reményhez című versnek? - elégia, Mi a műfaja az Egy katonaének című versnek? - vitézi ének, Kihez íródott A Reményhez című mű? - Vajda Juliannához, Tabla de clasificación Voltear fichas es una plantilla abierta. No genera puntuaciones para una tabla de clasificación. Requiere iniciar sesión Tema Opciones Cambiar plantilla A medida que juegue a la actividad, aparecerán más formatos.
Így aztán elégikus epigrammá nak vagy epigrammaformába sűrített elégiá nak szokták mondani. Teljesen egyedi karaktere van a versnek: egyrészt epigrammatikusan feszes a szerkezete, másrészt borongós-fájdalmas, elégikus, töprengő a hangvétele. Ez különös varázst ad neki, ami a mai napig élvezhetővé teszi. Befejezés Ebben a versben, szemben a Pannónia dicsérete cíművel, a pannon föld rideg helyként jelenik meg, amelynek éghajlata alatt szomorú vég vár a túl korán kivirágzó kis mandulafácskára. Míg a jóval optimistább hangulatú Pannónia dicséreté ben Janus még reménykedett, hogy a hazája büszke lesz rá, mert értéket hozott a magyar földre, addig itt már úgy érzi, nem tud változtatni a meglevő műveltségi viszonyokon. Olyanoknak érzékeli a magyar állapotokat, mint az éghajlatot: megváltoztathatatlannak. Így aztán a korai verseket (pl. Búcsú Váradtól) jellemző lendület és optimizmus itt már hiányzik; sokkal árnyaltabb és bonyolultabb érzelmek jelennek meg. Sajnos, Janus Pannonius pontosan érzékelte saját helyzetét az elmaradott műveltségű 15. Janus Pannonius: Egy dunántúli mandulafáról (elemzés) - verselemzes.hu. századi magyar világban.
Abban az időben még nem volt a művei mögött valós élmény és személyes átéltség, később, Magyarországra való visszatérése után azonban már igen. Költészetét két korszakra szokták osztani: az itáliai (1447-1458) és a magyarországi (1458-1464) korszakra. A Búcsú Váradtól nagy valószínűséggel már Magyarországra való visszatérése után született, tehát a második korszak termése, és talán az első vagy egyik első Magyarországon írt verse. Pannónia dicsérete műfaja. A stílusán érezhető, hogy egyszerűbb, könnyedebb, természetesebb, mint az itáliai korszakában, és a verseit sem terheli meg annyi mitológiai utalással, mint diákként. Művei tanúsága szerint Janus akkor érett nagy lírikussá, amikor hazajött Pannóniába. Hazai elégiaköltészete nem a témák, a költői eszközök vagy a motívumok miatt más, mint az itáliai korszak versei, hanem az egyéni érzések, a személyes mondanivaló miatt. A hazai versei már nem sablonosak, többségük belülről jön, s a lírai tartalom értéket ad nekik. Ugyanakkor itthon írt verseinek hangvétele komolyabb, keserűbb is.
A feltűnően eszes fiút 1447-ben nagybátyja, Vitéz János, a Hunyadiak tudós főembere Ferrarába, Guarino da Verona iskolájába küldte tanulni. Az itt töltött nyolc esztendő alatt alapos humanista műveltséget szerzett, költővé érett, nevét is ekkor változtatta Janus Pannoniusra. E korszakának fő műfaja a szatirikus, csipkelődő epigramma volt, szerelmi költészete is ebben a műfajban szólal meg először. Sokszor meglepően szabad szájú erotikus versei arról tanúskodnak, hogy az ifjú költő meglehetősen mozgalmas és változatos szerelmi életet élhetett. Mestere, Guarino felismerve tanítványa költői tehetségét széles körben propagálta műveit, így ismert és kedvelt lett az észak-itáliai humanista körökben. 1454-től a padovai egyetemen kánon- és római jogot hallgatott. Költészete is új irányt vett: felfedezte a panegyricus (dicsőítő költemény) műfaját, amelynek legmaradandóbb darabja a Guarinóról írt dicsőítő ének. 1458-ban nagybátyja hívására hazatért, előbb királyi személynökként kamatoztatta jogi tudását, majd Beatrix királyné kancellárja lett.
Nem remélte, hogy értő közönségre talál, és saját sorsát illetően az előérzete beteljesült. Viszont a magyar költészet fejlődött tovább a maga útján, és amit Janus elkezdett, folytatva lett, az elvetett magok végül mégis kikeltek: a humanizmus és a reneszánsz meghonosodott Magyarországon. Oldalak: 1 2 3 4