Az egykori szemfedélgyári munkás, Újvári Erzsi példáján keresztül a kiállítás olyan kérdésekre is keresi a választ, hogy milyen volt a munkásosztálybeliek társadalmi mobilitása, hogy egy erősen hierarchikus társadalomban miként tudott a munkás származású alkotó sajtónyilvánosságot kapni, de az is felvetődik, hogy vajon a hagyományosan férfias, forradalmi tematikájú versek miként hatnak, ha megjelenik bennük a nők és a gyerekek nézőpontja? Vagy egy másik kulturális összefüggést vizsgálva: milyen fórumokon és szerepekben juthattak szóhoz a nők az avantgárdban? És miért tudni még ma is keveset az aktivitásukról? – teszik fel a kérdést a kiállítás rendezői. Az emigráció alatt a húszas években a Ma folyóirat szellemisége és koncepciója teljesen megváltozott, a folyóirat gárdája Bécsben lényegében széthullott. Barta és bartavelles. Elképzeléseik a művészet szerepéről egyre inkább eltértek egymástól, ami hamarosan szakításhoz vezetett köztük. A kiválást követően Barta és Újvári saját lapokat alapítottak, majd a Szovjetunióba költöztek és ez nemcsak további művészi pályájukat, de személyes sorsukat is megpecsételte.
A film kálváriájáról a rendezőt is megkérdeztük, itt olvasható vele készült interjúnk. A Siess haza, vár a mama ügyének az NFI is részese: a Filmintézet támogatta a film elkészítését, ám a film betiltási botrányában a szervezet az alkotók szerint nem melléjük, hanem Fekete Barna mellé állt, és gyakorlatilag levette a kezét a filmről. Támogatáskérő posztjukban az alkotók úgy fogalmaznak, nemcsak a film betiltása ellen küzdenek, hanem a magyar filmtámogatási rendszer igazságtalanságai ellen is küzdünk. További ügyvédeket, filmszakjogászokat, nemzetközi szakembereket vonunk be, európai intézmények az átláthatóságért, nyitott társadalomért, szólásszabadságért és emberi méltóságért küzdő munkatársait. Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a Facebook-oldalán teheted meg. BARTA és BARTA 2000 Kft. rövid céginformáció, cégkivonat, cégmásolat letöltése. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.
esszé kortárs művészet Szokás mondani, hogy alkalom szüli a kritikust, akár a tolvajt. Nem volt ez másképp Nemes Z. Márió költő, kritikus, esztétával sem, aki ezúttal Barta Bence képzőművészről írt esszét. Alábbi szövege azonban nem csupán alkalmi alkotói portréként, de természet, ember és kultúra összefüggéseiről szóló művészetfilozófiai merengésként egyaránt olvasható. Barta és bar à vin. David Lynch Twin Peaks című sorozatában kiemelt jelentősége van a fáknak. A kisváros erdős környezetben helyezkedik el, mely nem csupán passzív háttér, hanem mágikus terekbe vezető átjáró. Ebben az értelemben az erdő egy okkult gyár, mely az emberi és állati testeket egy kísérteties technológia médiumaiként alakítja át. A baglyok nem azok, amiknek látszanak, de fontos, hogy egyszerre baglyoknak is látszanak, mert paranormális drónokként az erdő megfigyelési hatalmát leplezik és fejezik ki. A természet maga nem az, aminek látszik, saját figuralitását, táj-mivoltát, humanizált maszkként hordja. Persze ez az önleplezés az emberi munka eredménye is, hiszen az okkult gyár mellett ott van a hengermalom is, mely a függőlegesen erezett Douglas-fenyőket aprítja, darálja és fűrészeli.
Vannak színészek, akik mindenhol sztárok… A Humorista a mennyországban című tévéfilmben Kalmár Tibor rendező sztárok seregét vonultathatta fel. Garas Dezső partnere Kazal László volt. Az egyik jelenetben Kazal egy öreg bácsit játszott, aki nem mer átmenni az úttesten. Ezt a tréfát a Pozsonyi úton vették fel és öreges maszkja olyan jól sikerült, hogy senki nem ismert rá. Sőt valaki odament hozzá, hogy átsegítse. Kazal László dalszövegei, albumok, kotta, videó - Zeneszöveg.hu - Ahol a dalszövegek laknak. Kazal László elnézést kérve szabadkozott, hogy őt Garas Dezsőnek kell átkísérnie. A segítőkész járókelő pedig méltatlankodni kezdett: "De nagyra van öregúr, hogy csak egy sztár segítheti át a túloldalra. " Forrás: Kalmár Tibor: Legendás komédiások
Ez utóbbinak köszönhette, hogy a harmincas évek második felére sikeres és keresett slágerénekes lett, állandó lemezszerződést kapott, kabarékban, önálló zenés műsorokban játszott. 1945 után a Kamara Varietében, aztán Budapest szinte valamennyi kabaréjában lépett színpadra. 1947-ben a Fővárosi Operettszínházban óriási sikere volt - Latabár Kálmán, Komlós Juci, Csikós Rózsi társaságában - Lajtai-Békeffi: Az okos mama című operettjében. Játszotta az Intim Színházban a Charley nénjéből "magyarított" Egymillió dollár főszerepét, 1950-ben leszerződött a Vígszínházhoz, 1951-től haláláig a Vidám Színpad tagja volt. Számos zenés vígjáték főszerepét játszotta el, sőt Molnár Ferenc A doktor úr című darabjának zenés változatát rendezte is. Országosan is ismert lett, mert magánszámaival fáradhatatlanul járta a vidéket, maga is nevetett, miközben nevettetett. Gyakran szerepelt a rádióban, korpulens alakja rendre feltűnt a tévé kabaréműsoraiban. Száz éve született a nagy magyar nevettető, Kazal László - Mi van ma?. Rendkívül népszerű volt, ha belépett a színpadra, már vastaps fogadta, utánozhatatlanul "hozta" a spicces, enyhén illuminált alakokat, egyedülálló előadója volt az olyan nyelvtörő hadarószámoknak, mint a megzenésített pesti telefonkönyv.
Kazal tengernyi darabot tanul be, ezernyi szerepet játszik két esztendő alatt. 1936-ban kerül Budapest re, ahol szerepekre és produkciókra kötődik egy-egy társulathoz. Pestre kerülése egy véletlen beugrásnak köszönhető. A budapesti Városi Színház, az Én és a kisöcsém darabjában a bonviván megbetegszik, s az ügyelőnek, Réti bácsinak, eszébe jut a heves vérmérsékletű, ámde snájdig és jóhumorú csongrádi fiú, akit ő személyesen is jól ismer. Táviratilag felhívják a szerepre, ahol rövidesen szép sikert arat. Felkérik a Budai Színkörben is, játssza el a Budapest-Wien című zenés vígjáték címszerep ét, Bársony Rózsi és Latabár Kálmán partnereként. Mind a szakma mind a közönség körében elismerést vív ki, ezzel a produkciójával, de talán a miskolci verekedés, kissé halványuló emlékeként színházi szerződés mégsem lesz a dologból. A megélhetési gondok továbbra is végig kísérik, előbb nyakkendőkészítő nek áll, majd dzsessz dobos, parketttáncos, bárénekes és minden, amiből élni lehet. Napi 10 pengőért elszegődik például az Angol-parkba énekelni.
Játszott a 2×2 néha 5, a Dollárpapa, a Csodacsatár és a Mici néni két élete című filmvígjátékokban. Dalénekesi múltja, az általa megformált kabaréalakok élete végéig kísértették. Panaszkodott, hogy szeretné az Úrhatnám polgá rt és a Képzelt beteg et is játszani, de mindig énekelni hívják. Csak 1962-ben mutathatta meg érzékeny jellemábrázoló képességét, amikor Moldova György Légy szíves, Jeromos című darabjának címszerepét alakította. Nem csak enni, hanem főzni is nagyon szeretett, a kollégáknak saját étele mellé saját készítésű borát tálalta fel. Egy alkalommal az egyik előadás szünetében bement a protokollszobába, és saját termésű nedűjével teli demizsonnal ajándékozta meg a párt főtitkárát. "Ha ízlik a borom, bármikor szívesen látom Dunaalmáson" – tette hozzá. S mit ad isten, néhány hónap múlva Kádár titkárnője telefonon jelezte, hogy a főnök szívesen eleget tenne a meghívásnak. Magánemberként mértéktartóan élt, sem vagyona, sem káros szenvedélye nem volt. Baráti társaságban szeretett mulatni, ismerte az összes malackodó nótát és viccet, ezeket szűk körben úgy tudta előadni, hogy az a nem tűnt trágárságnak.