chevron_right Otthonfelújítási támogatás: kétezren már megkapták, figyeljen az időzítésre! hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2021. 05. 14., 13:35 Frissítve: 2021. 14., 13:14 A támogatás év eleji bevezetése óta több, mint kétezer esetben, 3 milliárd forintot meghaladó értékben hagyott jóvá lakásfelújítási támogatást a Magyar Államkincstár – tudta meg a a családokért felelős tárca nélküli miniszter hivatalától. Több ezer igénylés van még folyamatban, az elfogadott számlák között az anyagköltség dominál. A támogatás 2021. januári bevezetése és május 7. között 8, 5 milliárd forint értékben érkezett be támogatási igény a Magyar Államkincstárhoz (MÁK) otthonfelújítási támogatásra – közölte a családokért felelős tárca nélküli miniszter hivatala a Bank360-nal. Kosztolányi Dezső: Boldog, szomorú dal : hungarianliterature. A beérkezett igények közül 3, 2 milliárd forintot már jóvá is hagytak, ami 2148 ügyletet jelent. Jelenleg további 3235 kérelem áll elbírálás alatt, a miniszteri hivatal tájékoztatása szerint az elutasítási arány 12, 5 százalékos.
Mert nincs meg a kincs, mire vágytam, a kincs, amiért porig égtem. Itthon vagyok itt e világban, s már nem vagyok otthon az égben.
Parasztkunyhó pipázik csendesen, arcod körül harasztok hajladoznak... Mi gyönyörűbb, mint eltanyázni így, az út mentén? A tág mező akárha feléd hömpölygetné hullámait, s te szikla vagy, fa, zöld vetések árja. ( Grigássy Éva) Van hazád Van hazád. Nékem menni kellett. Ha menedék is fogadott, éveim meg nem élve elperegnek. Mint a villám videa teljes. - De neked van - neked van otthonod. Arcom pirul, majd holtra sápad, rád gondolok. Ím, jelt adok, peremén állva a világnak - Lehet kettőnket összemérnem? Kezed között, kezed között vagyok. Hogy is lehetne hát nyomodba érnem? ( Kálnoky László) A sztálingrádi csatatér Mintha agyát, vérét, zsigereit ontotta volna a világ e helyre, közte ruhára való tarka kelme - egy szemüveg sértetlen hever itt - egy gramafón, keringőt küldve szét - árúikat kínálják még a hullák - ahogy bombák kiverték s összegyurták a hernyótalpak, úgy feküdtek épp... Láttam, amint feküdtek, s elterült mind a helyén, s helyet talált örökre, s mindannyinak csupán egy arca volt. Tél volt, az égen szürke felleg ült, majd hó esett, minden sebet befödve - s csönd volt... A végitélet hangja szólt.
villas) villa (épület) Feröeri villa nn hiba Szinonimák feilur f1 Egyes szám Többes szám Határozatlan Határozott Alanyeset villan villur villurnar Tárgyeset villu villuna Részes eset villuni villum villunum Birtokos eset villunnar villanna Finn IPA: /ˈʋilːɑ/, [ˈʋilːɑ] rím: -ilːɑ szótagolás: vil‧la gyapjú Balti eredetű, lásd a vilna szót. Latin nn vidéki ház tanya Tkp. *vicla, lásd a vicus szót.
Egy nő sétál sötétben, elnyűtt test, zöldes orcák. Kis-herceg érkezik, villogva és vasaltan. A birodalmi gyűlést ötödször elnapolták. Fehér utak szaladnak a friss tavasz fényben újjongva. feketén nyúlik Napoleon árnyéka. Lágy sugárral koszorúzva, keményen őrködnek ütegek egy kis magaslaton. Németnek vallani magunkat majd nehéz lesz, nem vonzódni a francia vidékhez, Párizshoz. mely, mint gyermekálmunk, visszatér. Ahol élünk, hideg, derékszögű a tér. Kánikula Nem látni tornyokat. A szem homályos. Mint villámtól, a tető csupa tűz. Zuhanó fényt iszik falu város. Folyóban gyerek ül meztelenül. Gejzír örvénylik pöcegödörből. Szenny, hulladék, gőzös zsigerek. Utcákon villamosok lihegnek. Falakról zuhannak látomások. Hazámhoz Ezer nap koszorúz, szél hord, akárcsak magasra duzzadó tengerhabok. Hegyek -: körhintán óriáselefántok öveznek, bimbózó város-magot. Villa – Wikiszótár. Az utcákon emberi szárnycsapások. Csodás ország: szerelmesed vagyok, legtisztább hazát te adtál volt, bizony: tág s fénylő -: ősparadicsom!
Piave partján, 1918. október 29-30. A vers címe a harmadik, végleges vereséggel végződött piavei ütközetre, az 1918. október 24. és november 4. között lezajlott Vittorio Venetó-i csatára utal, amelyben az Osztrák-Magyar Monarchia vesztesége 80 000 halott és sebesült, valamint több mint 400 000 fogoly volt. Megjelent az Álmok szekerén verses kötetben 1925-ben. Őszi ködben, égő éjben, Égnek szálló, párló vérben Meghördült a nagy Világ! Ágyúk torkán villám villant, Piavének vize csillant, S egyre nőtt a vérvirág. Olasz földön osztrák színért, Érdemtelen, álnok szívért Odaveszett míndenünk! Elhagyottan, kifosztottan, Édesinktől meglopottan: Jaj, már hitünk sincs nekünk! Olasz folyó zúgó partja Mártirokkal van takarva Ítélet-nap hajnalán. Vígasztalan lélek gondolata – Wikiforrás. S míg a moraj csenddé fúllad, Amíg az Ég fénybe gyúllad: Egy ország hal meg talán? Vad vidéken, rab kenyéren Ezen a legbúsabb éjjen Azt kérdezzük könnyezőn: Kit szeretünk, kit imádunk, Szent országunk, kis családunk, Meghalt-e a vérmezőn?... Harcmezőről, csatazajban, Máskor mindig boldogabban Vittek haza szárnyaim... Jaj, de mostan szívettépőn, Fájdalomtól lázban égőn, Könnyel teltek álmaim!...
( Pákozdy Ferenc) Ó, te sötét, ó, te szörnyű kor! Egyszer könnyű lesz a sors megint... teli kézzel alkotunk egészet. táncra kelnek újból szavaink, s napjaink az életre megérnek. Kiskocsmában üldögélünk úlra, ránk borulnak sűrü gesztenyék. belenézünk majd az étlapokba, s künn az éjben száz lampion ég... ( Rába György) Így jöttél felém Egy őszi nap, akár a többi ezrek: ajtócsapódás, hervadt, őszi fény. Erdőben ültem, levelek lepergett sorsán merengve. hova. merre lesztek - s akkor jöttél felém. Körülfolyt a köd, s gomolygott fölöttem, bár elfakult a rétek zöldje már, még egyszer hajtott és virágba szökkent sebes időnk többé tán el se röppen - csak lenne örök, örökös a nyár! A hazatért vacsorája (részlet9 A boldog abroszon forrók a tálak, virágok közt teli üveg bor állt. Őbenne felmagasztosúlt a hála. Némán költötték el a vacsorát. Csodálta csak. honnét e sok ajándék? Második Mohács napján – Wikiforrás. Akár egy bőséges Karácsony-est! Idegen föld temette őt sokáig, s most hazatért, és lassan enni kezd. S a nő kemény kezét meglátta... Máskor régen még e kéz finom s puha volt.
A Wikidézetből, a szabad idézetgyűjteményből. Johannes Robert Becher Lásd még Szócikk a Wikipédiában Médiaállományok a Wikimedia Commonsban Művek a Project Gutenbergben Johannes Robert Becher (München, 1891. május 22 – Berlin, 1958. október 11. ) német költő és politikus. Idézetek verseiből [ szerkesztés] Visszavonulás (részlet) Mi ez s hang a záporcsattogásban, mely úgy elszomorít, s úgy fáj a veszteség? Mint a villám video game. Mily sóhaj ez, fél-romházról leváltan, míg a vihar vonít fürész-zenét? A köznappal békélni: ez a vágyam, mint kőtörő, vad völgyben izzadó, pöröly-döngésben, csille-kordulásban kemény jármában tört alattvaló. ( Nemes Nagy Ágnes) Este Eleget tűrtem, kemény kor, a láncod, voltam fogantatásban gyáva bűn, fényes sinen siklottunk át hazánkon. Célpont voltunk. Céltáblán életünk. S hogy lehelet kél dühtől dúlt kebelben, s melegen száll hűvös hajnalba már, dicsérném a nagy urat, ki sereggel a vörös nappal nyugat fele jár. ( Hajnal Gábor) Németország Egy iskolaigazgató hetykén jár Grünewaldban.