Háry János: Kezdodik a mese - Egyszer volt, hol nem volt - YouTube
Háry János Mese
Szereplők
Nézd meg kik az igazi szereplők a mesefigurák mögött a Háry János mesében, persze a gyerekeknek ez a legtöbbször haszontalan információs, de a felnőttek számára érdekes és meglepő lehet, hogy az animációs karakter mögött ki adja a gesztusokat, poénokat, és az angol hangot, sok esetben már akkor felismerjük amikor csak nézzük a mesét annyira tipikusak a poénok, gesztusok. Péter Balázs
Krucifix (voice)
Angéla Császár
Mária Lujza (voice)
Péter Haumann
Ebelasztin (voice)
Katalin Mészöly
Mária Lujza (singing voice)
Gyula Szabó
Háry (voice)
Éva Szabó
Örzse (voice)
Sándor Sólyom-Nagy
Háry (singing voice)
Klára Takács
Örzse (singing voice)
Háry János Mise En Place
Ez az eldöntetlenség pedig egyetlen játékos kedvű nézőnek sem lehetett ellenére a szegedi Dóm téren tartott nyár esti bemutatón. Pont: 9/10
Kodály Zoltán: Háry János – daljáték két részben
Rendező: Béres Attila
Szereplők: Bede Fazekas Csaba, Bodrogi Gyula, Bordás Barbara, Bucsi Annamária, Gáspárik Attila, Gerard Depardieu, Gálvölgyi János, Homonnay Zsolt, Kalocsai Zsuzsa, Király Levente, Märcz Fruzsina, Szabó Győző, Szőcs Artur, Vasvári Csaba, Zayzon Zsolt. Közreműködik a Szegedi Kortárs Balett és a Szegedi Nemzeti Színház tánckara, a Szegedi Szimfonikus Zenekar, a Szegedi Szabadtéri Játékok Énekkara és a Szeged Táncegyüttes gyermekcsoportja
Szegedi Szabadtéri Játékok, Dóm tér
Bemutató: 2014. Háry jános mese. augusztus 1.
Háry János Mise En Page
<> Dictum factum, úgy lett, hej de nem hiába Hogy királynak hozta, gyorsan is járt lába. S Mózsi, nem hiába, hogy királynak mérte, Fínomul kitellett, mondhatom, mértéke. És a mint ekképen ittunk, eddegéltünk, Régi harczainkról jóizün beszéltünk: Hát köröttünk egyszer oly sikoltozás van, Mint mikor két tábor van hadakozásban. A királyi urfik (most látám őket meg) Czifra tarsolyomért összeverekedtek. <Háry János (mesélő: Halász Judit) - Momó Rádió. >> Dictum factum, a kis urfik rendre jöttek, Vas markomba pompás parolát ütöttek, Én pedig benyultam czifra tarsolyomba, S egy-egy karajczárkát vettem a markomba. <> Mire markomat már tömve, dugva érzem. Szépen megköszöntem, rája elbucsúztam, Jóllakott fakómat aklából kihoztam.
Most is kezébe kapván az öblös meszelyest, Kalandos életéből regét regére kezd; Hol s merre járt, mit látott, mit tett ő s társai, S hallgatva függtek rajta mindnyájok ajkai. Ő, ki ármádiákat vert széjjel egy magán, Túl jára hadnagyával az Operenczián, Ki franczia fejekkel sátrát körül raká, És a világ végénél lábát lelógatá. <> szokása mondani, S közelb csoportosulnak a többit hallani. <> és isznak mindnyájan mint a csap. <Háry jános mise en page. >> <> És itt magát értette az obsitos baka, Ámbár lovon soh'sem volt éltében jó maga: De annyit emlegette és annyiszor lovát, Hogy végre is huszárnak kellett hinni magát.
A szubjektív folyamatok érzékeltetésére nagyobb hangsúlyt fektető modernista film megjelenése előtt Mamcserov ezt kissé nehézkesen, klasszikus fantáziajelenetekben tudja csak megoldani. Karinthy széttartó humoreszkjeit a főszereplő Bauer egyetlen napjába sűríti össze, aminek köszönhetően lemond sok sztori csattanójáról és emlékezetes részletéről, de viszonylag egységes narratívát teremt. A film azonban így is csak részeredményeket tud felmutatni, ugyanis a második felét eluralják Bauer álomjelenetei, amelyekben egy-egy kudarca után vágybeteljesítő képzelgésekkel kárpótolja magát, és ezekben Mamcserov csak ritkán tudja megfogni Karinthy sokszor abszurd humorát. A filmet dicséri a három (más források szerint öt) ezer gyerek közül kiválogatott diákszereplők játéka, a burleszk elemeinek ügyes alkalmazása, valamint Hegyi Barnabás ihletett kameramozgásokat is felvonultató operatőri munkája. A Tanár úr kérem… jól adja vissza Karinthy művének hangulatát, de amellett is erős érveket szolgáltat, hogy miért érdemes elolvasni a kötelező olvasmányokat akkor is, ha azok filmen is megtekinthetők.
Tanar Ur Kerem Tartalom
gyakran előfordult. A Tanár úr kérem…-et a pályakezdő Mamcserov Frigyes írta és rendezte, akit a szórakoztató film és a vígjátékok iránti fogékonysága miatt Keleti Márton utódjának tekintettek. Mamcserov a Karinthy-adaptációban valóban megvillantotta vígjátékrendezői képességeit, de pályáját megakasztotta, hogy '56-ban elhagyta Magyarországot, és két évig Brüsszelben és Londonban készített filmeket. 1958-ban tért vissza Magyarországra, egy darabig Ranódy László filmjeiben dolgozott rendezőasszisztensként – a Légy jó mindhalálig-nak a dramaturgja is volt –, majd megrendezte a hatvanas évek egyik nagy slágerfilmjét, a Mici néni két életét. Mamcserov később nem tudta megismételni ezt a sikert, és nem is vált Keleti Mártonhoz mérhető rendezővé, de többnyire elismert szórakoztató filmeket rendezett a rendszerváltásig. Hol a helye a (magyar) filmtörténetben? A Tanár úr kérem… a Rákosi-diktatúra utáni enyhülés szellemében fogant, amennyiben egy irodalmi klasszikus politikamentes adaptációjával igyekezett szórakoztatni az embereket.
Tanár Úr Kérem Könyv
fekete-fehér magyar játékfilm, 1956, rendező: Mamcserov Frigyes
író: Karinthy Frigyes, forgatókönyvíró: Mamcserov Frigyes, operatőr: Hegyi Barnabás, vágó: Morell Mihály, zeneszerző: Polgár Tibor, főszereplők: Pethes Sándor, Bihari József, Makláry Zoltán, Uray Tivadar, Gobbi Hilda, Apáthy Imre, 73 perc
A film adatlapja a Filmkeresőn
Miről szól? Bauer elkésik az iskolából, és innentől egész nap rájár a rúd: intőt kap matematikából, eladja a stilisztikakönyvét, és még a lányok is kinevetik az utcán. De a képzeletében ő a világ legsikeresebb tudósa, atlétája és kormányfője. Mitől különleges? Mamcserov Frigyes a lehetetlenre vállalkozott, amikor filmre adaptálta Karinthy Frigyes humoreszkjét, de lehetőségeihez és a korszakhoz képest leleményesen dolgozta fel a Tanár úr, kérem-et. Két adaptációs nehézséggel is szembe kellett néznie: a könyv novellái csak lazán kapcsolódnak egymáshoz, tehát nem adnak ki egy összefüggő narratívát, másrészt az iskolaéveire visszaemlékező Karinthy belső monológokban eleveníti fel a diákok vívódásait, álmait és önfelmentéseit, amelyekkel próbálják megúszni vagy épp kezelni, tompítani az iskolai próbatételeket és azok hatásait.
A gyerekszereplőket több ezer jelentkező közül választották ki
Hogyan készült? Rákosi idején szoros politikai kontroll alá vonták a filmgyártást, a forgatókönyveket egy központi bizottság cenzúrázta, hogy az államilag megfogalmazott célokat és gondolatokat népszerűsítsék. A megfelelő ideológia terjesztése az olyan népszerű és nagy szakértelemmel elkészített szórakoztató filmekre is rányomta bélyegét, mint az Állami Áruház. Sztálin halálával és Rákosi háttérbe szorulásával 1953-től a filmgyártás feletti ellenőrzés is enyhült. A cannes-i fesztiválon és a hazai mozikban is nagy sikert arató Körhinta már azt jelezte, hogy az ideológiainál nagyobb szerepet kaphatnak a művészi megfontolások a filmekben. Ebben az enyhülő politikai légkörben készült el Karinthy Frigyes klasszikusának adaptációja, amely üdítően mellőzi a politikát. A századelőn játszódó történetbe utólag sem vetítettek vissza politikai-ideológiai tartalmakat, pedig ez az ötvenes évek történelmi filmjeiben (Föltámadott a tenger, Semmelweis stb. )