O ldódás: az egyén képessé válik az elengedésre, pl. rendezi a régi használati tárgyakat, fényképeket. A gyászmunkában a gyásztanácsadás tud segíteni. Súlyosabb depresszió, illetve gátolt, vagy késleltetett gyászmunka esetén pszichoterápiás vagy pszichiátriai ellátás válhat szükségessé. Ilyenkor feltűnő az érzelmek elfojtása, hiánya. 3. A krízisproblémával kapcsolatosan fontos az öngyilkosság kérdéséről beszélni. A kóros myopia klinikai jellemzői és leggyakoribb szövődményei. A megoldhatatlannak látszó helyzetekben önpusztító törekvések jelenhetnek meg. Jelző fázisai: Sajátos beszűkülés, mely elsősorban érzelmi jellegű. Maga ellen fordított agresszió, önvádak. Öngyilkossági fantáziák. Freud óta tudjuk, hogy a depressziósok és az öngyilkosságra készülők a jelentős személyek iránt érzett haragjukat fordítják önmaguk ellen. Öngyilkossági késztetés esetén pszichiátriai és kórházi ellátásra van szükség.
Fiziológiailag a túlzottan megnövekedett arousalszinttel hozható összefüggésbe. Ilyenkor az agykéreg ébersége túlzott, ennek következtében a személy gondolkodása beszűkül, céltalanul, értelmetlenül cselekszik. Célszerű megnyugtató, határozott utasítást adni a pánikban lévő személynek. Pánikreakció nem törvényszerűen jön létre, befolyásolja a személyiség érettsége, tapasztalatai és a szituáció. Csoportok, tömegek pánik esetén elveszítik erkölcsi kontrolljukat, "az emberek mindenki másnak a rovására próbálnak menekülni". Hajduska Marianna: Krízislélektan (ELTE Eötvös Kiadó, 2010) - antikvarium.hu. Katasztrófa és viselkedés Katasztrófa, háború vagy baleset esetén a reakciók többfázisúak, időben kitolódnak. A fenyegetettség stádiumában hajlamos a személy lekicsinyelni vagy túlértékelni a veszélyt. A sokkfázisban zavartság, reménytelenség, apátia jelentkezik. Hirosima és Nagaszaki atomtámadásának túlélőinél depressziós reakciók jelentkeztek. Tömegkatasztrófák utáni pszichés állapotra jellemző a gátoltság, közönyösség, szorongás, súlyos esetben stupor (kábultság, bódulat).
Krízis A krízis: megterhelő, nehéz élethelyzet, mellyel az egyén nem tud megbírkózni. Pszichésen egészséges ember is kerülhet ilyen helyzetbe. A krízishelyzet lehet előre látható életesemény, pl. költözés, környezeti változás, válás, bírósági tárgyalás, vizsgahelyzet. Vagy lehet váratlan, traumatikus történés, pl. haláleset, baleset átélése, munkahely, párkapcsolat hirtelen elvesztése. stb. A személyiség elhárító erői védekeznek, de ha energiái kimerülnek, az egyensúlyi állapot felborulhat. Átmenetileg kóros tünetek léphetnek fel, melyek intenzívek, az én szétesésével, funkcióromlással és munkaképtelenséggel járhatnak. A krízisreakció megnyilvánulásai lehetnek lelkiek, pl. szorongás, halálfélelem, lehangoltság, izgatottság. Vagy lehetnek testiek, pl. szívpanaszok, gyomor-bélpanaszok, remegés stb. A vizuális analizátor kóros változásainak jellemzői rövidlátással Vizuális figuratív gondolkodás látásromlással. A krízis állapot négy szakasza: Sokkállapot: ilyenkor a szakembernek támogatást kell nyújtania. Reaktív fázis: a felmerülő intenzív fájdalom érzésekkel és a valós helyzettel kell foglalkoznunk.
A gonorrhoea és a chlamydia azonban gyakran nem mutat semmilyen tünetet, így jelenlétüket csak vizsgálat után észlelik. Hüvelyfolyás rák miatt A legtöbb rákos megbetegedésnek nincs hatása a hüvelyi folyásra. Még a hüvelyi területen és a női reproduktív rendszerben előforduló rákos megbetegedések sem mutatnak tüneteket a hüvelyváladékban. A viszonylag ritka petevezetékrákot azonban általában a vizes szerkezetű hüvelyváladék mennyiségének növekedése jellemzi. Ismétlem, ez a fajta rák nagyon ritka, de ha változást észlel a hüvelyváladékban, érdemes azonnal orvoshoz fordulni, hogy kiderítse az okot. Kóros gyászreakció jellemzői angliában. A hüvelyi folyás tünetei, amelyeket orvosnak kell ellenőriznie Forduljon orvoshoz, ha az alábbi tüneteket észleli, amelyek hüvelyi fertőzésre utalhatnak: A hüvelyváladék mennyiségében, színében, aromájában és állagában hirtelen megváltozik. A váladékozást viszketés, duzzanat vagy bőrpír kíséri a hüvely területén. A hüvelyi folyása megváltozott, mióta bizonyos gyógyszereket szedett/használt. A váladékozása védekezés nélküli szex után következik be.
6 A diszkrimináció mint trauma 213 6. 7 A társadalmi trauma utóélete 218 6. 8 Feloldási és kezelési stratégiák, társadalmi prevenció 222 Irodalom 225 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
I. fé 10 Kémiai kötések stabilis: s2p6(d10) 11 ionrács ionos kötés atomrács fémrács fémes kötés molekularács másodlagos kötőerők kovalens kötés 12-09-29 12 Ionos kötés ellentétes töltések között kialakuló elektrosztatikus kölcsönhatás – csak vegyületekben értelmezése a Bohr-féle atommodell alapján kationok és anionok képződése ionizációs energia, elektron affinitás 13 Ionos kötés 14 Kovalens kötés Le nem zárt héjak elektronjai "kollektivizálódnak" Elektronfelhők átlapolódnak H2 Schrődinger 15 Kovalens kötés 16 17 18 Datív kötés 12-09-29 19 Fémes kötés un. delokalizált elektronfelhő és a fématomok között nincs elegendő elektron, hogy minden szomszéddal kötés (nemesgáz konfiguráció) jöjjön létre a fématom-törzsek szoros illeszkedése 20 Fémes kötésű kristályok Fémrácsban azonos mérető atomok - gömbilleszkedés szabályos és hatszöges legszorosabb illeszkedés - 12es koordináció négyzetes szoros illeszkedés - 8 (+6) koordináció lapközepes köbös elemi cella 12-09-29 tetragonális térközepes elemi cella Általános kémia 2011/2012.
A periódusos rendszerben az elemek periódusokba és csoportokba rendezve jelennek meg. A periódusokban az elemek rendszámuk szerint növekvő sorban követik egymást. Az elemek rendszámát kémiai és fizikai tulajdonságaik határozzák meg. [1] Egy főcsoporton belül azok az elemek találhatók, melyekben az elektronhéjakon lévő legkülső héjon lévő vegyértékelektronok száma megegyezik. A periódusban balról jobbra haladva sorban töltődnek fel az atompályák. A perióduson belül balról jobbra haladva: csökken az elemek atomsugara, elektronegativitásuk viszont nő. Ennek oka az, hogy atommagban levő protonok számának növekedésével a mag pozitív töltése is nő.
Ez a sorrend majdnem megegyezik az atomtömegből adódó sorrenddel. Annak érdekében, hogy az ismétlődő tulajdonságokat szemléltesse, Mengyelejev mindig új sort kezdett a táblázatban, úgy hogy a hasonló tulajdonságú elemek egymás alá, egy oszlopba kerüljenek. A periódusos rendszer függőleges oszlopait csoportnak nevezzük, I-től VIII-ig számozzuk. A csoporton belüli elemek vegyértékhéján lévő elektronok száma és elrendeződése azonos. Megkülönböztetjük a főcsoportokat (a táblázatban "A"-val jelöltük. ) és a mellékcsoportokat (a táblázatban "B"-vel jelöltük). A periódusos rendszer vízszintes sorait periódusnak nevezzük, 1-től kezdve számozzuk. Egy perióduson belül az elemek alapállapotú atomján a legkülső héj főkvantumszáma megegyezik és egyenlő a periódus számával. Mengyelejev eredeti táblázatában mindegyik periódus ugyanolyan hosszú volt. A modern táblázatokban a táblázat alján egyre hosszabb periódusok találhatóak, melyek s-, p-, d-, és f-mezőkre osztják az elemeket. A periódusos rendszeren belül azonos mezőkbe soroljuk azokat az oszlopokat, ahol azonos alhéj töltődik fel, a mezőket a feltöltődő alhéjakról nevezzük el (s-héj, p-héj, d-héj stb. )