A Tiszán folyamatosan gondot jelent az Ukrajna felől érkező hulladék, főként áradás idelyén, mint most is. A folyó felső szakaszára újra nagy mennyiségű kommunális hulladék érkezik, ennek kiszedését pénteken kezdték meg. Folyóban úszó hulladék (Képünk illusztráció! ) Forrás: Szerző: Lamiot Az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) közleménye szerint a Felső-Tisza vízgyűjtőjén az elmúlt 24 órában átlagosan csak 1-4 milliméternyi csapadék hullott. Hulladékpréssel hatékonyan a nyári szezon alatt is! | Hulladekpres.hu. Az elmúlt napok esőzései hatására azonban áradás indult el a folyókon, ezzel együtt kommunálishulladék-szennyezés is érkezett a Felső-Tiszára. A kameraképek és gátőrök szerint péntek reggel az ukrajnai Rahónál percenként 1-2, a magyarországi határszelvényben Tiszabecsnél percenként 30-40 kommunális hulladék érkezett, míg a Szamos folyón Csengernél percenként 60-80 jön. A nagy mennyiségű kommunális hulladék miatt a Felső-Tisza-vidéki Vízügyi Igazgatóság csütörtök délben harmadfokú vízminőségi kárelhárítási készültséget rendelt el. A kárelhárítást végző úszóműparkot csütörtökön a vásárosnaményi hídhoz irányították, és részleges folyamzárat kezdtek felállítani.
Hulladékkezelés Környezetvédelmi szempontból a legelőnyösebb, ha eleve kevesebb hulladék keletkezik. Ugyanakkor még hatékony újrahasznosítás mellett is elkerülhetetlen, hogy az elfogyasztott termékek egy részét kidobják, így azok tárolásával vagy megsemmisítésével is foglalkozni kell. Az EU létrehozott egy hulladékkezelési hierarchiát, amely első körben a megelőzésre és az újbóli felhasználásra összpontosít, ezzel "második esélyt" adva a termékeknek. Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. Hulladékkezelés az EU-ban: trendek és statisztikák - Don't waste it! - Hírek a hulladék világából. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb. Európában a kommunális hulladék 47%-át komposztálták vagy hasznosították újra 2016-ban. A hulladékkezelés módja azonban régiónként eltér. A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak.
Ezt követi az újrahasznosítás és komposztálás, illetve a hulladékégetés, amellyel elektromos energia nyerhető. A környezet és az egészségünk számára is legkárosabb megoldás a hulladéklerakás, ugyanakkor ez a legolcsóbb. Európában a kommunális hulladék 46%-át komposztálták vagy hasznosították újra 2017-ben. A hulladékkezelés módja azonban régiónként eltér. A hulladéklerakás gyakorlata mára már szinte teljesen eltűnt az olyan országokban, mint Belgium, Hollandia, Svédország, Dánia, Finnország, Németország és Ausztria. Árad a Tisza, árad a szemét Magyarországra - Ecolounge. Itt az újrahasznosítás mellett hulladékégetést alkalmaznak. Emellett Németország és Ausztria vezetők az újrahasznosításban. Ezzel szemben a kelet- és dél-európai országokban még mindig jelentős a hulladéklerakás. Máltán, Cipruson, Görögországban a keletkezett kommunális hulladék több mint 80%-a kerül a hulladéklerakókba, de például Spanyolország és Portugália is a hulladék több mint felét nem hasznosítja újra vagy használja fel energiatermelésre. Ugyanakkor az elmúlt évtizedben több országban is egyre kevesebb hulladék végzi a lerakókban.
További lehetőség egy vermikomposzt (vagy másnéven gilisztakomposzt) láda beszerzése, ami a talajlakó lebontó szervezetek (földi- és/vagy trágyagiliszták) aktív közreműködésével alakítja át a konyhai maradványokat humuszanyagokban gazdag komposzttá. Bár meglepően hangozhat, ez a módszer lakásban is könnyedén kivitelezhető, miközben nem kell aggódni a kellemetlen szagok miatt. Amíg tehát nem kezdődik meg a konyhai hulladékok lakossági szintű begyűjtése, jó ha megkeressük a számunka ideális alternatív megoldást, hiszen a minél nagyobb arányú szerves anyag hasznosítás a talaj- és klímavédelem fontos része, amiért mindannyian egyéni felelősséggel tartozunk. További hasznos információk érhetőek el a komposztálásról, akár nagyobb volumenű, mezőgazdasági felhasználás vonatkozásában is például a Best4Soil projekt honlapján. Nyitókép forrása: Gyöngyösi Emese A szerző az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) munkatársa. A szerző további cikkei
Egyúttal reményének adott hangot, hogy az akciónak köszönhetően élhetőbb, tisztább és jobb mentális állapotban lévő "országban éljünk az elkövetkező években". Csépányi Péter, a Pilisi Parkerdő erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettese arról beszélt, hogy a főváros körüli erdők évente mintegy 35 millió látogatót vonzanak, azaz minden hektár általuk kezelt területen naponta két ember fordul meg, ami az ország más erdeivel összehasonlítva "óriási gyakoriság", 20-30-szoros terhelést jelent. Hozzátette: azért is üdvözlik a hulladékgyűjtési akciót, mert a fenntartható erdőgazdálkodás része az erdők ökoturisztikai, szociális-társadalmi funkcióinak megőrzése is, ezért "fontos, hogy tiszták maradjanak az erdők". Csépányi Péter megjegyezte: 2020-as felmérésük szerint mintegy 5500 köbméter illegális hulladék található az erdeikben, annak eltakarításán folyamatosan dolgoznak. Pozitív tendenciaként említette ugyanakkor, hogy a belső erdős területeken a turizmus már nem okoz komoly problémát hulladékszempontból.
Akik kevés kenyeret esznek, a napi szénhidrátbevitelüket szeretnék csökkenteni, vagy más pékárut részesítenek előnyben, de a válaszadók több mint egyharmada kenyérpártinak bizonyult. Javarészük azért, mert szereti a kenyeret, ezért semmiképpen sem mondana le róla, elképzelni sem tudná a napi étkezéseit nélküle. A fehér kenyér népszerűsége továbbra is töretlen, a válaszadók mintegy fele ezt keresi. A kovász a lelke, az íze pedig mennyei... | Szabad Föld. A második a búzából készült félbarna kenyér, a dobogó harmadik fokán a teljes kiőrlésű lisztből sütött kenyerek állnak. A válaszokból az is világossá vált, hogy a fogyasztók döntését a kenyérvásárláskor elsősorban a tapasztalataik, a szokásaik befolyásolják, s csak kisebb részben a tudatosság. A lakosság mindössze egytizede tudatos kenyérvásárló.
Az első kenyereket a helyi pékség tulajdonosa, Vajda Péter sütötte, mellé csirkecombok készültek, melyeket a sokorópátkaiak közösen fogyasztottak el a kultúrház udvarán. ,,Kisalföld Kenyere 2019” díjat nyert a kenyerünk!. A sokorópátkaiak eddig is szerették együtt tölteni szabadidejüket, most egy újabb helyszínnel, programmal bővült ennek lehetősége, előzetes bejelentkezés alapján bárki használhatja a közösségi összefogással elkészült kemencét, melynek használatát is bemutatják az érdeklődőknek. A települési programok sorozata folytatódik, a helyi civil szervezetek és a natúrpark összefogásával június 23-ra Bátorságpróbát hirdettek a gyerekeknek, akik a próba útvonalát végig járva, játékos, ügyességi feladatok elvégzésével elmélyíthetik ismereteiket Sokorópátkáról és a térségről. Székely Rita MNVH Győr-Moson-Sopron megyei területi felelős Olvasson tovább Főmenü – új gasztroműsor indul Széll Tamással és Anger Zsolttal Karácsony másnapján indul a Főmenü, a Duna Televízió vadonatúj gasztroműsora. December 26-tól szombatonként 17 órától …
Ezért örülök a díj jelezte elismerésnek. A legjobb visszajelzésnek viszont azt tartom, amit a vásárlók a boltjainkban mondanak, és persze a keresletet. A sikerért, amit a Kisalföld Kenyere cím jelez, minden dolgozómnak hálás vagyok. Éjjel-nappal fáradoznak, büszke vagyok rájuk. Jó érzés, hogy a gyermekeim is a vállalkozásomban dolgoznak. KISALFOLD - SzülinAPPal kerül közelebb a vásárlóihoz a Pedró. Országszerte vannak üzleteink, közvetlenül ötszáz, közvetve háromezer embernek adunk munkát. Húsz-huszonöt százalékos forgalomnövekedést érünk el évente, vásárlói körünk egyre bővül, naponta százötvenezer vásárlója van a Lipóti Pékség üzleteinek – mondta el a tulajdonos. Forrás: Biztosan ki akarod törölni?
A pékség saját kovászos bagettjével sütött melegszendvicsek olyan tartalmasak, hogy ebédre is elegendőek, mostantól pedig már kolbászos ízben és böjti változatban is kaphatók. Az utóbbi változat zöldségkrémmel mentesít a húsevés alól, a rápirult sajt és a ropogósra sült szendvicsbagett ízharmóniáját nyújtva − nemcsak a böjtölőknek. A tavasz legnagyobb újdonsága mégis az az applikáció, amellyel a Pedró a törzsvásárlóknak kedveskedik. Az idei évben jubiláló pékség ezzel a "szülinAPPal" ünnepli a húszéves születésnapját, számos ajándékot, nyereményjátékot, kedvezményt kínálva a finom kenyerek és pékáruk kedvelőinek. "Így még közelebb kerülünk a vásárlóinkhoz, ők pedig azonnal, első kézből értesülhetnek az akcióinkról, meglepetéseinkről" − mondja Vajda Péter, a Pedró Pékség vezetője. Elárulta, hogy az applikáción keresztül lehet majd jegyet nyerni a Pedró szeptemberi születésnapi rendezvényére, de családi utazás is szerepel majd a nyeremények között. (x)
A kedvencem a Mátyás király kenyere, ami rozsos félbarna vekni. Sokan gondolják, hogy mi, pékek mindennap friss kenyeret eszünk, de nincs így, otthon sincs pazarlás. Ráadásul fantasztikus élmény végigélni a kenyér ízének és állagának változását egy-két-három naposan – avat be a mindennapokba vendéglátónk. A Szent István-napi kenyérversenyen nem csak az Ország Kenyerét hirdetik ki, de az innovatív és a rozs kategóriában is kiválasztják a legjobbakat. Tavaly ez utóbbiban hozták el Vajda Péterék az első díjat egy teljes kiőrlésű kenyérrel, most az innovatív kenyerek közt is taroltak a tönkölyös Király Búzás kenyérrel. A Pedró Pékség visszahozza a régi idők értékeit, közben megállíthatatlanul újít, ötletel és kísérletezik. Vajda Péter alig múlt 12 éves, amikor elhatározta, hogy pék lesz. Fotó: Bielik István ÍZEK HAGYOMÁNYA A hazai fogyasztók többségének az árnál fontosabb a kenyér minősége – derült ki a Jókenyér országos, a felnőtt magyar lakosság körében végzett online kutatásából. Magyarországon az egy főre jutó kenyér mennyisége átlagosan 37 kilogramm évente, ezzel az európai középmezőnyben vagyunk.