Bemutatkozás Kaposváron születtem, a Zselicségben, sokgenerációs pedagógus családban. Mind a vidéki, mind a pedagógiai életszemlélet meghatározóvá vált az egész pályámon. Angol nyelvi tagozatos osztályban érettségiztem, majd a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetemen végeztem külgazdasági szakon. Sok kollégám mellett elsősorban Dr. Kozma Ferenc professzor szakmai és emberi szemlélete formálta gondolkodásomat. Dr. Gáspár Tamás könyvei - lira.hu online könyváruház. Érdeklődésem elsősorban a világgazdaság és nemzetközi gazdaság (külgazdaság) stratégiai megközelítése és elemzése felé fordult, majd kiegészült a stratégiai foresight elméleti-módszertani kérdéseivel. Ezeken a területeken oktattam és kutattam a Külkereskedelmi Főiskola, a Budapesti Corvinus Egyetem, az ECOSTAT és jelenleg a Budapesti Gazdasági Főiskola/Egyetem keretében, alap, mester és doktori képzésben. A nemzetközi kitekintés mellett mindig igyekeztem megőrizni gyökereimet: a Somogyiak Baráti Körében húsz éve szervezek szakmai programokat és végzek kutatásokat somogyi születésű tudós szakemberek együttműködésével.
Gáspár Tamás Született 1960. július 19. (61 éves) Budapest [1] Beceneve Gazsi Állampolgársága magyar Foglalkozása birkózó Magasság 190 cm Súly 100 kg [2] Gáspár Tamás (becenevén Gazsi; Budapest, 1960. július 19. –) magyar birkózó. Élete [ szerkesztés] Versenysúlya 100 kilogramm, magassága 187 centiméter, versenyszáma a kötött-fogás. Budapesti Gazdasági Egyetem - Gáspár Tamás. Aktív sportpályafutás kezdete: 1966. Sportegyesületei a Ferencváros, A Jövő SC és 1986 -tól Vasas SC volt. A kivételes technikai tudása, a lendületes, látványos akciói a magyar kötött-fogás legnagyobbjait idézte. Hegedűs Csaba szövetségi kapitány már 1979 -ben bizalmat szavaz a 19 éves ifjúnak. A versenyeken elért előkelő helyek arra késztetik, hogy egyre keményebben megdolgozzon azért, hogy erőben és állóképességben még versenyképesebb legyen. A Los Angeles -i olimpiára politikai okok miatt nem juthatott el. Világbajnokság [ szerkesztés] 1979 -ben a junior világbajnokságon ezüstérmes. 1981 -ben a felnőtt tornán ezüstérmet nyer. 1985 -ben ezüstéremmel térhetett haza.
Ifjúsági Barátságverseny [ szerkesztés] Ifjúsági Barátságversenyeket minden olimpiai sportágban évente megrendezték egymás között az akkori szocialista országok. 1977 -ben már 17 évesen, az eggyel idősebbek között, kötött-fogásban +85 kilogrammos súlycsoportban aranyérmes lett a Német Demokratikus Köztársaság városában, Suhlban. Dr gáspár tamás színész. 18 évesen, 1978 -ban is megnyerte a +87 kilósok versenyét, ezúttal az egykori Csehszlovákia Havlickuv Brod nevű városában, a szakemberek óriási karriert jósoltak neki. Magyar bajnokság [ szerkesztés] Kötött-fogásban a 100 kilogrammos súlycsoportban 1979 -től, 1981, 1982, 1983, 1984, 1986, 1986, 1988 -ig nyolc aranyérmet nyert. Sportvezetőként [ szerkesztés] A Magyar Birkózószövetség (MBSZ) főtitkára. A Magyar Olimpiai Bizottság (MOB) tagja.
Megfelelő volt az ellátásod? Mi volt a legkellemesebb tapasztalatod? Mi volt a legkellemetlenebb tapasztalatod? Értékelés elküldése Megjelenítendő név Nevem maradjon rejtve (Anonym)
New York New York az Amerikai Egyesült Államok legnépesebb városa. Az amerikai kontinens 2. legnagyobb városa. Központja a New York-i agglomerációnak, amely világviszonylatban is a legnépesebbek közé tartozik. A világ vezető globális városa. Az USA és a Föld első számú üzleti, kereskedelmi, egészségügyi, oktatási, kutatási és fejlesztési, technológiai, média-, művészeti és szórakoztatóipari központja. A világ legnagyobb és legjelentősebb pénzügyi központja. Több félszigeten és szigeten, illetve részben a szárazföldön fekszik az Atlanti-óceán nyugati partján, a Hudson folyó torkolatában; szárazföldi területe 789 km², lakossága az agglomeráció nélkül 8 453 558 fő. Az azonos nevű tagállamban található, a tőle való megkülönböztetés végett hívják még New York Citynek, illetve (az állam megjelölésével) New York, New Yorknak. Közkedvelt elnevezése még a Big Apple (Nagy Alma), de utalnak rá úgy is, hogy A város, amely soha nem alszik. Öt nagy kerületre osztható, amelyek a következők: Bronx, Brooklyn, Manhattan, Queens, és Staten Island – amelyek egyben New York állam megyéi.
Az összeszűkülő medren Narrowsnál ível át a világ egyik leghíresebb függőhídja, a Staten Islandet Brooklynnal összekötő, 1964-ben átadott Verrazano-Narrows híd. A híd szabad főíve 1305 m, a kábeleket tartó tornyai 211 m magasak. [5] Medre szabályozott, csatornázott, Albany -ig óceánjárókkal is hajózható. Jobb oldali mellékvize a Mohawk folyó, amit az Erie-csatorna köt össze a Nagy-tavakkal. A Champlain-tóval és a Szent Lőrinc-folyóval a New York State Barge Canal köti össze. 1609-ben fedezte föl Henry Hudson, aki föl is hajózott rajta a mostani Albany városáig. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Magyar nagylexikon IX. (Gyer–Iq). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 1999. 677–678. o. ISBN 963-9257-00-1 ↑ John Palmer (szerk. ): Világjárók lexikona. Reader's Digest válogatás. (Reader's Digest Kiadó Kft., Budapest, 1998) ISBN 963-8475-28-5 p. 295. ↑ Eberhard Czaya: A Föld folyói. Gondolat Kiadó, Budapest, 1988. p. 164. ↑ Kuruc Andor: Tengerek földrajza. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 1982.
Tulajdonképpen Manhattanhez tartozik az Ellis Island és a Szabadság-szobornak helyt adó Liberty Island is, de ezek a kis szigetek hivatalosan Szövetségi Területnek számítanak, így nem tartoznak New York államhoz. Manhattan szigete 21 km hosszú és legszélesebb részén 3, 7 km széles. Déli és északi csücske kivételével utcaszerkezete teljesen merőleges rácsszerkezetű, követi a Hudson folyó partvonalát. A vele párhuzamos utak a sugárutak (Avenue), a merőlegesek az utcák (Street). Többségük csak számot visel. A sugárutak számozása az East Rivertől nyugat felé emelkedik 1-től 12-ig, de néhányuk csak nevet vagy nevet és számot is visel, házszámaik délről növekednek, a Budapesten is alkalmazott módszer szerint a jobb a páratlan, a bal a páros oldal. A sziget nagyjábóli középvonalában az Ötödik sugárút (Fifth Avenue) található. Az utcáknak ettől keletre illetve nyugatra eső részeit külön nevezik meg, például Keleti 42. utca és Nyugati 42. utca (East 42nd Street, West 42nd Street). A házszámok az utcákban az Ötödik sugárúttól kezdve növekednek – általában a házak számától függetlenül – sugárutanként százzal.
Manhattan neve egyszerre jelenti Manhattan szigetét és a rajta elterülő Manhattan kerületet, amely New York öt kerületének egyike. A kerülethez magán Manhattan szigetén (amelyet a Hudson folyó torkolati része ölel körül) kívül tartozik még több másik sziget és a szárazföld egy kis része is. Közigazgatásilag ez New York megye (county) is egyben. A 2010-es népszámlálás adatai szerint 1 585 873 lakosa volt, területe mindössze 87, 5 km², messze az ország legsűrűbben lakott megyéje. Történet [ szerkesztés] Földrajz [ szerkesztés] A Hosszú-sziget, vagyis Mannados térképe 1661-ből Manhattan szigetét nyugatról a Hudson, északról a Harlem folyó, keletről az East River (Keleti folyó), délről az Atlanti-óceán (azon belül a Felső-New York-i öböl) fogja közre. A Harlem és az East River voltaképpen a Hudson folyó mellékága, de önálló nevet viselnek. A kerülethez tartozik a Roosevelt Island és a Belmont Island (az East Riveren) és a szárazföld egy darabja, a Marble Hill is. Érdekesség, hogy utóbbi eredetileg Manhattannel alkotott egybefüggő területet, de a Harlem River jobb hajózhatósága érdekében azt kiásták, összekötve az East Riverrel, míg a Marble Hillt a szárazföldtől (Bronxtól) addig elválasztó természetes csatornát feltöltötték.
Az utcák között mintegy 60 m távolság van, a sugárutak sűrűsége változó: 80 és 250 m közötti a háztömbök hossza. Az utcák tájolása miatt május 28-ára és július 12-ére esik az a két nap, amikor a Nap pontosan az utcák tengelyének irányában megy le, így ezen a két napon lehet a belső területekről az utcaszintről látni a napnyugtát. A vele szemben haladókat teljesen elvakíthatja. A középső és az északi területeken a rácsszerkezetben egyetlen kivétel van, a Manhattanen végighúzódó Broadway, amely néhány enyhe ívű kanyart kivéve megközelítőleg a földrajzi észak-déli irányt követve ferdén keresztezi a sugárutakat és utcákat. Ez néhol érdekes építészeti megoldásokat szül, aminek leghíresebb példája a nagyon szűk háromszög alapterületű Vasaló-ház a Broadway és a Fifth Avenue találkozásánál. Dél-Manhattanben a keskenyedő terület és a történelmi hagyományok miatt kicsit kuszább szerkezetűek az utcák, a Nulladik utcától, a Houston Streettől délre (illetve a Nyugati részen már a 14. utcától délre) neveket viselő, változó szögben haladó utcákat találunk.