TISZTELT LÁTOGATÓ! Az oldalt nem frissítjük! Pécsi Művészeti Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum zeneművészeti képzésének információit az iskola honlapján a oldalon olvashatják! A zenei képzéssel kapcsolatos kérdéseit a e-mail címre várjuk. Korábbi tartalom: Az augusztus 10-14. között meghirdetett egyéni konzultációs hét a pécsi és szállást nem igénylő diákok számára a kiírtak szerint megszervezésre kerül. A kormányrendelet változása lehetővé tette az ottalvós táborok szervezését, így nagy örömmel hirdetjük meg a fentieken kívül jubiláló zenei táborunkat is, melyre szeretettel várjuk az általános iskolák leendő hetedik és nyolcadik osztályos diákjait. XX. Pécsi Művészeti Tábor 2020. augusztus 24-28. Helyszín: · Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium Pécs, Radnics u. 9. Telefon: 72/517-950 Információk az augusztus 10-14. között megrendezésre kerülő konzultációs hétről: Szeretettel várjuk a Pécsi Művészeti Gimnázium és Szakgimnázium zeneművészeti képzése iránt érdeklődő tehetséges leendő 7. és 8. osztályos, hangszeres tanulmányokat folytató tanulókat.
Művészeti Gimnázium Pécs FlashMob - YouTube
A középiskolás növendékek közismereti tanulmányaikat a Leőwey Klára Gimnázium zenei tagozatos osztályaiban végezték, zenei tanulmányaikat pedig a szakiskolában. 1957-ben a Leőwey Gimnázium négy zenei osztályát Zenegimnázium néven önálló intézménnyé szervezték, az új iskolát ideiglenesen a Széchenyi István Gimnázium épületében helyezték el és külön tantestületet alakítottak ki. A zenei képzés azonban továbbra is a szakiskolában folyt. Az új intézmény a Szent István tér 8. szám alatt önálló épületbe került, így az 1960-as évek elején megkezdődött a képzőművészeti, majd az iparművészeti képzés is. Az iskola neve ekkor változott Művészeti Gimnáziumra, kezdetben egy, majd két osztállyal. A diákok az ország minden tájáról érkeztek, hiszen Magyarországon kevés hasonló intézmény működött. Pécs meghatározó kulturális jelentőségét bizonyítja, hogy a Művészeti Gimnáziumban neves művésztanárok oktatták a diákokat. Ekkoriban létesítettek az intézményben műhelyeket és rajztermet. Az 1961 óta működő és meghatározó jelentőségű Pécsi Balett utánpótlásának biztosítására és Eck Imre kezdeményezésére, 1974-ben elindult a táncművészeti képzés.
GANDHI GIMNÁZIUM, KOLLÉGIUM, ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA Székhely: 7629 Pécs, Dobó I. u. 93. E-mail: - 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok (akár művészeti, belügyi rendészeti, katonai vagy informatikai orientációval) p Bogos Adrienn: +36 70 543 32 28, Csókáné Kalocsai Szilvia: +36 20 227 54 41 E-mail címünk: – 4 évfolyamos gimnáziumi osztályok (akár művészeti, belügyi rendészeti, katonai vagy informatikai orientációval) Cigány népismereti vetélkedő – tájékoztatás Tájékoztatjuk az érdeklődőket és a jelentkező csapatokat, hogy a koronavírus járvány miatt a jelenlegi helyzetben a Cigány népismereti vetélkedőre NEM KERÜL SOR áprilisban. A rendezvény... MAGUNKRÓL A pécsi Gandhi Gimnázium és Kollégium Magyarország és egyben Európa első roma nemzetiségi, érettségit adó intézménye, melyet a Gandhi Alapítvány 1994-ben létesített. Alapítását az a nagyon fontos cél vezérelte, hogy "középtávon kinevelődjék egy népéhez kötődő jelentős számú roma értelmiségi réteg, amely képes újjászervezni a széthullott cigány közösségeket".
Egykori kollégáink kezdetben zeneművészeti szakon képezték a növendékeket, majd a 60-as évek elején képzőművészeti, később iparművészeti oktatás indult meg, 1974-től a Pécsi Balett nyomdokain táncművészeti képzés kezdődött az iskolában. A 2008/2009-es tanévben elindíthattuk a drámatagozatos gimnáziumi képzést, így iskolánk méltán visszanyerte a régi "művészeti gimi" rangját. A négy művészeti területen a képzés jelenleg is folyik, amely tartalmában, szerkezetében folyamatos változáson, fejlődésen ment keresztül az eltelt évek, évtizedek alatt. Ez az iskola programjában meghatározott célja szerint olyan képzést nyújt, amelyben az iskolai tudás értéke a művészeti szaktudás, az általános műveltség és a kompetenciák egyensúlyán alapszik. Az ország minden tájáról érkeznek növendékek az iskolába azért, hogy kiváló művésztanárokkal, mesterekkel dolgozzanak együtt.
A táncművészeti szakot 1991-2013 között Uhrik Teodóra Kossuth-díjas táncművész, Apáczai-díjas táncpedagógus vezette. 1967-ben az iskolát Művészeti Szakközépiskolává szervezték át, így a Zeneművészeti Szakiskola középfokú osztályai is beépültek a Művészeti Szakközépiskolába. A struktúraváltozás egyben feladatbővülést is jelentett: a zenei-szakmai képzés feladatának ellátására a tantestület zeneművész tanárokkal egészült ki. A feladatok bővülésével a Szent István téri épületet kezdte kinőni az intézmény. Az 1980-as évek elején egy új, speciálisan a művészetoktatás céljaira tervezett épületegyüttes nőtt ki a földből a Rókusdombon. Az épületet Getto József Ybl-díjas építész tervezte. 1984-ben elkészült az új iskolaépület első üteme, majd 1988-ban a tantermek átadásával lehetővé vált, hogy a művészeti képzést és az általános-közismereti oktatást az addigiaknál kényegesen jobb körülmények között lehessen folytatni, bár több terem mérete, beosztása (pl. balettermek, műhelyek) elmaradt a kívánatostól.
Január végi jeles napok Január 20. Fábián és Sebestyén napja Időjárásjósló nap, a tavaszi éledés első hírnöke. Somogyban is úgy tudják, hogy ekkor kezdenek nedvet szívni a fák. A Lábodon gyűjtött kalendáriumi mondóka szerint: "Fábián és Sebestyén napján, indul a nedv fának alján. " Január 22. Januári jeles napok népszokások. Vince napja Országosan ismert időjárásjósló nap, de nemcsak a magyar nyelvterületen számít jeles napnak. Az ide vonatkozó rigmus a négyszáz éves Csízióból származik, ezt a verses kalendáriumot MÜLLER REGIOMONTANUS poroszországi csillagász írta, és HELTAI GÁSPÁR fordította magyarra 1575-ben. Számtalan kiadást ért meg, valóságos népkönyvvé vált. Vince napjáról az 1909-es kiadásban a következőket találjuk: "De mikor fénylik Vincze, akkor telik meg a pince. " Erre vezethető vissza a következő mesztegnyői időjárási regula: "Hogyha szépön fénylik Vince, mëgtellik borral a pince. " Ennek nem mond ellent a Somogy-szerte közismert rigmus: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince. " A téli napsütéstől ugyanis a pincetetőn lévő hó olvadni kezd, és csöpög az eresz.
Ha nem, akkor ebben a cikkben rövid leírást olvashattok a januári népszokásokról. Január 1. - Újév Az ókori Rómában március 1-jével kezdték az évet. Január 1-je a Julius Caesar-féle naptárreform után, i. 153-tól vált évkezdő nappá. Hazánkban a január eleji évkezdet a Gergely-féle naptárreform 1582 óta vált általánossá, véglegessé 1691-ben, amikor XI. Ince pápa tette meg e napot a polgári év kezdetévé. January jeles napok. Ez a nap jelentette az újévet, valamint a télközépi ünnepkört. Számos népszokás, hiedelem kapcsolódik ehhez a naphoz, amelyet napjainkban már csak kevesen ismernek, használnak. Régen szokás volt az újévi jókívánságok elmondása házról-házra járva, amiért a háziak almával, dióval kínálták a köszöntőket. De sok tiltás is tartozik e naphoz: Tilos a mosás, a teregetés, a varrás, és nem ajánlatos kivinni a szemetet sem, mert a szerencsét is kiönthetjük a házból. Nem szabad pénzt kölcsönadni, orvost hívni vagy orvoshoz menni, mert akkor egész évben betegeskedhetünk. Baromfit nem lehet enni, mert a baromfi hátrakaparja a szerencsét.
A farsang gondolatköre elsősorban a házasság témája körül forgott. Azokat a lányokat, akik pártában maradtak, farsang végén szokás volt kicsúfolni (lásd: Csokonai vitáz Mihály: Dorottya). Szatmárban húshagyó kedden a pártában maradt lányok ablaka alatt pléhdarabokat ütögettek a fiúk (kongóztak), s bekiáltottak az ablakon: "Akinek van nagy lánya, Hajtsa ki a gulyára. " A legtöbb esemény farsang vasárnapjára és a rákövetkező néhány napra, "farsang farkára" esik: húshagyó kedd - a böjt kezdete hamvazószerda - dologtiltó nap, böjtfogadó nap Hamvazószerdán tartják a keresztények a hamvazkodást. Húsvét vasárnapig tartó böjtben húst és zsíros ételeket nem esznek, csak főtt tésztát, aszalt gyümölcsöket és korpából készült savanyú leveseket. A böjt időszakában fújnak sokszor viharos, de tavaszt hozó "böjti szelek". Január 6. Januári jeles napok - Téli jeles napok - Jeles napok - Erika-tanoda. Vízkereszt Az egyik legrégebbi egyházi ünnep, mely a Jordan vizében Jézus keresztelkedéséről emlékezik meg. E napon szentelik meg a vizet. Ez a nap zárja le a karácsonyi ünnepkört is és adja át helyét a vigaszságoknak, a farsangnak.
Miként általában minden kezdethez, január első napjaihoz is számos időjárási regula kapcsolódik. A britek szerint első három napja kormányozza az első három hónapot. A régi angol népi megfigyelés alapján, amilyen január második napján az időjárás, olyan lesz szeptemberben. Egy másik, még a rómaiak idejéből származó hiedelem azt mondja, hogy ha a kalendák napja (január elseje) nyáriasan napos, május elsejéig télies időjárás várható. A svédek számára pedig a Krisztus születését követő kilencedik nap (január harmadika) használatos időjóslásra, úgy tartják, hogy az e napra jellemző időjárás a következő kilenc hét során is meghatározó lesz. Nálunk a középkorban a januárt, még januárius hónapnak, Boldogasszony havának hívták. A magyarok képzetében Boldogasszony a szülést segítő anyaistennő. Januári népszokások. Boldogasszonynak nevezik Szűz Máriát, és Boldogasszonynak tartják a várandós asszonyokat, a gyermekágyas kismamákat. A gyermekágyat valamikor Boldogasszony ágyának tekintették. A 16. század végén íródott Csízió számos életviteli tanáccsal látta el olvasóit: "Boldogasszony havában igyál jó bort, és ha van, édes italt.
Régen haza is hordták a szentelt vizet s meghintették vele a házat, az állatokat a gonosz szellemek ellen, de hittek a gyógyító hatásában is, szerintük minden betegségre jó volt, de használták a mezőgazdaság és állattartás területein is. A víz és tömjén szenteléséből alakult ki a házszentelés. Vízkereszt napjához is kapcsolódnak időjárásjóslások. "Ha vízkeresztkor megcsordul az eszterhéj, az íziket rakjátok el, mert hosszú lesz a tél". Az ízik (takarmánymaradék, nádtörmelék, kukoricaszár) fűtésre is szolgált. Újabb szokás szerint vízkeresztkor bontják le a karácsonyfát. Január 17. – Antal napja (Remete) Szent Antal szerzetes volt, akit a háziállatok védszentjeként tiszteltek. A szerzeteshez kapcsolódó hiedelmek a hitújítás korában lehanyatlottak s Páduai Szent Antal alakjához kapcsolódva éledtek újjá. Januári jeles napok - GYŐRI HÍREK. Szent Antal tüzének nevezik az orbáncot, amelyet imádságokkal, ráolvasással próbálták gyógyítani. Sokan hittek abban, hogy az orbáncos betegről le lehet venni a tüzet, ha három, Antal nevű ember megáll a beteg ágya mellett, ott elszív egy pipa dohányt, és a betegre fújja a füstöt.
Január 10. - Tavaszkezdő termőnap. Régen a gazdák ezen a napon gyűjtögették az oltóágakat, azokat gondosan megőrizték és gyümölcsoltókor felhasználták. Január 17. – Antal napja A kalendáriumban ekkor találkozunk az Antalok közül a téli Remete Szent Antal nevével, akiben a jószágok védőszentjét tisztelik. Antal apát a 14 segítőszentek egyike, és a Szent Antal tüze nevű betegség gyógyításáért fordultak hozzá. Januári jeles napok 2002. A népi gyógyászatban elsősorban az orbáncot, a sertés-orbáncot nevezték Szent Antal tüzének, aminek távoltartására, valamint kígyómarás ellen viselték a középkorban az un. Antal- vagy egyiptomi keresztet. Január 18. – Piroska napja Ehhez a naphoz időjárási regula fűződik: Ha Piroska napján fagy, 40 napig el nem hagy! Azt tartották, hogy az a lány, aki ezen a napon piros kendőt köt a nyakába, még abban az esztendőben férjhez megy. Január 22. Vince Vince a szőlőművelők és a boros gazdák patrónusa, a bortermésre is vártak tőle jóslatot, hiszen az első szótagja vin, vagyis bor. Így született a népi mondóka: "Ha megcsordul Vince, tele lesz a pince", vagyis, "ha neve napján csurog az eresz, jó lesz az éves termés".