Vacsora és szállás. (3 éj) Hajókirándulás a Dunán Délelőtt hajóra szállunk. 6 órás hajókirándulásunkon bebarangoljuk a delta felső vidékén a szulinai és a kiliai ágak közötti páratlan vízivilágot a 35-ös mérföld csatornáján, a Sontea csatornán át a Bolond-tóig. A kirándulás alatt a fedélzeten helyi halspecialitásokat kóstolhatunk. A Tulceába történő délutáni visszaérkezés után szabadprogram, majd vacsora. Fekete erdő duna. Szulina – Fekete-tenger Reggel szárnyashajóra szállunk és másfél óra alatt végigszáguldunk a Duna szulinai ágán egészen a torkolatig, Szulináig. Napunkat itt töltjük a kis, csak vízen megközelíthető kikötővárosban. Megérkezés után vízi járműveinkkel izgalmas kirándulást teszünk a Duna hosszú útjának végső kilométerein egészen a Fekete-tengerig. Strandolási lehetőség a Duna torkolatánál a tengeri plázson. Késő délután szárnyashajónk visszavisz minket Tulceára. Itt ismét vacsora és szállás. Kézdivásárhely – Nyerges-tető – Székelyszentlélek Búcsút intve a deltának, majd a galaci kompról Dobrudzsának ismét a Szeret völgyében utazunk.
Ezen a szakaszon a Duna már csak egy lassan csorgó kis patak, aminek kényelmesen meg tud állni a közepében egy gázló madár. Az erdőben hol felfelé tekertem, hogy lefelé gurultam, és szombat lévén a csengőmnek is nagy hasznát vettem: a bicikliút és az erdei utak tömve voltak gyalogosokkal és túrázókkal. Kemping? Nem! Vadkemping? Nem! Viták a Duna forrása körül | Élet sója. Ahogyan azt korábban is írtam, az éjszakai szállásaim soha nem voltak előre egyeztetve. Amikor elégnek éreztem a napi megtett távot, elkezdtem nyitott szemmel biciklizni, egy kempinget jelző tábla, vagy egy csábító vadkemping után keresve. Így volt ez a 11. napon is, a kilométer számláló már 127-et mutatott, és szintkülönbség is volt bőven a napban, így elkezdtem szállás után nézni. Pontosabban, ahogy gurultam lefelé egy hosszú kanyarban, éppen csak megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy lassan ideje lesz megállni, és felverni valahol a sátram... és abban a pillanatban, a kanyar végén "ott termett" előttem egy nagy halom lakókocsi. Éppen akkor, éppen ott.
Szállás Stuttgart környékén (1 éj). Indulás hazafelé. Útközben séta a Duna-parti Ulmban. A város legnagyobb nevezetessége a Münster, melynek 161 méter magas tornya a legmagasabb templomtorony az egész világon. A Fekete-erdő legtetején: Feldberg. Hazautazás a München – Linz – Bécs – Hegyeshalom – Győr – Tatabánya útvonalon. Érkezés Budapestre és Székesfehérvárra a késő esti órákban. Figyelem: A napok sorrendje a nyitvatartások függvényében esetleg felcserélődhet.
[15] [16] Bose apja egy bengáli nyelviskolába küldte Bose-t korai tanulmányai miatt, mivel fontos volt számára, hogy fia az anyanyelvén és kultúráján tanuljon, mielőtt angolul tanulna. Az 1915- ös bikrampuri konferencián Bose leírta, milyen hatással volt rá ez a korai oktatás: A Bose 60 GHz-es mikrohullámú készüléke a Bose Institute-ban, Kolkata, India. Vevője (balra) galénakristály detektort használt a kürtantennában és galvanométert a mikrohullámok érzékelésére. Bose feltalálta a kristály rádiódetektort, a hullámvezetőt, a kürtantennát és a mikrohullámú frekvenciákon használt egyéb berendezéseket. Fájl:Acharya Jagadish Chandra Bose Indian Botanic Garden - Howrah 2011-01-08 9797.JPG – Wikikönyvek. Mikrohullámú vevő- és adókészülék diagramja, a Bose 1897-es papírjából. Jagadish Chandra Bose más prominens tudósokkal a Kalkuttai Egyetemről. Bose a növények "idegrendszeréről" tartott előadást a párizsi Sorbonne-on 1926-ban Az Acharya Bhavant, JC Bose 1902-ben épült rezidenciáját múzeummá alakították. [40] Jagadish Chandra Bose 1958-as indiai bélyeg
Sir Jagadish Chandra Bose, Jagadish is írta Jagadis, (született november 30, 1858, Mymensingh, Bengál, India (ma Banglades) -died november 23, 1937, Giridih, Bihar), indiai növény fiziológus és fizikus, akinek a találmánya rendkívül érzékeny műszerek az élő szervezetek által a külső ingerekre adott percreakciók detektálása lehetővé tette számára, hogy megelőlegezze az állati és növényi szövetek közötti párhuzamosságot, amelyet a későbbi biofizikusok észleltek. India nagyjai - Oldal 3 a 3-ből - Bharata Kultúrtér. Bose a nagyon rövid rádióhullámok kvázi-optikai tulajdonságaira vonatkozó kísérletei (1895) arra késztették, hogy javítson a koherer, egy korai formája rádiós érzékelő, amelyek hozzájárultak a szilárdtest fizika. Miután diplomát szerzett a Cambridge-i Egyetemen (1884), Bose fizikai tudományok professzoraként (1885–1915) szolgált a kalkuttai Elnökségi Főiskolán (ma Kolkata), amelyet meghagyott, hogy megalapítsa és irányítsa (1917–37) a Bose Research-t. Intézet (ma Bose Intézet) Kalkuttában. Kutatásának megkönnyítése érdekében olyan automata felvevőket készített, amelyek rendkívül enyhe mozgások regisztrálására képesek; ezek a műszerek szembetűnő eredményeket hoztak, például Bose a növények érzésének látszólagos erejét demonstrálta, amelyet a sérült növények remegése példáz.
kettő) A második könyv a fiziológiáról szólt, amely elmagyarázza, hogyan lehet megölni egy embert egyszerűen érintéssel. Ezt úgy hívják, hogy "a halál érintése" - egy fogalom, amely megtanítja, hogyan lehet az ember pulzusát egyszerű érintéssel visszafordítani és közben megölni. Úgy gondolják, hogy a "Judo" harcművészete a második könyv tanulmányainak következménye. 3) A harmadik könyv a biotechnológiával és a mikrobiológiával foglalkozott. Jagadish chandra bose könyvei idegen nyelven. Egyesek szerint a kolera vakcina a könyvben megőrzött ismeretekből származott. 4) A negyedik könyv középpontjában az alkímia és a fémek transzmutációja állt. 5) Az ötödik könyv a földi és a földön kívüli kommunikációról szólt, bizonyítva, hogy a Kilenc ismeretlen férfi hitt az idegen jelenlétben. 6) A hatodik könyv a gravitáció titkait tartalmazta, és elmagyarázta a "Vaiminika Shashtra" fogalmát - a vimánák (léghajók) építésének művészetét, amelyet gyakran ősi UFO-ként emlegetnek. 7) A hetedik könyv az univerzum és a kozmogónia kérdéseit tartalmazta, amelyek az időutazás titkát rejtették.
Könyvei között szerepel a Válasz az élő és nem élő életben (1902) és A növények ideges mechanizmusa (1926).