A tegnap esti keynote-on az Apple az iPhone 13 és iPhone 13 mini modellekkel kezdte az új iPhone-ok bemutatását, amelyeknél nem csak új, átlós hátlapi kamera elrendezést, de a korábbiakhoz képest 20%-kal keskenyebb belógó szenzorszigetet is rögtön észre lehetett venni a videóban, a hangszórórés pedig teljesen a kijelző szélére került. Processzorként A15 Bionic került beléjük a némileg nagyobb akkumulátor mellett, és az új kameráknak köszönhetően a fotózás és videózás is tovább fejlődött. De nézzük meg részletesen, mit is kell tudni róluk, mennyibe kerülnek és mikor jelennek meg! Az új modellek öt új színben érkeznek, amelyek a rózsaszín, kék, éjfekete, csillagfény és a Product Red pirosa – a képen ez jobbról balra értve látható: A kijelző Super Retina XDR, ami 28%-kal nagyobb fényerőre, 800 nit értékre is képes, de ez a HDR tartalmaknál akár egészen 1200 nit csúcsértékig is felmehet. Ráadásul a kijelző javított energiahatékonyságának köszönhetően ez hosszabb használati időt is eredményez.
A mostanában keringő pletykák arra utalnak, hogy az Apple iPhone 13 termékcsalád nem jelent túl nagy előrelépést az iPhone 12-es sorozathoz képest, az iPhone 14-es sorozat nagy változásokat tartogathat: köztük egy új 48MP-s kamerát. Egy Ming-Chi Kuo nevű elemző által közzétett tanulmány arról számol be, hogy a 12MP-es kamerákat váltó új rendszer akár 8K-s videókra is képes lesz, a jelenleg elérhető 4K helyett. Kuo állítása szerint a legújabb fejlesztéseket csak a prémium kategória számára, vagyis az iPhone 14 Pro és iPhone 14 Pro Max telefonokra terjesztik ki. Búcsút mondhatunk az iPhone 14 Mini változatnak is, helyette egy 6. 7 hüvelykes alap modellre számít az elemző. Ha beteljesül a jóslata a következő iPhone 14 változatokra számíthatunk: 6. 1″ iPhone 14 6. 1″ iPhone 14 Pro 6. 7″ iPhone 14 Max 6. 1″ iPhone 14 Pro Max Az iPhone 13 Mini lehet az az olcsósított iPhone változatok utolsó tagja, mivel a pletykák szerint az Apple egyáltalán nem elégedett az iPhone 12 Mini által produkált eladási mutatókkal.
Sokkal inkább látják sikeresnek a iPhone SE szériát, ami az Apple élmény VS. ár vadászok körében sokkal népszerűbb választásnak bizonyult. Kuo még messzebb tekintve az időben, állítja, hogy az iPhone 15 telefonok megjelenése 2023 -ban várható és periszkóp rendszerű kamera fogja biztosítani a nagy hatótávú optikai zoom funkciót. A telefon biztonságos feloldásáról várhatóan a kijelző alá épített Face ID funkció gondoskodik majd, így végleg búcsút mondhatunk a szenzorszigetnek is. Forrás:
Hatvan éve, 1961. május 5-én az Egyesült Államokban felbocsátották a Freedom 7 nevű Mercury űrhajót, fedélzetén Alan Sheparddel, Amerika első űrhajósával. A csillagok között: mutatjuk a legjobb űrutazásos filmeket | Ridikül. Ennek alkalmából bemutatunk nyolc feledhetetlen alkotást a csillagok között játszódó filmek elitjéből. 2001: Űrodüsszeia (1968) Stanley Kubrick filmklasszikusa túlnőtt mindazon, amit hasonló műfajban néző valaha átélhetett a moziban. Igazi filmtörténeti mérföldkő, monumentális képi kompozícióival, a végtelen űrben utazó ember félelmetes víziójával évtizedekre kijelölte a zsáner útját. Biztos, hogy Kubrick nélkül a Star Warstól a Gravitáción át az Interstellarig egyik sci-fi világsiker sem úgy nézne ki, ahogy ismerjük. A Kék Duna keringő dallamára utazó űrhajó, az ijesztő egyszerűséget formázó monolit, az öntudatára ébredt mesterséges intelligencia és a transzcendens finálé olyan védjegyeivé váltak a tudományos fantasztikus filmeposznak, amely végtelen távlatokat nyit az emberi fantázia számára – nem csoda, hogy szimbólumrendszeréről, mondanivalójáról még ma, közel fél évszázaddal később is születnek elemzések.
Az Oscar-díjjal jutalmazott látványvilágnak, a rendező által mesterien alkalmazott feszültségkeltésnek, a jól felépített sztorinak köszönhetően a filmet a mai napig óriási népszerűség övezi, nem is csoda, ha a xenomorf rajongói a franchise hizlalása során filmről filmre csalódottan kullognak ki a moziból – Scott mester ugyanis maga sem képes reprodukálni az annak idején első nekifutásra elért vérfagyasztó tökélyt. Apollo 13 (1995) Ron Howard nem egy rendezőzseni, de igazi mesterember, aki akkor van igazán elemében, ha valós eseményeken alapuló történeteket filmesít meg. A Stanley Kubrick-forradalom, avagy az agyfilmek tönkreteszik Hollywoodot – Könyvkritika - Ectopolis Magazin. Ide tartozik a Hajsza a győzelemért, az Egy csodálatos elme vagy a Frost/Nixon, ahogyan a kis híján tragédiába torkolló Apollo 13-as küldetést feldolgozó mozija is. Az űrhajózás fénykorában Jim Lovell (Tom Hanks), Fred Haise (a pár éve elhunyt Bill Paxton) és Jack Swigert (Kevin Bacon) asztronauták az Apollo-program következő holdra szállására készülnek, ám útközben olyan súlyos baleset éri űrhajójukat, hogy céljuk onnantól kezdve már nem küldetésük teljesítése, hanem életük megmentése lesz.
Zenéjét Richard Strauss, ifjabb Johann Strauss, Aram Hacsaturján és Ligeti György műveinek felhasználásával maga Kubrick állította össze, a saját korát messze meghaladó látványvilágért pedig a rendező első és egyetlen Oscar-díját kapta 1969-ben. Kubrick egyszer elárulta, hogy korszakalkotó filmjét elsősorban vizuális élménynek szánta. A hatás valóban nem maradt el: a legnépszerűbb holdra szállás konteó szerint az Űrodüsszeia kimaradt jeleneteit használták fel a kamulandolás dokumentumaként, illetve a fejesek Kubrickkal forgattatták le Neil Armstrongék misszióját. A nyolcadik utas: a Halál (1979) Negyven évvel ezelőtt mutatták be Ridley Scott sci-fi-horror klasszikusát, a filmtörténet és egyben a brit rendező pályafutásának egyik legjelentősebb alkotását. Az űrben nem hallatszik a sikolyod – szól a sokak által minden idők legfélelmetesebb filmjének titulált Alien szlogenje, amelynek címszereplőjét és az idegen világot a svájci szürrealista képzőművész H. R Giger, a "biomechanikus" művészet nagymestere álmodta meg.