Vízmegkötő. Állati és növényi zsírokban egyaránt megtalálható, bőrazonos (skin-identical, azaz a mi bőrünkben is megtalálható) anyag. Kivonható természetes anyagokból, de előállítható mesterségesen is. Rendkívül jó vízmegkötő, a bőrön használva képes kivonni a vizet a bőr alsó rétegeiből, növelve ezzel a bőr felszíni rétegében található vízmennyiséget. A túl sok (vagy tömény) glicerin azonban szárító hatású lehet, mivel a bőr felső rétegeiből a víz könnyen elpárolog (transepidermal water loss). Éppen ezért a glicerint (és más vízmegkötő anyagokat is) mindig más lágyító (emollient) anyagokkal kell kombinálni. Rozmaring levelének a kivonata. Lásd rozmaring. Közönséges kakukkfű virágának és levelének a kivonata. A CosIng az összetevőt maszkoló (kellemetlen íz, illat semlegesítése), tonizáló, bőr javító összetevőnek kategorizálja. Paula Begoun szerint bár a kakukkfűnek antioxidáns tulajdonsága van, a benne található illatanyagok bőrirritálóak. Izomhúzódásra krém hatásos készítmény - Egy nap. Sűrűbb állagú, szilikon alapú polimer, mely nem hagy nehéz érzetet maga után a bőrön.
Bövebben a kis molekulasúlyú alkoholokról itt olvashattok. Az eukaliptusz olaja. A CosIng hivatalos funkció besorolása szerint az eukaliptusz illatanyag és bőrkondícionáló. Paula Begoun szerint bár az eukaliptusznak gomba és baktérium ellenes hatása van a bőrön, irritáló is, főleg sérült vagy epillált bőrfelületen. A legismertebb eukaliptuszolaj az eukaliptol, amelyet az Eucalyptus globulus leveleiből nyernek ki. Hatása a benne lévő cineolnak köszönhetően antiszeptikus, nyákoldó és hűsítő hatású, köptető és görcsoldó. Hatóanyagai miatt légúti megbetegedések esetén inhalálásra és a fogászatban szájöblítésre használják. Természetes illatosító anyagok keveréke (citrusolaj (d-limonene) és fenyőfa vagy mentol (l-limonene). A kutatások ellentmondóak azzal kapcsolatban, hogy rákellenes vagy éppen hogy rákot okozó anyag szájon át bevéve. Egyike annak a 26 illatanyagnak, melyet az Európai Biztosság potenciálisan allergénnek ítélt meg és melyet kötelező feltűntetni az összetevőlistán, ha bőrön maradó termékek esetén 0, 001% feletti, lemosható készítményekben 0, 01% feletti mennyiségben tartalmazza az adott kozmetikum ( forrás).
A különböző, kisebb-nagyobb sportsérülések, balesetek, fizikai túlterhelés, esetleg helytelen testtartás gyakori következménye az izomgörcs. Létezik olyan izomlazító kenőcs, amely fájdalomcsillapító és keringésjavító is egyben. Használni lehet edzés előtt és után, sérüléseket követően a lábadozás időszakában, vagy akár visszatérő fájdalmak esetén is. Tehát az igazán hatékony izomlazító kenőcs csökkenti a fájdalmat, enyhíti a feszülést, valamint élénkíti a helyi keringést. Sok esetben a fájdalom hatására ugyanis a sérült testrészt kímélendő kialakul egy természetellenes testtartás, ami tovább fokozza a feszülést, kialakítva ezzel egy ördögi kört. Az izomlazító kenőcs keringésserkentő hatása gyorsítja a sejtek anyagcseréjét, több oxigén dús vért juttat az érintett területre. Az ilyen típusú, illetve hasonló tulajdonságokkal rendelkező termékek először kellemesen hűtenek és nyugtatják a feszes területet, ezután hatóanyagaiknak köszönhetően átmelegítik és ellazítják a kezelt területet, miközben a helyi anyagcsere fokozása révén támogatják a szövetek regenerálódását.
Vastagbélrákos betegeknél előfordulhat, de nem jellemző, hogy off-label kezelés lenne indokolt, azaz olyan gyógyszer adását tartja szükségesnek a kezelőorvos, amit nem törzskönyveztek vastagbéldaganat kezelésére. Gyógyszerrendelés indikáción innen és túl – HGYSZ. Az indikáción túli gyógyszerrendelést minden esetben egyedileg kell engedélyeztetni. A kezelőorvosnak részletes, szakirodalmi hivatkozásokkal, a hazai és nemzetközi tapasztalatokkal kiegészített indoklást kell benyújtania az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézethez (OGYÉI). A hatóság alapesetben 21 nap, sürgős esetben soron kívül, 3 nap alatt hoz döntést. Forrás: 200 válasz a vastagbélrákról és végbélrákról Ide kattintva kövesse rovatunk frissítéseit a Rákgyógyítá Facebook csatornáján!
[3] Ennek célja az off-label alkalmazás későbbi "kifehérítése", melytől a gyógyszergyártók húzódoznak a költségek miatt. Ez a szabályozás nagyon furcsa helyzetet teremt jogvita esetén. Ha a per orvosi műhiba miatt indul, az eldöntendő kérdés az, hogy az orvos a szakma szabályainak és az orvosi protokollnak megfelelően végezte-e a kezelést. Az off-label gyógyszeralkalmazás azonban természetéből adódóan tér el ezektről. Ha a per a gyógyszergyártó ellen indul nem megfelelő szer miatt, a termékfelelősségről szóló törvény alapján a gyártó felelőssége azon múlik, hogy a szer alkalmazása az előiratnak megfelelően történt-e. Az off-label alkalmazás azonban éppen az előirattól való eltérést jelenti. Összességében tehát a hatósági engedély dacára a kezelőorvos anyagi felelőssége megállapítható lehet a jogszabályok alapján. Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ 420 millió dolláros bírság a Novartisnak (. A cikk más cégek hasonló okból történő megbírságolását is megemlíti. ) ↑ OGYI hivatalos honlap ↑ Indikáción túli gyógyszerrendelés-kérelmek publikus nyilvántartása [ halott link] () Források [ szerkesztés] Dr. Bölcs Ágnes: Kereszttűzben az off-label gyógyszerrendelés (html) [ halott link], LAM-tudomány (pdf) [ halott link] Horváth Judit: Indikáción túl: paragrafusok közé zárt doktorok () Simon László: Az indikációkon túllépő kezelés dilemmái [ halott link] (LAM-tudomány) Jogszabályok [ szerkesztés] 1997. évi CLIV.
törvény az egészségügyről ("egészségügyi törvény") 2005. évi XCV. törvény az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról ("gyógyszertörvény") 44/2004. (IV. 28. ) ESzCsM rendelet az emberi felhasználásra kerülő gyógyszerek rendeléséről és kiadásáról 39/2008. EüM rendelet: jogilag hatályát vesztette, a szövege beépült a 44/2004. ESzCsM-rendeletbe 1997. évi LXXXIII. törvény a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól ("egészségbiztosítási törvény") 1993. évi X. törvény a termékfelelősségről – az új polgári törvénykönyv hatályon kívül helyezte Fordítás [ szerkesztés] Ez a szócikk részben vagy egészben az Off-label use című angol Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.