(6:3) A másodikban már abszolút egyenlő ellenfele tudott lenni a világelsőnek a nyíregyházi teniszező, 4:4-ig mindenki hozta a saját adogatójátékát, majd azonban Djokovics ismét megrázta magát, és brékelte, ami elegendő volt a második játszma megnyeréséhez. (6:4) A harmadik játszma megint nem kezdődött jól, a szerb kiválóság rögtön elvette Fucsovics adogatását, akinek a következő játékban lett is volna lehetősége, hogy visszabrékelje, de négy lehetőségéből egyet sem tudott kihasználni. Sőt, a szerb 2:0-s vezetésénél egy pillanatra felrémlett a rémesen kezdődő első játszma, amikor megint fogadóelőny alakult ki, de Fucsovics ezt hárítani tudta, ahogy később a szerb utolsó bréklabdáját is. Fucsovics nagy csatában kapott ki Djokovicstól a wimbledoni negyeddöntőben. Az igazán nagy kár azonban az volt, hogy a magyar fiú még fogadóelőnyig sem jutott a világelső ellen a továbbiakban, pedig időnként olyan megoldásokat is bemutatott, amiket még Djokovics is megtapsolt. Hiába azonban a szép megoldások, Djokovics a harmadik játszmát is 6:4 -re húzta be, s a papírformát igazolva 2 óra 16 perc játék után, tulajdonképpen gond nélkül került az elődöntőbe Wimbledonban immár tizedik alkalommal.
A centerpályán rendezett szerdai találkozójuk első felvonásának elején a magyar játékos sok hibával, rendkívül bizonytalanul teniszezett, riválisa így 18 perc után 5:0-ra vezetett. Fucsovics ezt követően - szettlabdákat hárítva - hozta az adogatását, majd két újabb játszmalabdát hárítva elvette a világelső szerváját, és hamarosan 5:3 állt az eredményjelzőn. Djokovic a következő adogatójátékában viszont már nem hibázott, és hatodik szettlabdáját értékesítve 42 perc után előnybe került. A következő játszma kiegyenlített küzdelmet hozott, 4:4-ig mindkét teniszező hozta szervagémjét, a kilencedik játékban viszont Djokovic brékelt, majd a tizedikben nyerte a sajátját, ezzel másfél óra elteltével már 2:0-ra vezetett. Novak Djokovicsnak is akadtak bőven nehéz pillanatai a mérkőzés során Forrás: AFP/Glyn Kirk A harmadik szett Djokovic brékjével kezdődött, azután egyik játékos sem vesztett adogatógémet, noha erre többször is volt esély. Fucsovics például két játékban összesen ötször jutott bréklabdához - a második gémben, a szerb adogatásánál 0:40 is volt az állás -, de nem tudott élni a lehetőségekkel.
Bezzeg az aranylábú focistáink sosem jutnak a negyeddöntőbe, mégis biztos többet keresnek, mint Fucsovics. /s Hajrá Marci, uncsi már ez a szerb csóka, kend el a száját! :)
melléklet. Magyarország energiahordozó ásványi nyersanyagvagyonának összefoglaló adatai 393 2. Magyarország 500 kt CH eé-et meghaladó kőolaj- és földgázvagyonnal rendelkező előfordulásainak területi elhelyezkedése (1989. I. 1. ) 396 3. Magyarország 1988. évi szénhidrogén-termelésének területi megoszlása (50 kt CH eé termelést meghaladó előfordulások) 400 4. Kőolaj lelőhelyek magyarországon. A kőolaj- és földgázvagyon egyes paramétereinek változási dinamikáját bemutató diagramok 404 5. Nemzetközi adatok (készletek, termelés, ár) 416 6. Fontosabb fogalmi meghatározások 433 7. Magyarország kőolaj- és földgázelőfordulásainak helységnévmutatója 439 Nincs megvásárolható példány A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük. Előjegyzem
A kitermelt kőolaj jó minőségű, átlagos sűrűsége 859 kg/m3. A még kitermelhető hazai kőolajvagyon mérések szerint nagyjából 25·106 tA hátralévő kitermelhető vagyon szerint a legnagyobb földgáztelepek Algyőn kívül Mezősas, Nagykörű, Üllés, Pusztaföldvár és Hajdúszoboszló területén található. A száraz kutak mélysége 2 km feletti, a kútfejnyomás 100 bar feletti. A hazai földgázban gyakori a CO2 előfordulása. Kőolaj - Lelőhelyek. Szállítóvezetékek Magyarországon Hazánkban több mint száz éve működik vezetékes gázszolgáltatás, ezek a szállítóvezetékek kötik össze a kőolaj és földgázforrásokat ill. a felhasználókat. A földgázvezetékekbe egyrészt az országban termelt földgáz valamint az Ukrajna felől érkező földgáz kerül betáplálásra. A kinyert földgázból eltávolítják a szállítást és a felhasználást károsan befolyásoló komponenseket, bekeverik a szükséges adalékanyagokat (szagosító, korróziógátló), valamint leválasztják az egyéb hasznosítható alkotókat. A rendszerbe nem kerülnek betáplálásra a nem megfelelő minőségű gázok.
A legjelentősebb az 1970-es években épített, éves szinten mintegy 6 millió tonnát szállító, 600 milliméter átmérőjű Barátság II. A távvezeték Fényeslitke és Százhalombatta között mindegy 290 km hosszan szállítja a betáplált anyagokat. A hazai kőolaj szállítását az Algyő-Százhalombatta távvezeték végzi, amely 160 km hosszú, csúcsteljesítménye 2 milliót tonna lehetne évente, azonban a magyar olajkészlet kitermelése ennél kevesebb, körülbelül a fele. A negyedik nagy alapanyag szállító vezetékrendszer a magyar szakaszon 190 kilométer hosszúságú Adria távvezeték. Ez a vezeték észak-dél valamint dél-észak irányban is működhet. Ha dél-észak irányban folyik az üzemeletetése, akkor úgynevezett édes kőolajat (kis kéntartalmú) szállítanak benne. Mivel az egyes olajfinomítók technológiai okokból csak egyfajta kőolajat dolgoznak fel, ezért mind az algyői, mind az esetlegesen nem Ural típusú (orosz) kőolajat elkülönítve tárolják és dolgozzák fel. A késztermékek a késztermék távvezetéken keresztül, úgynevezett dugókban jutnak az elosztó depókba.