Shulgi, a számok királya Körülbelül 4000 évvel ezelőtt az ősi Ur városa Dél-Mezopotámia egyik nagy fővárosa volt. A mezőgazdasági forradalom soha nem látott méretű településeket tett lehetővé, de a papoknak és a királyoknak egyre nehezebb volt nyomon követni a gabonatermést, a tárolást és a kifizetéseket az istenek és az emberek táplálására. Természetesen szükségessé vált számukra a matematika tudománya ezekhez az adminisztrációs feladatokhoz. Eleinte csak néhány alapvető számtani ismeretet használtak (összeadás, kivonás, szorzás, osztás), később azonban ez fejlődött. Az Urból előkerült ősi agyagtáblák szerint a számtan egyik legkorábbi művelője egy Shulgi nevű király volt. Bor és más futóbolondok a családból. " Feljegyzések szerint himnuszokat énekeltek arról, hogy ő képes volt összeadni dolgokat" – mondja Brooks könyvében. "Az alattvalói imádták őt matematikai képességeiért. " Shulgi nem csupán isteni matematikai képességeivel büszkélkedhetett, hanem felépítette azt, amit a tudósok "az első matematikai államként" ismernek el – mondja Brooks.
Ehhez nagy forróságban akár napi több liter folyadék termelésével tartják nedvesen a test felszínét.
Kövessétek őket Facebookon és Instagramon is! Szerző: Turi Zsófia Fotók: Lajos-Király Manufaktúra Videótár SteveKadas
Szerintem Jancsó Miklós újraírta az egész filmezésről alkotott felfogásunkat. Nagyon tetszik, ahogyan ugrál az időben, megbontva ezzel a lineáris előrehaladást. A XX. században minden a feje tetejére állt, erre a jelenségre reflektál Jancsó Miklós Kapa és Pepe filmjeiben. Egyetlen negatívum számomra, hogy a rap, ami állítólag kultúra ma már azt is integrálja a filmjeibe. Kifejezetten utálom a rap zenét, viszont az a rendező javára írandó, hogy a dalokat jól helyezi el, jó kontextusba. Jancsó Miklós filmeket eleve nem úgy nézünk, mint egy átlag filmet. Ahogy a magyar irodalomban Esterházy Péter műveit sem úgy olvassuk, mint a rendes regényeket. Jancsó Miklós ugyanúgy elhelyez vendégszövegeket a filmjeiben, mint Esterházy regényeiben, lásd a Kelj fel komám ne aludjál végén Nádas Péter Egy családregény vége című művéből a részletet. Megértem, ha Neked nem tetszenek ezek a filmek, lehet nehezen befogadható, viszont számomra sokat mond, illetve ad, szórakoztat. Ízlés kérdése. Szerintem a legrosszabb magyar film a Valami Amerika 1, 2, aminek valóban nincs semmi története ez még nem is lenne baj, de mondanivalója sem.
2017. december 01. péntek, 17:59 Sokan hiszik azt, hogy a Kapa és a Pepe becenév a Nekem lámpást adott kezembe az Úr Pesten című filmben ragadt rájuk, pedig nem. Jancsó Miklós rendező pont azért emelte be a filmbe a neveket, mert a kollégák, barátok már régóta így hívták Mucsi Zoltánt és Scherer Pétert. A két színművész az Egerszegi Páholy vendége volt a közelmúltban. Karáth Anita az est háziasszonya többek között pályakezdésről, filmezésről és magánéletről is beszélgetett a művészekkel. A "fütyülős" jelenet máig népszerű Az gyorsan kiderült, hogy a közönség többsége nem a korábbi Jancsó, vagy Szomjas György filmekből ismeri őket, hanem sokkal inkább a napjainkban futó televíziós sorozatokból (például Munkaügyek). Pedig a komolyabb ismertséget épp Jancsó "Lámpása" hozta meg számukra. A film "fütyülős" jelenete azért így is eléggé közismert (már évekkel ezelőtt milliós nézettsége volt a Youtube-on), és a sokadik megnézés után is garantált a derültség. Ez a Páholyon sem volt másképp a jelenet bejátszása közben.
Megtudtuk, hogy a két színművész egy Kamera Hungária díjkiosztóján hatalmasat alakított néhány évvel ezelőtt műsorvezetői szerepben, és ennek kapcsán kerültek most képbe. Akkor sem fértek nagyon a bőrükbe, mert Till Attilának saját énekhangon felénekelt Csillagdalt adtak cédén ajándékba, de Pállfy István is megkapta a páros mini-riportjai tartalmazó videó kazettát. Mi egyelőre ennyivel megúsztuk, elköszönés után pedig megígértük, hogy figyelni fogjuk, hogyan sikerült a hangulatrajz a vastagabb ceruzának köszönhetően. Lévai Balázs búcsúzóul annyit hagyott ránk, hogy a Demjén Icon-koncert lesz az eddigi legjobb, amit a Coke Club közönsége láthatott