Egry József egyike a leghíresebb magyar festőknek. Nagyon szegény családból származott, gyermekkorától festő akart lenni, és nagyon sokat kellett küzdenie az elismerésért. Tehetsége már az 1900-as években kitűnt: festők mellett inaskodott, járt a Mintarajziskolába, majd Nágel József kereskedő karolta fel, Korcsek János arcképfestő pedig beavatta a festészet rejtelmeibe. A kis zalai napszámos művész-zsenit hamarosan felfedezte Lyka Károly művészettörténész. Így juthatott el Párizsba. Hazatérte után a Képzőművészeti Főiskolán Ferenczy Károly növendéke lett, s leginkább a szegénysorsú, munkájukat végző embereket festette. 1912-től egy esztendeig Belgiumban alkothatott, közeli kapcsolatba kerülve a tengeri kikötők világával. A Balaton festője Nagycenken | 24.hu. Festményein megmaradt a szegény-ember ábrázolás és fel-feltűntek a bibliai motívumok. Az első világháború idején segédszolgálatosnak rendelték be Nagykanizsára. Egy súlyos tüdőgyulladás miatt hamarosan a badacsonyi Vöröskereszt kórházba került. Itt ismerte meg a Balatont és szerelmét, Pauler Juliskát.
A zalai partról a somogyira kerül, arra, ami Vas Istvánt a velencei Lidóra emlékeztette. Csiszár Elek életének valóban második félideje lett az ott alkotói szakasz. Keszthelyről kívánjuk szívből – tartson sokáig! A hatvanas évek közepére megérkeznek a várva várt sikerek. Megdolgozott értük a déli parton a festő. Kaposvárott és Budapesten, itthoni és külföldi képzőművészeti berkekben fogadták becsüléssel és bizalommal. A határokon túl a régi Jugoszláviában, Szovjetunióban és NDK-ban, Hollandiában, Olaszországban és Ausztriában ismerhették meg munkásságát a tárlatokon. 1962-ben Dunaújvárosban állított ki. A balaton festője 5. 1963-ban kapta meg a Rippl-Rónai díjat. Zalába többször is visszalátogatott épülő életművével: 1992-ben például a Goldmark Károly Művelődési Központban, majd 1994-ben a Balatoni Múzeumban volt kiállítása. Keszthely és Siófok között a legszebb műteremre talált, a Balaton egére-vízére, a tájra, télen-nyáron. Ám Csiszár Elek sem tájfestő lett csupán, mivel ahogy Egry József tanította, néki is a Balaton egész világát kellett vászonra vinnie.
Egry hol a Tátrában, hol Szicíliában keresett gyógyulást. A '40-es évek elején sorra következtek az európai kiállítások, kicsit megerősödtek anyagilag, 1939-ben műterem-ház építésébe kezdtek Badacsonyban. De a csapások továbbra sem kímélték: 1944-ben Budapesten bérelt műterme hetven képével semmisült meg. 1945 után számos kitüntetést kapott, ám mindez személyiségén nem változtatott. Egyre nagyobb teret kaphatott volna, 1949-ben képeivel nyílt meg a keszthelyi Balatoni Múzeum. 1951 június 19-én hunyt el, utolsó festményét félbe hagyta. Ezen egy csónakban ülő emberalak evez, úgy, mintha kilépne a képből. A magány festője – Csiszár Elek | Balatoni Múzeum. Egry Józsefet 1951 nyarán alig tíz ember kísérte utolsó útjára, Badacsonyban. Síremlékének domborművét – Vízrenéző címmel – később Borsos Miklós szobrászművész készítette el, badacsonyi bazaltból. 1973-ban egykori műteremlakásából – a hegy lábánál – ma is látogatható Emlékmúzeum lett. Szöveg: Kovács Emőke
A család alkalmi munkákból, otthon nélkül tengődött, majd budapesti tömegszállásokon húzták meg magukat. A kisfiú szerette nézni a szobrokat, az Országház előtt dolgozó kőfaragókat, a Nemzeti Múzeumba azonban sokáig nem léphetett be, mert nem volt cipője. Az iskola befejezése helyett festő- és dekoratőrműhelyekben állt inasnak, és arcképfestést tanult. Marton László (1925-2008): Egry József - A Balaton festője | Fair Partner ✔PINTÉR AUKCIÓ A VASZARY GALÉRIÁBAN – 2021. Balaton, nyár, szerelem… | Pintér Aukciósház | 2021. 08. 14. szombat 19:48 | axioart.com. Jelentkezett festőiskolába is, de a tandíjat nem tudta volna kifizetni. Egry József: Önarckép napsütésben, 1927 Fotó: Lyka Károly művészettörténész ismerte fel először a tehetségét, ő intézte el, hogy a fiatal festő kijusson Párizsba és tanulmányozhassa a legmodernebb festői irányzatokat. Miközben Egry nyomorgott a francia fővárosban, és nem tudott vevőket találni, egyik alkotására felfigyelt egy műgyűjtő Budapesten – Egry édesanyja az utcán kínálta eladásra a képet. A festmény megnyitotta az utat a Képzőművészeti Főiskolára, Ferenczy Károly és Szinyei Merse Pál mellé. A fiatal festő csak másfél évig tanult itt: a saját útját járta, és nem konzultált a tanáraival, mielőtt egy kiállításra beküldte a képeit.
Imádjuk az erdőt, nagyon szeretünk túrázni, és mióta szülők lettünk, az egyik legfontosabb feladatunknak tartjuk, hogy megkedveltessük ezt a fajta szabadidős tevékenységet a csöppségünkkel is. De mégis hogyan? Be kell valljam, volt néhány kudarcba fulladt kísérletünk, mire rájöttünk, mivel lehet a leginkább motiválni egy két éves örökmozgót arra, hogy szívesen kiránduljon, és lehetőleg abba az irányba menjen, amerre mi szeretnénk. Nem titok, a legfontosabb dolog a helyszín, ami izgalmas, és valamilyen feladatot, küldetést is tartogat (és persze sokat számít az is, milyen kedve van éppen a gyereknek). Katalinpuszta pont ilyen, tökéletes kirándulóhely akkor is, ha kisebb gyerekkel szeretnénk belevágni a természetjárásba, de a Gyadai tanösvény a nagyobbaknak is remek kaland. A Börzsöny és a Naszály között – A Gyadai tanösvény. Miért tökéletes kirándulóhely még a Katalinpusztai Látogatóközpont? Mint említettem, nekünk azok a helyek váltak be, ahol tudunk valamilyen feladatot adni a gyereknek, és ezáltal van célja a sétának, nem csak úgy megyünk az erdőben.
A Gyadai Tanösvény az egyik legfelkapottabb pihenőhelyről, a szendehelyi Katalinpusztáról indul. A kirándulni vágyók tömege a parkolónál eloszlik, van aki vadasparkba, van aki erdei vasutazni megy, és van aki az ország egyik legszebb ösvényét fedezi fel. Több, mint száz tanösvényt találunk kis hazánkban, ám mind közül a börzsönyi gyöngyszem valóban kitűnik. Gyadai tanösvény - Hetedhétország . Nemcsak a könnyen megközelíthető lokáció lapul a népszerűség mögött, hanem az ország egyik leghosszabb függőhídja! Sőt, a túraútvonal még egy meglepetést is fog tartogatni, méghozzá a változatos tájat. Utunk során erdőben kezdünk, majd tisztásra, rétre térünk át, ezután ismét be az erdőbe, ahol egy mocsárvidék vár ránk, végül következik a függőhíd. Gyadai tanösvény Részletek Lokáció Szendehely, Dunakanyar, Börzsöny Távolság Budapesttől 1 óra / 55 km Kiinduló és végpont Katalinpuszta parkoló (körtúra) Parkoló díj 900 Ft / nap Nyitvatartás Jan - Dec, minden nap Árak Ingyenes Látnivalók a túra során Függőhíd, mocsárvidék, Naszály-hegy Nehézség Könnyű Túra részletei 5, 2 km | 3 óra | 230 méter fel és ugyanennyi le Min életkor?
Az épület a tanösvények kiindulópontjánál áll, mellette erdei játszótér, szabadtéri tűzrakóhely, pihenők, Méhészeti bemutató, és a "Tölgyfa élete" című interaktív kiállítás várja a látogatókat. A sportpályáknak és sportszereknek köszönhetően akár több órát is el lehet itt tölteni, a tanösvények bejárása után is. Aki kíváncsi arra, hogy a Börzsönyben található kisvasutaknál van-e kisebb vonat a környéken, annak figyelmébe ajánljuk a Hangyavasutat, amely az eredetihez képest apróbb méretű szerelvényeken szállítja utasait. Hangyavasút – Árak és menetrend Gyermek, diákjegy egy útra: 350 Ft Gyermek, diákjegy menettérti: 500 Ft Felnőtt jegy egy útra: 500 Ft Felnőtt jegy menettérti: 750 Ft Családi jegy egy útra: 1. 450 Ft Családi jegy menettérti: 2. 000 Ft A Hangyavasúton 4 év alatti gyerekek csak szülői felügyelettel utazhatnak! Menetrend: A hangyavasút menetrend szerint közlekedik: /HÉTFŐ KIVÉTELÉVEL/ 05. 01-06. 15-ig és 09. 01-09. 30-ig minden nap 03. 15-05. 01-ig, 06. 15-08. 31-ig, 09. 30-tól hétvégén és ünnepnapokon.
Billenőhíd a tanösvényen (a szerző felvétele) A billenőhídon és a saras kis ösvényen túl egészen pompás látványban lehet részünk: egy tágas, általában üdezöld rétet csodálhatunk meg – ez pedig a Gyadai-rét, amelyről a tanösvény a nevét is kapta. A réten átsétálva újból egy erdőbe jutunk; az útnak ez az erdei szakasza talán a "legfárasztóbb", mert egy picit meredekebb, mint az eddig tapasztalt terepviszonyok. A kicsit fárasztóbb útért viszont kárpótolhat minket a hamarosan útba ejtendő, látványos függőhíd, amely egy árok felett húzódik. Innen már végig erdőben haladva közelíthetjük meg kirándulásunk kezdő-és végpontját, ahol érdemes még egy kicsit megpihenni indulás előtt – például a helyes ki tó partján elhelyezett padok egyikén. A tanösvény érdekessége: Magyarország legnagyobb függőhídja (a szerző felvétele) A fotósoknak leginkább azért ajánljuk a tanösvényt, mert egyrészt igen változatos és gazdag a különféle látnivalókban, másfelől viszont a Gyadai-rét elbűvölő fotótéma lehet – nem csupán önmaga szépsége, de az itt élő lepkék és növények sokfélesége miatt is.