Ennek megtervezésére a szolgálat által készített érzékenységi és terhelhetőségi vizsgálat a koncessziós eljárás keretei között alapot ad. Jelen információk alapján egyelőre nem tervezhető meg a termelés. A területen már a késő Árpád-kor óta termeltek ki nemesfémet, geológiai és geofizikai megkutatottságának bőséges az irodalma, de most nincs rajta egyetlen hatályos érckutatási terület sem.
Dél-Afrikában és Szibériában sincsenek olyan gazdag aranylelőhelyek, mint Magyarországon a Börzsönyben - állítja Varga István, a Hun-Bányászat Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Kft. ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette: ott 10-15 százalék a maximum, amire bányákat nyitnak, ennek viszont 105 méter mélyen van a legmélyebb pontja, és 65 méter mélyen találták meg a dúsulást Márianosztra Kóspallag és Nagybörzsöny községek között. Szigorúan védett természeti terület, tehát ide bányászati célból belépni nem lehet. Ennek ellenére Varga István szerint mégis felszínre lehet hozni az aranyat is az ezüstöt. Ismert befektető nyitna aranybányát a Börzsönyben. "A lejtaknákat a három község közigazgatási területén indítanánk. A föld alatt nagyjából 65 méteren találkozna a három akna és ott a föld alatt lehetne kialakítani egy feldolgozó üzemet. Ez egy vulkáni hegység volt, 50-60 millió évvel ezelőtt több lávakitörés történt, és az hozta fel ilyen magasságra az aranyat és az ezüstöt. Nagyon fontos, hogy termésarany és termésezüst, tehát ehhez nem kell ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel mosható.
Végül, azaz jelenleg senki nem bányászik ott semmilyen ércet, az egyetlen bányatelken egy nemfémes ásványkincset, andezitet termel ki Márianosztrától délnyugatra a Colas-Északkő Bányászati Kft. A Hun-Bányászati Kft. felszín alatti bányában gondolkozik, és elsősorban Márianosztra, másodsorban Nagybörzsöny, esetleg Kóspallag önkormányzati területein kezdenének el aknákat fúrni. A Hun-Bányászati Kft. -t 2018-ban alapították, de azóta sem volt árbevétele. Tulajdonosa és ügyvezetője az a Varga István, aki korábban a felügyelet által súlyosan büntetett Hun Mining Nyrt. A Börzsönyben lévő aranyat, kinek fogjuk bányászni?. vezérigazgatója volt. A cég 2015-ös vizsgálata után az MNB több bűncselekmény gyanúja miatt büntetőfeljelentést tett. Varga Istvánnak pedig a Tőzsdei Egyéni Befektetők Érdekvédelmi Szövetségével is igen komolyan meggyűlt a baja. Van bármilyen észrevétele a cikkel kapcsolatban? Mondja el véleményét a Szabad Európáról ebben a rövid kérdőívben: Köszönjük!
"A lejtaknákat a három község közigazgatási területén indítanánk. A föld alatt nagyjából 65 méteren találkozna a három akna és ott a föld alatt lehetne kialakítani egy feldolgozó üzemet. Ez egy vulkáni hegység volt, 50-60 millió évvel ezelőtt több lávakitörés történt, és az hozta fel ilyen magasságra az aranyat és az ezüstöt. Nagyon fontos, hogy termésarany és termésezüst, tehát ehhez nem kell ciános kioldás, hanem egyszerűen vízzel mosható. Olyan rendszert alkottunk, hogy soha a természetvédelmi területre nem lépünk be" – tette hozzá a bányászt cég vezetője. Varga szerint 14 év alatt egymilliárd eurós befektetéssel 38 milliárd eurónyi hasznot termelhetne a Börzsönyben létesülő bánya. A Magyar Bányászati és Földtani intézet jelenleg is végzi az engedély megadásához szükséges vizsgálatokat. Aranybánya nyílhat a Börzsönyben - Napi.hu. Elmondták, hogy jelentésük környezetvédelmi, vízgazdálkodási, örökségvédelmi, talajvédelmi, közegészségügyi, nemzetvédelmi, területfejlesztési és vagyongazdálkodási vizsgálatokra fog majd alapulni. Azt egyelőre nem lehet tudni mikor zárul le a vizsgálat.
Figyelt kérdés Orbán/Lőrinc, vaagy Amerika, Kína, Izrael vagy a nagy bankoknak? Lehet valamit tudni erről? 1/13 anonim válasza: jan. 9. 17:59 Hasznos számodra ez a válasz? 2/13 anonim válasza: 59% Ha a moslék nyer, akkor tuti külföldieknek adják el. Így még van esély másra. jan. 17:59 Hasznos számodra ez a válasz? 3/13 anonim válasza: 29% Mivel akkorra hálisten már nem a Fidesz lesz kormányon, így hát az a pénz a népé lesz. 18:03 Hasznos számodra ez a válasz? 4/13 anonim válasza: 88% Nem a Recski ércbányáról van szó? jan. 18:04 Hasznos számodra ez a válasz? 5/13 anonim válasza: 100% Senkinek. Marad a földben. Manapság már nem divat bányákat nyitni Európában, még a közepesen fejlett országokban sem. A romániai aranybánya tervek, szerbiai lítium bánya tervek is elhalnak. A Börzsöny pedig nemzeti park. Annyi az esélye az ottani aranybányának, mint a nagymarosi vízlépcsőnek a Dunakanyarba. 18:09 Hasznos számodra ez a válasz? 6/13 anonim válasza: 100% Most félretéve azt, hogy 99%, hogy nem lesz ott semmilyen aranybánya, elég hülyeség a kérdés.
Az arany- és ezüstbányászati engedélykérés első lépéseit kezdte meg egy cég, amely a Börzsönyből szeretne ásványkincset kinyerni. Az érdeklődő cég vezetőjének, Varga Istvánnak korábban meggyűlt a baja a felügyelettel, az MNB büntető feljelentést is tett az általa irányított cég működése kapcsán. Arany- és ezüstbányában gondolkozik egy cég a Börzsönyben, adta hírül a Világgazdaság. Pontosabban a Hun-Bányászati Kft. megkérte a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálatot (MBFSZ-t), hogy végezze el a koncessziós arany- és ezüstbányászati engedély kiírását megelőző vizsgálatokat a Börzsöny megjelölt területein, Nagyirtáspuszta és Rózsabánya környékén. Az MBFSZ megállapította, hogy a cég rosszul számolt a nagyirtáspusztai terület kapcsán, illetve mindkét területen gondok vannak az átadott adatokkal is. Korábban több cég – az Aurum Resources Inc., a Lone Star Kft., a Rózsabánya Bányászati Kft. és a Bezina Bányászati Kft. – is vizsgálódott a szóban forgó, 44 négyzetkilométer egyes részein, idézte az MBFSZ tanulmányát a lap.
Mádl Ferenc nevét viselő jogi intézetet hoznak létre 2019. április 25., csütörtök, 19:39 Trócsányi László azt mondta, a jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését. Az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter azt mondta, az egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok. A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - mondta a miniszter. Több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is - mondta Trócsányi László. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd.
A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását – ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során – közölte a miniszter. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást – mondta Trócsányi László. A kezdeményezés nem érinti a Magyar Tudományos Akadémián folyó kutatásokat, és azt a támogatást, amelyet a minisztériumon keresztül a jogászképzés fejlesztésére a jogi karok kapnak – jelentette ki a miniszter. Trócsányi László elmondta, hogy az intézet névadója, Mádl Ferenc egykori köztársasági elnök e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára.
Figyelem! A cikkhez hozzáfűzött hozzászólások nem a network nézeteit tükrözik. A szerkesztőség mindössze a hírek publikációjával foglalkozik, a kommenteket nem tudja befolyásolni - azok az olvasók személyes véleményét tartalmazzák. Kérjük, kulturáltan, mások személyiségi jogainak és jó hírnevének tiszteletben tartásával kommenteljenek!