Amerikában, Németországban, Franciaországban is téma a megfigyelési botrány. Az AP amerikai hírügynökség is beszámolt arról, hogy Kósa Lajos volt az első, aki elismerte, a magyar kormány megvette, használta az NSO csoport kémszoftverét – szúrta ki a Klubrádió. A Pegasus-ügy hátterét is ismertető tudósítás emlékeztet rá, bírálói szerint Orbán Viktor egyre autokratikusabban gyakorolja hatalmát, az Európai Parlament korábban aggasztónak is tartotta a titkos megfigyeléseket. A Népszava nemzetközi lapszemléje szerint az AP anyagát átvette Newsweek, illetve a Die Welt is írt arról, hogy több hónapos hallgatás után a fideszes politikus megerősítette, használták az izraeli kémszoftvert. A lap kiemelte, azzal főleg tekintélyuralmi kormányok hallgatták le széles körben bírálóikat. Itthon: Kósa Lajos elszólása után a Pegasus gyártója szerződést is bonthat | hvg.hu. A Le Monde is azt emelte ki, a kémprogram használatára egyetlen más uniós tagállamban sem akadt példa. Az újság (ahogy az AP) is emlékeztetett arra is, hogy az Egyesült Államok éppen Kósa Lajos bejelentése előtt egy nappal tette feketelistára az izraeli NSO-t. Kósa Lajos csütörtökön újságírói kérdésre beszélt arról, hogy a belügyminisztérium vette meg a Pegasus-szoftvert.
A dokumentumot Tényi István, az egyik feljelentő juttatta el a portálhoz. Feljelentést az ügyben még november elején tettek minősített…
Az, hogy a Belügyminisztérium megvásárolta a Pegasus-szoftvert – a feljelentés-kiegészítés során beszerzett adatok alapján – tényszerűen nem felel meg a valóságnak, így ez a valóságnak meg nem felelő adat nem minősülhet minősített adatnak, vagyis a nyilatkozat ezen részében a minősített adattal visszaélés bűncselekményének elkövetése kizárt" - írta az ügyészség.
(Frissítés: Vadai Ágnes ezt követően arról beszélt, hogy Kósa tévedett, mert ez nem pont így hangzott el a zárt ülésen, vagyis nem a Belügyminisztériumot nevezték meg a szoftver vásárlójaként. ) Kósa kijelentette: a Belügyminisztérium a szoftver beszerzésekor vállalta, hogy annak használatakor senkinek nem sérti az emberi jogait. Index - Belföld - Felbontja a szerződést a Pegasus gyártója, ha visszaélnek a kémprogrammal. Arra a felvetésre, hogy az ellenzéki képviselők szerint a meghallgatás sikertelen volt, mert egyetlen konkrét személlyel kapcsolatban sem kaptak konkrét válaszokat, Kósa elmondta: természetes, hogy a konkrét megfigyelt személyekkel kapcsolatban "senki nem fog konkrét választ kapni", mert ezzel személyiségi jogaik sérültek volna. © Fazekas István Vadai a kérdésére megerősítette: azt a tájékoztatást kapták a belügyminisztertől, hogy megtekinthetik a szerződést, de csak akkor, ha erre az amúgy kormánypárti többségű másik parlamenti szakbizottság, a Nemzetbiztonsági Bizottság engedélyt ad. A politikus hozzátette: mi egyébként nem csak a szerződést, hanem a beszerzéssel kapcsolatos minden körülményt és dokumentumot is szeretnénk megismerni, ami erről a Belügyminisztériumnál fellelhető".
Senki sincs biztonságban a koronavírustól Számos tanulmány kimutatta például, hogy az immungének bizonyos mutációit hordozó emberek hajlamosabbak a betegségre. "Tehát van olyan kockázati tényező, amelynek semmi köze nincs az életkorhoz" - mondta Dr. Gommerman. Egy tanulmányban, amely több mint 3 ezer COVID-19 miatt kórházba szállított 18 és 34 év közötti fertőzöttet vizsgált, kiderült, hogy 20 százalékuk intenzív ellátást igényelt, 3 százalékuk pedig meghalt. Tehát végső soron senki nem lehet biztos benne, hogy elkerüli a súlyos betegséget, ha megfertőződik. De ha így is lenne, a barátaikat vagy a családjukat ezzel együtt is veszélyeztetik. Ráadásul minden harmadik felépülőnek még hónapokig krónikus panaszai vannak, beleértve a kimerültséget is. Fontos hír az mRNS-alapú vakcinákról - HáziPatika. Ez alól nem kivételek azok a 35 év alatti embereket sem, akiknek korábban nem volt bajuk az egészségükkel. A COVID-19-ből kilábalók között olyanok is vannak, akiknek a lupushoz és a reumás ízületi gyulladáshoz hasonló autoimmunproblémai támadtak.
Lassan elkezdődhet a lakosság COVID-19 elleni beoltása. A fertőzés terjedése a vakcinák hatására kontrollálhatóvá válik, és lassan visszatérhetünk a többé-kevésbé normális életvitelünkhöz. Számos kérdés azonban nyitva marad, például az immunitás tartósságáról, amelyre csak a tapasztalatok adhatnak biztos választ. Amikor az elmúlt hetekben a vakcinafejlesztő cégek közzétették hatékonysági jelentéseiket, és azt állították, hogy az oltások hatásossága bőven 90 százalék felett van, megjelentek azok a hangok is, hogy a természetes megfertőződés még erősebb, még tartósabb védettséget eredményez. Mi hát az igazság? Mindenkinek be kell oltatnia magát, vagy azok számára, akik már legyűrték a SARS-CoV-2 vírust, ez nem szükséges, mert a szervezetük jobb védelmet fejlesztett ki, mint amilyet bármilyen biotechnológiai trükk kiválthatna? A lehetséges válaszokat a Novo Sapiens tudományos magazin gyűjtötte össze. COVID-19: a fertőzéssel vagy oltással szerzett immunitás jobb? - HáziPatika. A COVID-19-vakcinák biztonságosan adnak védettséget, a betegség kiszámíthatatlanul - Fotó: Getty Images A természetes fertőzés nyilvánvalóan kivált védettséget, de a betegséget nem csak túl kell élni, hanem maradandó károsodások nélkül kell felépülni belőle.
Az immunszuppresszív hatású kezelésekkel kapcsolatban ugyanakkor benne maradt egy zavaros, a gyakorlatban újfent nehezen értelmezhető rész - hívja fel a Koronavírus vakcináció - szakirodalmi tallózóban Dobson Szabolcs. Az új alkalmazási előírás itt olvasható.
Az új típusú koronavírus elleni vakcina nem jelent majd teljes védettséget, de megfertőződés esetén is meggátolja a súlyos tünetek kialakulását - jelentette ki Kis Zoltán, a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) virológusa. A vakcinák soha nem nyújtanak 100 százalékos védettséget. A szakember szerint azonban az új típusú koronavírus nem fog eltűnni, velünk marad, vagyis meg kell tanulnunk együtt élni vele. Annál is inkább, mert a koronavírus jellemzője, hogy az immunrendszerünk hajlamos elfeledkezni róla. Részletek! A brit kormány tudományos tanácsadói azt közölték, hogy a koronavírus elleni vakcina 90 napig adhat immunitást. Ugyanakkor azt is hozzátették, hogy egyelőre sem a természetes fertőzés, sem az oltóanyag kiváltotta immunitás időtartama nem teljesen ismert - közölte a Mirror a csoport által kibocsátott dokumentumra hivatkozva. A tudósok azt írták: " úgy becsüljük, hogy a SARS-CoV-2 fertőzés vagy oltás után a védő immunválasz 90 napig tarthat. " Arra a következtetésre jutottak a koronavírusokról, a SARS-CoV-2-ről szerzett ismeretek és a járvány tapasztalatai alapján, hogy a természetes fertőzés után egy hónapon belül az emberek nagy részénél kialakul az immunitás, amely (nagy bizonyossággal) véd a reinfekció okozta megbetegedéssel szemben.