A magasabb homokdombon felhagyott szőlők, gyümölcsösök maradványai voltak, a laposokon pedig legelők. A kert tervét 1963 tavaszán készítették el a Kertépítési és Kultúrtechnikai Tanszék munkatársai: Ormos Imre, Virág János, Kiácz György, Csóti László. Mellettük sokat tett még a kertért Probocskai Endre és Nádasi Mihály. Az egyetemi tanterv szerinti szervezettani–rendszertani–növényföldrajzi gyakorlatokat 1968-ban kezdték el. A kert több, az OMMI által nyilvántartott és ellenőrzött génalaptartalék élőgyűjteményt őriz. Ezek: vadrózsa (Rosa), vadkörte (Pyrus), berkenye (Sorbus), borostyán (Hedera) fajok, fajták. Gondosan őrzik az eredeti növénytársulások (kiszáradó láprét, zsombékos, homokpusztagyep) fennmaradt töredékeit, a ritka és védett növények természetes élőhelyeit – ezek a Kert kiemelten védett részei. 1977-ben Budapest a Soroksári Botanikus Kertet helyi jelentőségű természetvédelmi területté nyilvánította. A Kert évente 2000–2500 látogatót fogad, főleg általános iskolás csoportokat, szakvezetéssel.
A Soroksári Botanikus Kert története A Soroksári Botanikus Kert feladatai: Egyetemi gyakorlati oktatás 1968 óta egyetemi tanrend szerinti a Kert növényszervezettani, növényrendszertani, és növényökológiai gyakorlatok színhelye. Az Egyetem Valamennyi Növénytan tárgyat tanuló nappali és levelező tagozatos hallgatója kötelező növényismereti, valamint talajtani és vízgazdálkodási gyakorlaton vesz részt, összesen félévente 600 fő. Ezen kívül a Kert egész évben biztosítja az élő növényanyagot a növénytani laboratóriumi gyakorlatok részére. Kutatás A Kert alapítása óta rendszeresen fejleszti génalaptartalék-élőgyűjteményeit. Ezek a gyűjtemények honos vadrózsa (Rosa), vadkörte (Pyrus), berkenye (Sorbus), borostyán (Hedera) fajokat és fajtákat valamint honos évelő fajokat (Anemone sylvestris, Pulsatilla fajok, Helleborus, Arum, Salvia, stb. ) tartalmaznak. A telepített és magától bekerült idegenhonos növényfajok terjedését 1995 óta kísérjük figyelemmel. A Kertben folyamatos a mikológiai kutatómunka is.
Bejegyzés navigáció Kertünk egy új tanösvénnyel gazdagodik, melyet a későbbiekben mindenki egyénileg is látogathat az év bármely időszakában. A Megnyitó alkalmával vezetett túrákat tervezünk, melyek október 30-án 11 és 14 órától indulnak. A részvétel regisztráció hoz kötött. Az érdeklődőknek lehetőségük lesz egy kis kóstoláson is részt venni 10:30-tól, melyben kérjük mindenki együttműködését. A programon a botanikuskerti belépőjegy megváltása mellett lehet részt venni. Címünk: 1238 Budapest Túri István u. 2 Tömegközlekedéssel: 166-os autóbusz Kertészeti egyetem megállóhely Google GPS: Soroksári Botanikus Kert az egészen a főépületünkig vezet Mindenkit szeretettel meghívunk a Magyar Mikológiai Társaság által 2021. október 15-17. között a Soroksári Botanikus Kertben megrendezésre kerülő ORSZÁGOS GOMBAKIÁLLÍTÁSRA! A Gombakiállítás megnyitója, a MMT fotópályázat "Tűlevelek árnyékában – fenyveseink gombái" eredményhirdetése és az Év Gombája 2022 bemutatása 2021. október 15-én 11 órakor kezdődik.
A rendezvény a belépődíj megfizetésének ellenében ingyenes, a belépőjegy a sörfogyasztás árát nem tartalmazza! Diák- és nyugdíjas jegy: 300 Ft, Felnőtt jegy: 500 Ft További részletekért látogassanak vissza később az oldalunkra! Sikeresen lezajlott a a Nemzetközi Növények Napja program a Soroksári Botanikus Kertben. A rendezvényen az alábbi képek készültek: Folytatás → Bejegyzés navigáció
A homokdombon: zöld gyík, fürge gyík, homoki gyík. Az erdőben: erdei fülesbagoly, fülemüle, szajkó, harkályok, számtalan apró énekesmadár, sün, mókus, nyúl, őz, róka, menyét. Érdekesebb rovarok: imádkozó sáska, sisakos sáska, dajkapók, futóbogarak stb. Egyéb látnivalók [ szerkesztés] Üvegház trópusi, szubtrópusi növényekkel; állandó fényképkiállítás; kerti faház állandó természetvédelmi kiállítással; kerti pihenők asztalokkal, padokkal, szalonnasütő helyekkel; játszótér, focipálya Jegyzetek [ szerkesztés] Források [ szerkesztés] A Soroksári Botanikus Kert megújult honlapja A Soroksári Botanikus Kert régi honlapja
05. 22. -én rendezünk. Folytatás → Ezen a héten, 2015. 04. 24 és 26. között a Soroksári Botanikus Kert ismét részt vesz a Corvinus Díszkert kertészeti szakkiállításon. A Botanikuskert és a Magyar Borostyán Társaság egy standon található a kiállítás területén. A rendezvény alkalmából lehetőség nyílik faiskolai termékeink megvásárlására, emellett szakmai tanácsadást is végzünk. A kiállítás helyszíne: Budai Arborétum, 1118 Budapest, Villányi út 29-43. Időpont: 2015. április 24-26. Nyitvatartás: 9. 00-19. 00 óráig, péntektől vasárnapig A kiállítás részletes információi, valamint tájékoztatás az aktuális a jegyárakról, megközelítési útvonalakról és parkolási lehetőségekről a oldalon olvashatóak! Minden kedves látogatót szeretettel várunk! SBK csapata, 2015. 22 A Soroksári Botanikus Kert területén található kékperjés lápréten, amely egy eredeti természetes vegetációfoltja a kertnek ezekben a hetekben virágzik a szibériai nőszirom. Ez a Magyarországon védett növényfaj élőhelyeinek pusztulása miatt sokfelé megritkult, vagy teljesen eltűnt.
A kétrészes helytörténeti barangolás során Farkas Erika műsorvezető riportert Dr. Höhn Mária a Növénytani tanszék és Soroksári Botanikus Kert vezetője és Bottlik Gábor tanszéki mérnök kísérte el egy kerti sétára. A kétrészes adás meghallgatható az alábbi hivatkozáson a Kossuth Rádió honlapján keresztül. 2013. május 31 -én a Soroksári Botanikus Kert fennállásának 50-ik évfordulója alkalmából létesült tanösvény ünnepélyes átadása, bejárása a kert szakembereinek kíséretében, valamint szakmai találkozó a kertvezetőkkel és más neves botanikus szakemberekkel. Szakmai rendezvény csak a meghívottak részére. Melyen sor kerül a tanösvény átadására. A tanösvényt a Fővárosi Környezetvédelmi Alap támogatta! Bejegyzés navigáció
A vár létezésére sokkal biztosabb adatnak tűnik Aba Amadé nádor által 1307-ben Regécen kiadott oklevél, melyet az ország északkeleti részét uraló nagyúr az akkor már álló várban állíthatott ki. Ennek alapján valószínűsíthető, hogy a várat az Aba nemzetség egyik tagja, talán éppen Amadé nádor építtette. Az 1312-es rozgonyi csata után I. Károly király a vesztes Aba-nemzetség valamennyi birtokát, így Regécet is, elkobozta. A vár királyi adományként rövid ideig Petenye fia Péter birtokában volt, ám amikor ő is szembefordult az uralkodóval, a király tőle is elvette. A vár 1316-tól 1427-ig királyi birtok volt. Jellemző ugyanakkor, hogy a király alkalmasint szolgálati birtokként megbízható híveinek adományozta a várat és az uradalmat. Ily módon került a vár az I. Károly királlyal Nápolyból érkezett Drugeth család birtokába. Regéci Vár, Regéc. A nagy hatalmú, az országnak hosszú ideig nádorokat is adó család a regéci várban őriztette okleveleit. A várat a 14. század második felében vadászat céljából több alkalommal meglátogatta I. Nagy Lajos király is, akinek regéci tartózkodásait a várban kiállított oklevelek is tanúsítják.
Az első biztos adat a vár létére 1307-ből származik, ekkor Aba nembéli Amádé nádor Regécen állított ki egy oklevelet. A várat alighanem az Aba nemzetség tagjai emelték a13-14. század fordulója körül. A rozgonyi csata (1312) után a vár rövid ideig Petenye fia Péter birtokába kerül, akitől ostrommal kellett a királynak elfoglalnia 1316-ban. Ettől kezdve hosszú ideig királyi tulajdonban volt. Az 1420-as évek végén Zsigmond király Regécet a török elöl Magyarországra menekült szerb fejedelemnek, Lazarevics Istvánnak, majd Brankovics Györgynek adta. 1459-ben már ismét királyi vár volt, de Mátyás már 1464 előtt a Szapolyai családnak adományozta. Szapolyai János halála után, 1541-ben a Serédyek, majd 1560-ban az Alaghy család lett Regéc birtokosa. 1635-ben Esterházy Miklós, a későbbi nádor szerezte meg, akitől 1644-ben I. Rákóczi György erdélyi fejedelem ostrommal vette el. I. Látogatói információk. Rákóczi György 1648 őszén hirtelen meghal, így a regéci vár erődítését és az uradalmi gazdálkodás fejlesztését már nem valósíthatta meg.
Lent a völgyben, közvetlenül a várhegy lábánál kezdődnek a gyönyörű erdők, és elnyúlnak ezek hosszan, ameddig a szem ellát. Jó néhány száz éve építetett templom tornyok látszanak imitt-amott és a Zempléni Tájvédelmi körzet kékes zöld dombjai zárják be a szemhatárt. Látogatóközpont nyitvatartás – Regéc Község Honlapja. Észak felé a lankás hullámos dombos vidékek már Szlovákiához tartoznak, kis gazdaságokkal, házakkal, erdőcskékkel és a fölöttük vitorlázó felhők tovasuhanó árnyékával. A vár jellegzetes fehér falai impozáns sziklákra épültek, a kilátás télen a környező hófödte tájra páratlan. A Füzéri vár impozáns épülete A vár történelme A történelem során sok vihar száguldott át a Füzéri vár felett. Háború, viszálykodás és pestis is pusztította, ám mindig újra talpra állt és mindenkor híven szolgálta lakóit. Mivel a Füzéri vár szinte meghosszabbítását képezi a Salgói várnak, amelyről tudjuk hogy a végvárrendszer része volt, ez is vitathatatlan középpontját képezte a Magyarországot a külső támadásoktól megvédő földrajzi erődítményrendszernek.
Innen az út észak felé visz, és Miskolcot a 37-es úton kell elhagyni. Így Sátoraljaújhely érintésével fogod elérni az ország északi csücskében, Füzérkomlóstól nem messze található Füzéri várat. Cím: Füzér, Rákóczi Ferenc út 2, 3996 Távolság Budapesttől: 3 - 3, 5 óra / 290 km A vár honlapját itt találod Füzéri turisztikai iroda címe: 3996 Füzér, Petőfi út 3/A. Térkép Füzéri vár térkép Parkolás Ha autóval érkezel a helyszínre, azt a vár parkolójában tudod hagyni. Itt egy személyautóra 600 forintot kell egy napra fizetni, ha motorkerékpárod van akkor a parkolás 300 forintba kerül egy napra. Füzéri vár a levegőből fotózva, Füzér A Füzéri vár A közelben autózók már messziről kiszúrhatják a Füzéri várat, hiszen az egy meredek falú, vulkáni kúpon található fehér épület. Az épületen belül elsősorban a festett falak és a gyönyörű díszített ablaküvegek kötik majd le a figyelmedet. A kápolna nagyon jó állapotban van, ritkán látni ilyen szép építészeti remekművet. A kápolnában, vallási témában díszített ablaküvegen kívül egyébként még megtalálhatod a festmények között a falon függő fegyvereket és festőien csoportosított zászlókat is.
A romokat a XX. század közepéig csak néhány utazó és kiránduló látogatta, majd a hetvenes évektől már önkéntes várbarátok és az erdőgazdaság munkásai is, de tevékenységük sokáig csak az alkalmanként meg-megismételt bozótirtásra korlátozódott. Regéc önkormányzata 1990-től foglalkozott a műemlékkel, 1999-től régészeti feltárás és állagmegóvás vette kezdetét. 2003 tavaszától az északi bástya visszaépítésével foglalkoztak. Stabilizálták és részben visszaépítették a palotaszárny falait is, illetve sok helyen kicserélték az elöregedett falépcsőket és feljárókat. 2016-ban adták át a több mint 300 éve lerombolt, most felújított öregtornyot, ami azért is jelentős, mert pontosan az eredeti formája szerint állították helyre. Négy szintjén kőtár és multimédiás, interaktív kiállítások várják a látogatókat. A vár mellett rendezvényteret is létrehoztak, ahol tematikus programokat, lovagi tornákat tartanak. Az itteni fogadóépület pihenőt, ajándékboltot, büfét és kávézóteraszt foglal magában, utóbbiról szép kilátás nyílik a környékre.