Ez a cikk több mint 1 éve frissült utoljára. A benne lévő információk elavultak lehetnek. 2020. nov 16. 17:09 A Moderna koronavírus elleni oltása 94, 5 százalékban lehet hatékony / Illusztráció: Northfoto Az újonnan kifejlesztett vakcinának majdnem 95 százalékos a hatékonysága. November elején érkezett a hír, miszerint egy német és egy amerikai gyógyszergyár a tesztek alapján sikeresen fejlesztette ki a koronavírus elleni vakcinát, mely 90 százalékos hatékonyságúnak bizonyult. ( A legfrissebb hírek itt) Azonban szintén egy mRNA-technológiával működik a Moderna Covid-vakcinája, melyet 30 000 emberen teszteltek az USA-ban. Hatékonysága pedig meghaladta a Pfizerét, ugyanis 94, 5 százalékban lehet hasznos az önkéntesek tesztelése alapján. A klinikai tesztek harmadik fázisában 95 megbetegedés bekövetkeztét várta ki a gyógyszercég, ez történt meg most. Úgy tűnik, 90 százalék feletti az orosz vakcina hatékonysága | 24.hu. A közel száz megfertőződésből 90 következett be az önkéntesek azon felénél, akiket placebóval oltottak és mindössze öt megbetegedés történt a valódi oltóanyaggal való találkozás után.
Feltehetően több mint két évig nyújt védelmet a Covid-19 ellen a Szputnyik V vakcina - jelentette ki keddi moszkvai sajtóértekezletén Alekszandr Gincburg, az oltóanyagot kifejlesztő Gamaleja Intézet igazgatója. Orosz miniszter: 83 százalékos a Szputnyik V hatékonysága a delta variáns ellen. Él bennünk az a nagyon nagy, kísérleti tények által megerősített remény, hogy a vakcinakészítmény hatékonysága nem néhány hónapig, nem is egy évig, hanem legalább két évig vagy még tovább fog tartani, ami természetesen további kutatások tárgyát fogja képezni - mondta az akadémikus. Gincburg kijelentette, hogy a klinikai tesztelés harmadik szakaszában a csaknem 30 ezer... Kedves Olvasónk! Az Ön által keresett cikk a hírarchívumához tartozik, melynek olvasása előfizetéses regisztrációhoz kötött. Cikkarchívum előfizetés 1 943 Ft / hónap teljes cikkarchívum Kötéslisták: BÉT elmúlt 2 év napon belüli kötéslistái
A The Lancet tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint 91, 6 százalékos az orosz Szputnyik-V koronavírus-vakcina hatékonysága a tünetes koronavírus-fertőzéssel szemben – írja a Politico. Az időközi eredmények 20 ezer ember beoltása után születtek meg, a kétdózisú vakcinát harmadik fázisú klinikai kutatásban tesztelték. Az első dózis beadása után a szakértők azt találták, hogy 21 nappal később 16 tünetes beteg volt a vakcinás csoportban, míg 62 a placebo csoportban. A vakcinázott csoportban nem volt közepes és súlyos eset sem. A kutatásban 2144 60 év fölötti személy is szerepelt, náluk 91, 8 százalékos volt a vakcina hatékonysága a tünetes betegségre nézve. Ez nagyon fontos információ, mivel sok másik vakcinánál még nem áll rendelkezésre elegendő adat az idősebb személyekkel kapcsolatban, így például az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem közös oltóanyagát sem ajánlották eleinte 65 év felett. Azóta azonban az EMA minden 18 éven felüli számára biztonságosnak ítélte. Az orosz oltóanyag egy adenovírus vektorvakcina, mint a brit AstraZeneca által gyártott oltás.
Oroszországban a járvány kezdete óta több mint 130, 6 millió, az elmúlt napon pedig mintegy 221 ezer laboratóriumi tesztet végeztek el. Koronavírus-fertőzés gyanújával jelenleg 503 560 embert tartanak orvosi megfigyelés alatt.
Méltatta tegnap Angela Merkel az orosz vakcinát, amelynek hatékonysága 90 százalék feletti egy legújabb kutatás szerint. A Szputnyikot a magyar hatóság már engedélyezte, és néhány hónap alatt az uniós hatóság is zöld jelzést adhat neki. Pozitívan nyilatkozott tegnap a német kancellár az orosz fejlesztésű koronavírus-ellenes vakcináról. Ma jó adatokat ismertünk meg az orosz oltóanyagról - mondta a német közszolgálati televíziónak, és lehetségesnek nevezte a Szputnyik (hivatalos nevén Szputnyik V. ) európai engedélyezését. Angela Merkel arra az aktuális tanulmányra utalt, amely szerint az orosz vakcina hatékonysága 91, 6 százalékos – azaz nagyjából akkorra, mint a Moderna vagy a BionTech-Pfizer oltóanyagáé. A tanulmány, amely a The Lancet című szakfolyóiratban jelent meg, 20 ezer tesztalany bevonásával készült, az eredmény pedig megegyezik a korábbiakkal. A német kancellár szerint minden oltóanyagot szívesen fogadnak az EU-ban, ugyanakkor engedélyt csak annak a gyártónak a vakcinája kap, amely benyújtja a szükséges adatokat az Európai Gyógyszerügynökséghez (EMA).
Az egyenesek meredeksége a fém anyagára jellemző α lineáris hőtágulási együtthatót adják. II. Gravesande gyűrű A szilárd testek térfogati hőtágulásának bemutatására szolgál a Gravesande-gyűrű, ami egy nyélre szerelt sárgaréz gyűrűből és egy vékony lánccal nyélre függesztett sárgaréz golyóból áll. Hőtágulás -. A gyűrű környílása pontosan akkora hogy a golyó éppen átfér rajta. Ha a golyót felmelegítjük, kitágul, amit szemléletesen bizonyít, hogy így már nem fér át a gyűrűn. Melegítsük meg a gyűrűt is a lángban A felmelegített gyűrű nyílásán a meleg rézgolyó is átfér, bizonyítva ezzel, hogy a szilárd testek belső üregei melegítés hatására ugyanúgy tágulnak, mintha az üreget is anyag töltené ki.
\Delta l = l_0 * \alpha * \Delta T Ahol l_0 a kezdeti hossz, \Delta T a hőmérsékletváltozás, \alpha a lineáris hőtágulási együttható, szilárd test anyagára jellemző állandó. Hőtágulás utáni hossz: \Delta l + l Kísérlet: fémrúd alá alkoholt öntünk, begyújtjuk, egyik végét rögzítjük, míg a másik végét egy könnyen mozgatható mutatóhoz érintjük, így könnyen megfigyelhető a hő hatására bekövetkező hosszváltozás Térfogati hőtágulás Ha egy szilárd testnek a tér egyik irányában sem elhanyagolható a kiterjedése, akkor a hőközléskor bekövetkező hosszváltozást mind a három irányban figyelembe kell venni. \Delta V = V_0 * \beta * \Delta T \beta: térfogati hőtágulási együttható, egységnyi hőmérsékletváltozáskor bekövetkező relatív térfogatváltozás nagyságát adja meg. Szilard testek hőtágulása. \beta = 3 * \alpha Kísérlet (Gravesande gyűrű és golyó): ugyanakkora átmérőjű gyűrű és gömb, szobahőmérsékleten átfér, bunsen égőben melegítve már nem fér át Folyékony halmazállapotú anyagok hőtágulása A folyadékok hőközlés hatására legtöbbször a szilárd anyagokhoz hasonlóan viselkednek, melegítés hatására általában kitágulnak (nő a térfogatuk, csökken a sűrűségük).
Gátolt hőtágulás [ szerkesztés] Ha a szilárd test vagy folyadék nem tágulhat szabadon hőmérséklet-változás hatására, akkor igen nagy mechanikai feszültség illetve nyomás ébredhet benne. Az ilyen feszültség neve hőfeszültség. ΔT hőmérséklet-különbség fajlagos nyúlást hoz létre az anyagban. Ha ezt meggátoljuk, akkor a Hooke-törvény értelmében nyomófeszültség ébred, ahol E a rugalmassági modulus. Ha például egy 20 °C hőmérsékletű, zömök acélrudat satuba fogunk, majd 120 °C-ra felmelegítünk és feltételezzük, hogy a satu nem melegszik fel, akkor a hőfeszültséget az alábbiak szerint számolhatjuk: A merev szerkezeti acél folyáshatára, vagyis az a feszültség, ami felett már maradó alakváltozást szenved, ~ 250 MPa. Így érzékelhető, hogy miért veszélyes az, ha nem hagyjuk szabadon tágulni a gépalkatrészeket és szerkezeti elemeket. Az üvegpohárba öntött forró víz eltörheti az edényt, a hidak maradandóan deformálódnának, ha nem építenének be dilatációs szerkezetet. Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Hőtágulási együttható Hőmérő Energia Irodalom [ szerkesztés] Pattantyús Gépész- és Villamosmérnökök Kézikönyve 2. kötet.