Szerinted mi az oka annak, hogy az elmúlt évtizedekben nem készült Magyarországon horrorfilm? Nagyon sok műfajban nem készült még magyar film. Hiányos a magyar filmek műfaji sokszínűsége. Miért van ez? Azt hiszem azért, mert lenézzük magunkat. Ami nem amerikai vagy nem nyugati, azt lenézzük. "Magyar horrorfilm? Ugyan már! " Szeretjük a mellünket döngetni, közben pedig lenézzük magunkat. Nem tudom, miért van ez. Ez nemcsak a magyar filmekhez való hazai hozzáállásra, hanem a magyar termékekre is igaz. Máshol a világban nem kell azért propaganda, hogy hazai termékeket fogyasszanak az emberek. A csehek például kifejezetten büszkék a saját filmjeikre és műfajtól függetlenül sokan megnézik a cseh filmeket a mozikban. A cseh nézőszámokat már régóta meg sem közelítjük. Nálunk egyformák a filmek, nincs műfaji sokszínűség. Anger Zsolt a Post Mortemben Bergendy Péter részéről nagy bátorság volt horrorfilmet leforgatni? Anger Zsolt. Igen és jól tette. Miért ne lehetne magyar horror vagy sci-fi? Megvan hozzá a fantáziánk, van annyi történet, amelyet meg lehet jól csinálni.
A nyomozó ugyanakkor mégsem a szabályokat mereven követő műfaji film. A író-rendező úgy alkalmazza a zsáner sablonjait, hogy egyben ki is forgatja azokat. A legizgalmasabb és legradikálisabb húzása a krimik klasszikus nyomozófigurájának újragondolása. Anger zsolt filmek 2015. Malkáv Tibor nem az intuitív, jó emberismerettel megáldott detektív prototípusa, éppen ellenkezőleg, nem tud és nem is akar eligazodni a társas kapcsolatok világában, és sokszor dekódolni sem képes az emberi gesztusokat. Gigor ezt az enyhén szociopata – Asperger-szindrómásnak tűnő – figurát teszi meg azonosulásra alkalmas főhősnek, aki gyilkosként kezd nyomozni az áldozata és egyben a saját identitása után. A rendező elsőfilmestől szokatlan magabiztossággal idézi meg és frissíti fel a krimi, a thriller és a film noir legalapvetőbb kliséit kezdve a félszemű megbízó vagy a zugügyvéd karikatúraszerű figuráitól a végzet asszonyának helyi megfelelőjén át a noirok képi világára hajazó éjszakai felvételekig. A nyomozóból a humor sem hiányzik, Gigor bátran nyúl az irónia és a szatíra eszközéhez is, a szürreális fantáziajeleneteken kívül pedig még a változatos halálnemekben is van valami morbidan mulatságos.
Azt szeretném, hogy ne rettegés legyen az életem vége, hanem úgy mehessek el ebből a világból, hogy elvégeztem azt, ami rám volt osztva, elvégeztem azt, amit magamnak kitűztem. A Post Mortem az első világháború után játszódik, akkor, amikor a spanyolnátha járvány is volt. Azokban az években sajnos pusztított a halál. A sors fintora, hogy amikor elkezdtük a filmet, fel sem merült bennünk, hogy napjainkban is pusztítani fog a halál a járvány miatt. Jelenleg Romániában – ami két óra autózásra van tőlünk – minden ötödik percben meghal egy ember, ami nagyon durva. Egy nap alatt több száz ember hal meg. Anger Zsolt | A legjobb filmek és sorozatok sFilm.hu. Magyarországon is durván emelkednek a halálozási számok. Bergendy Péter és a film operatőre, Nagy András nagyon sok korabeli fotót megnéztek, amelyeken látni a spanyolnátha járvány miatt hordott kezdetleges és rémisztő csuklyákat, maszkokat. Hátborzongató, hogy a Post Mortem bemutatója egy hasonló időszakra esik. Számítotok arra, hogy a Post Mortem nemzetközi sikereket fog elérni? Ma már sok olyan felület van, amely miatt sok országba eljuthat a film.
Edgar Rice Burroughs amerikai sci-fi- és kalandszerző Magyarországon kiadott művei közül A Mars sakkjátékosai rendelkezik a legtöbb rekorddal. A kritikusok többsége szerint ez a kötet a sorozat legjobban sikerült része. A Mars-ciklus magyarra fordított kötetei közül ez a legmonumentálisabb és a leghosszabb. Ez a legzártabb is: teljes mértékben megáll önmagában, s két, az addigi kötetekben teljesen ismeretlen szereplő, Héliumi Tara hercegnő és a gatholi Gahan herceg a főhőse. A magyarországi antikváriumokban ezt a legnehezebb beszerezni, egyetlen kiadása valósággal kincset ér. Ráadásképpen: tudtommal ez az egyetlen nálunk is megjelent fantasztikus regény, amelyben olyan teljességgel a szerző által megalkotott társasjáték szabályai szerepelnek, amelyek alapján később valódi játékot és szabálykönyvet készítettek. A regény a Mars bolygón játszódik, vagyis a Barsoomon, ahová a 19. század végén vetette át a különös sors John Carter kapitányt, az amerikai konföderációs hadsereg egykori tisztjét.
A könyvben egy tökéletes hős, mégis esendő ember járja vándorútját: katona, stratéga és szerelmes. Amikor elindul, pontosan tudni véli, kiért és hogyan áldozná fel akár az életét is: az egyetlen nőért, akit szeret, és harcban egy távoli zsarnok ellen. Azonban mire elérünk a történet végéhez, a leghatalmasabb küzdelmekhez, már egészen mások a céljai. Mást kíván megmenteni, másként és más léptékben látja saját életét és annak szereplőit is, s úgy tűnik, azért hal majd meg, hogy egész világára újra béke köszönthessen. De vajon nem érdemelne-e hősi vég helyett inkább jutalmul kapott, igazi boldogságot?... A könyv A Mars katonájá ról szól, s hetedik tagja Edgar Rice Burroughs híres fantasztikus kalandregény-sorozatának, a Mars-ciklusnak. A regény magyarul most jelenik meg először. Edgar Rice Burroughs (1875-1950) sokak számára pusztán Tarzan megteremtője, ám az amerikai szerző sokkal több volt ennél. 1911 és 1941 között publikált, tízkötetes, a Barsoomon, vagyis a Marson játszódó kalandos science-fiction-sorozata nemcsak remek olvasmány, de óriási hatást gyakorolt az angolszász sci-fi aranykor szerzőire is Ray Bradburytől Arthur C. Clarke-on át Robert Heinleinig.
edgar-rice Edgar Rice Burroughs 1875. szeptember 1-én született az Amerikai Egyesült Államokban (Chicago). Amerikai sci-fi, kalandregény és western író. Főbb művei: A Mars-sorozat, A Tarzan-sorozat, A Pellucidar-sorozat, A Venus-sorozat, A Caspak-sorozat Edgar Rice Burroughs Tarzan alakjának megteremtője. Pályafutása nehezen indult, volt aranyásó, könyvelő, bolti eladó, beszállító, vasúti rendőr, ám egyik munkában sem találta meg önmagát. Harmincöt éves korában kezdett el novellákat írni, melyek egy magazinban jelentek meg. Véletlenül akadt rá egy ponyvamagazinra és úgy gondolta, ilyet ő is tudna írni, így szerencsét próbált. Sikerrel járt, a Tarzan-sorozat hatvan nyelven és közel nyolcvanmillió példányban jelent meg. Edgar Rice Burroughs 1950. március 19-én hunyt el az Amerikai Egyesült Államokban (Encino, Kalifornia), 74 éves korában. Antológiában szereplő, az elérhető kötetei.
Bővebb ismertető Edgar Rice Burroughs lenyűgöző Barsoom-regényciklusának kezdő darabjából, az 1912-ben megjelent Mars hercegnőjéből készült 2012-es film, a John Carter röpítette ismét az érdeklődés középpontjába Burroughs összetett marsi világát. S mivel a film átütő siker volt, nem kell sokat ecsetelni Burroughs összetett marsi világát, vessük is bele magunkat az élményekbe. A Mars istenei a Barsoom-regényfolyam második darabja, melyet Havas József kitűnő fordításában olvashatunk.
- készpénzes fizetési lehetőség 1116 Budapest, Kondorosi út 10. - kizárólag előzetes fizetést követően (legkésőbb a pénz beérkezését követő 5. munkanaptól) 1053 Budapest, Királyi Pál utca 11. munkanaptól) 1148 Budapest, Örs vezér tere 24. munkanaptól) Az átvétellel és szállítással kapcsolatos részletesebb információkat az " átvétel / szállítás " menüpont alatt találhat. Sokféle szállítási mód Megújuló árukészlet Számos újdonság nap mint nap Biztonságos vásárlás Barion / MasterCard / Visa / Maestro Online antikvárium Kényelmes rendelés otthonából
:D:D:D Egyébként ez a stílus, kemény, már-már a mai videójátékok hentelős (vérben tocsogó) képeit vetíti elénk. Itt több ilyet kapunk, mint az első részben. Kész adrenalin- és tesztoszteron bomba! Kezd kiépülni egy tisztább kép John Cater Marsáról… Itt már jobban előre gondolkodik az író, szinte látni hol érdemes folytatni, mit érdemes később jobban kifejteni. A befejezés meg olyan lett, hogy az utolsó oldal után azzal a lendülettel már nyúltam is a már jó előre odakészített harmadik rész után! :) mohapapa I >! 2015. február 26., 18:02 Persze, nem irodalmi értékeiért szeretjük Burroughs-t. Pontosan nem tudnám megmondani, miért szeretjük. Talán a fantáziájáért, mert az van nekije bőven, de nagyon bőven! John Carter és Tarzan történeteiben a kaland és a fantázia mindent visz. Mert, lássuk be, más nem is nagyon van benne. Logika sem nagyon, meg mély átgondolások sem. S ennél a kötetnél nekem ez vette el a kedvemet. A kaland, vagyis inkább a könyv vége felé az egymillió harcos titokban öszeszedése, és az ezer harci hajó el- és felkészítése már nem is gyermeki naivitás volt, hanem amolyan "mindent elhiszek, de ez már sok" fáradtság.
237. oldal Holdtündér >! 2014. július 9., 15:24 Egy rövid pillanatig könnyek szöktek a szemembe, s közel álltam ahhoz, hogy érzelgős bolond módjára fulladozzam – de nem bánom, nem szégyellem. A hosszú élet arra tanított, hogy a férfi gyengének látszhat ugyan, ha a nőkről és a gyerekekről van szó, de ez a legkevésbé sem jelenti azt, hogy gyenge báb lenne az élet szigorúbb területein. 199. július 11., 19:42 Ez volt minden. Nem is kellett mondania mennyire értékeli a barátságunkat, mely engem arra késztetett, hogy életem kockáztatásával próbáljam megmenteni őt, s azt sem kellet mondania, mennyire boldog volt, hogy ismét találkoztunk. Ez a vad zöld harcos üdvözölt elsőként húsz éve, amikor először léptem a Marsra. Szívében gyűlölettel, döfésre emelt lándzsával fogadott. Hatalmas thoatjáról mélyen lehajolva támadt rám, amint hordájának keltetője mellett álldogáltam a holt tengerfenéken. S most, két világ lakosai közül senkit sem tekintettem jobb barátomnak, mint Tars Tarkast, a tharkok jeddakját.