2022. márc 18. 10:58 Fotó: Grnák László Ismét rendezőként vállalt munkát a Drága örökösök sztárja, Lengyel Ferenc. A Jászai Mari-díjas színművész a József Attila Színházban állítja színpadra Egressy Zoltán Portugál című darabját, amelynek premierje március 19-én lesz. A darabban a teátrum igazgatója, Nemcsák Károly is szerepet kapott, aki a kocsmárost alakítja majd. Az előadás fotóspróbáján egy dolog biztossá vált, nevetésből és komikus helyzetekből nem lesz hiány. Színházi Élet, 1990 (1. évfolyam, 1-31. szám) | Arcanum Digitális Tudománytár. Újvári Zoltán, Zöld Csaba és Lukács Dániel színészek garantálják a fergeteges hangulatot, s mint azt a próbán is bebizonyították, szem nem marad szárazon, legalábbis Dánielé nem, ugyanis ő jó pár deci hideg szódát kapott az arcába. Galéria Újvári Zoltántól szódát kapott az arcába Lukács Dániel /Fotó: Grnák László Nemcsák Károly (hátul) is szerepel a darabban /Fotó: Grnák László A képen Quintus Konrád /Fotó: Grnák László A helyszín egy kocsma: Kulcsár Viktória, Nemcsák Károly és Zöld Csaba is ott vannak /Fotó: Grnák László színház József Attila
Ne maradj le egy jó előadásról se! Válassz jegyeket Add meg az adataid Fizess online Erre az előadásra ma nincsenek félárú jegyeink, nézd meg az aktuális darabokat a Főoldalon! Értékelés ( 8. 3 / 10) - 25 értékelés alapján Leírás Szenvedély és hazafiság Bácskában a történelem sorsfordító viharának közepén. Amadeus - József Attila Színház | Jegy.hu. Hunyady Sándor Feketeszárú cseresznye Színmű két részben Szenvedély és hazafiság Bácskában a történelem sorsfordító viharának közepén. A történet kezdetén a Bácskában a magyarok az urak, de a barátságok, szerelmek nem a nemzeti hovatartozás szerint köttetnek. A szerb házaspár, Irina és Dusán az ablaka alatti szerenádra ébred: a falujukban állomásozó magyar katonák jöttek búcsúzni, indulniuk kell a frontra. Nagy mulatozás kerekedik, fülbemászó magyar és délszláv dalok csendülnek fel. A magyar főbíró is a társaságban van, ő titokban szerelmes a szép Irinába, ugyanakkor barátjának tudhatja Irina férjét, Dusánt. Irina is vonzódik a magyar férfihoz, de szerelmüket egymás elől is titkolják.
A darab magyarországi ősbemutatója 1927-ben a Nemzeti Színházban volt, ezt követően azonban csak 1966-ban került ismét színpadra a Madách Színházban Pártos Géza rendezésében, Tolnay Klári, Domján Edit, Mensáros László, Avar István és Huszti Péter főszereplésével. 1979-ben tévéjáték készült a darabból, melyet Szirtes Tamás rendezett, és a főbb szerepeket Ruttkai Éva, Mensáros László, Hegedűs D. Online Jegyvásárlás | PORT.hu. Géza, Haumann Péter és Gobbi Hilda játszotta. 1981-ben Ascher Tamás rendezte meg Kaposvárott Básti Juli, Csákányi Eszter, Jordán Tamás, Rajhona Ádám és Máté Gábor főszereplésével. Ezt követte 1993-ban a Pesti Színház legendás előadása Eszenyi Enikő, Murányi Tünde, Kern András, Tahi Tóth László és Alföldi Róbert főszereplésével, Horvai István rendezésében.
Bemutató: 2020. október 10. Előadás hossza: 3 óra 20 perc/ egy szünettel
Minden jel arra vall, hogy Iszlajev, a gazdag földbirtokos ezt a nyarat is békésen és meglehetõsen unalmasan tölti vidéki birtokán idõs édesanyja, felesége, fia és felesége szívbéli jóbarátjának társaságában. Az új tanító, a jóképû és fiatal Beljajev - megjelenése azonban gyökerestül felforgatja az egész család életét. Quintus konrád felesége zsuzsa. Heves érzelmi viharok, vívódások és féltékenységi harcok jellemzik Csehov példaképének szívbemarkolóan mulatságos drámáját. Az Egy hónap falun az író legnagyobb jelentőségű színpadi műve: az irodalomtörténet a modern lélektani drámák előfutáraként tartja számon a darabot, amelyet heves érzelmi viharok, vívódások és féltékenységi harcok jellemeznek. Turgenyev már 1850-ben befejezte a darabot, ám amikor meg akarta jelentetni, a cenzúra betiltotta. Csupán öt év múlva kerülhetett nyomtatásba - ám akkor is csak jelentősen megcsonkítva. Jellemző, hogy annak idején a népművelési miniszter még titkos jegyzeteiben is fontosnak tartotta megörökíteni, hogy "Turgenyev írásainak jelentős része arra irányul, hogy lealacsonyítsa a földesurakat, akiket vagy nevetséges, vagy becsületüket sértő módon mutat be".
Sándor, a neves író és fiatal felesége, Olga külföldön kezeltetik a férfi tuberkulózisát. A betegség és az összezártságban eltöltött hetek Sándort kibírhatatlanná, szeszélyessé és elkeseredetté teszik, míg felesége féktelen életvágyát a kötelességtudás béklyózza le; mindketten elégedetlenek, és ezért egymást marják. A feszült hangulatot látszólag oldja, hogy megérkezik Olga nővére és apja, akik egy "csodagyógyszert" hoznak Sándornak. A mélyből azonban régi és új sérelmek bukkannak fel, a kispolgári gondolkodás ellen küzdő Sándor egyre elkeseredettebben harcol felesége és családja önző korlátoltsága ellen, mígnem kezdeti piszkálódása groteszk haláltánccá nemesedik. Füst Milán 1919-ben írt egyfelvonásosa a komor történet ellenére mégsem nevezhető tragédiának: mélységes irónia és maró gúny hatja át minden sorát, abszurdba hajló párbeszédekkel és végletes figurákkal. Quintus conrad felesége. A szerző kitűnő érzékkel egyensúlyoz nevetés és megrendülés között, széles skálán vonultat föl helyzet- és jellemkomikumot.
Már-már célt ért Mátyás, amikor 1490-ben meghalt: az akkor még csak 17 éves "határozatlan jellemű ifjú, minden támasz nélkül maradt". Bakócz Tamás egri püspök és szövetségesei egyezségre szorították Jánost: eszerint ha nem választanák királlyá, kárpótlásul az új uralkodó Bosznia királyává fogja koronázni – ez lényegében a magyar trónról lemondás írásba foglalása volt (végül Ulászló cseh király lett megválasztva, az egyezség pedig nem lett betartva). Corvin János a következő években hercegi, fejedelmi, báni címekkel bírt majd elvesztette azokat, és birtokai, vagyona, a Hunyadi-örökség is hol fogyott, hol gyarapodott. A főurakkal szembeni harcok mellett részt vállalt a török elleni védekezésben is. 1496-ban elvette Frangepán Beatrixot, akivel közösen három gyermekük született: Erzsébet (1496-1508), Kristóf (1499-1505) és halála után Mátyás (1504-1505). 1504. október 12-én, egy törökök elleni csatában hunyt el – a lepoglavai pálos templomban helyzeték örök nyugalomra. Könyv: Mátyás fia, Corvin János I. (Benkő László). Életéről több könyv is megjelent: többek között egy életrajz Schönherr Gyulától Hunyadi Corvin János címen; és Harsányi Zsolt: Corvin János című életrajzi regénye.
Mátyás fia, Corvin János I. Lazi Könyvkiadó 2021, Szeged A nagy uralkodó egyetlen, törvénytelen fiával sokáig mostohán bánt a történelmi emlékezet. Mivel Beatrix királynétól nem született örököse, Mátyás őt jelölte a trónra. Igyekezett törvényes utódjának elismertetni, de hirtelen bekövetkezett halála ebben megakadályozta. Apja halála után Corvin János hercegre kemény idők vártak. Örökségéből az egyházi és a világi nagyurak – akik nem fogadták el Mátyás döntéseit, és kizárólag a saját érdekeiket tartották szem előtt – ilyen-olyan címeken részt követeltek, és mindent megtettek annak érdekében, hogy megakadályozzák trónra lépését. Ugyanakkor Mátyás özvegye, Beatrix is ellene dolgozott, hiszen mindenképpen királyné akart maradni, ha már királynő nem lehetett. Ilyen körülmények között a hercegnek villámgyorsan fel kellett nőnie, hogy érdekeit eredményesen képviselhesse. Zömmel politikai ellenfelei és ellenségei tollából maradtak az utókorra azok az írásos anyagok, amelyek azt sugallják, hogy Corvin János felkészültség, műveltség, politikai érzék és tettrekészség tekintetében meg sem közelítette apját.
Számos birtokot és tisztséget adott neki: több főispánságot, Árva, Gyula, Hunyad, Krapina, Likava, Lippa, Munkács, Sáros és Solymos várát, a bajmóci, maróti és siklósi uradalmakat. 1484-85-ben részt vett az osztrák hadjáratban, az elfoglalt Bécs polgárai neki tették le a hűségesküt, ezután megkapta a troppaui és öt másik sziléziai hercegséget. Beatrix azonban nem támogatta őt, maga szeretett volna férje utóda lenni. Mátyás 1489-ben megeskette az ország méltóságait, hogy halála után Jánost királlyá koronázzák. Apja 1490. évi halálakor János az ország első birtokosa volt, 30 vár, 49 mezőváros, 17 várkastély és mintegy ezer falu tulajdonosa. Mostohaanyjával a kormányzótanács egyik vezetője volt, de a bárók nem támogatták trónigényét, ezért a Bosznia királya és a Szlavónia hercege címek fejében lemondott arról. A délvidéki főurak, a Brankovicsok, Héderváriak, Ernusztok, Újlakiak azonban rávették, hogy fegyverrel lépjen fel a hatalomért, mivel a korona János kezében volt. Azonban 1490 júliusában a csontmezei csatában elsöprő vereséget szenvedett, s behódolt II.