Az épületbe időközben Pozsonyból ideköltözött a helytartó, Albert Kázmér, szász-tescheni herceg és hitvese, Habsburg Mária Krisztina. Mária Terézia építkezéseinek köszönhetően a palota 203 helyisége készült el, többségükben barokk enteriőrökkel. Azonban csak 1777-ig szolgált helytartói lakhelyként, ezt követően átalakították a Nagyszombatról Budára költöztetett egyetem céljaira. Ennek leglátványosabb jele volt, hogy lebontották Oracsek kupolái közül a Duna felőlit, helyére pedig négy szint magas csillagvizsgáló tornyot emeltek. Az egyetem sem maradt azonban sokáig a palota falai között: II. József Pestre költöztette át. Utolsó rendeletei között viszont 1790 februárjában visszahozatta az 1541-ben Budáról elvitt királyi koronát. Utódja, II. Tanulmányok Budapest Múltjából 29. (2001) | Könyvtár | Hungaricana. Lipót rendeletben is rögzítette, hogy a koronázási ékszerek a palotában őrizendőek; 1792-ben pedig Budán koronázták magyar királlyá I. Ferencet. Ekkor a palotában zajlott többek között az udvari díszebéd és az ünnepi ajándékozás is. Buda városa ettől az időponttól számítható a Habsburg Birodalom központjai közé – még ha másodrendűként is.
Rudolf von Alt festménye (1844-48) 1686. szeptember 2. után három napig égett a keresztény seregek által a töröktől visszafoglalt Buda vára. Az akkor még valós török veszély miatt a bécsi udvar eleinte katonai központként képzelte el az újraépülő Budát. A középkori erősséget azonban már nemigen lehetett korszerűsíteni. A XVII. század végére nagy fejlődésen átment tüzérség miatt, hegytetőre erődöt építeni őrültség lett volna, így a terv hamar elbukott. A romok több korabeli ábrázoláson is megfigyelhetőek. A falak helyenként kétemeletes magasságig állva maradtak, közöttük azonban a palota födémjei teljesen beomlottak. Az összkép nagyjából a ma országszerte látható várromok állapotára emlékeztethetett. Ezeket a romokat egészen 1715-ig az új épületekhez szándékozták felhasználni, de ekkor mindössze a pincét meghagyva lebontották őket. A bontott építőanyagot a várárkok betemetésénél, valamint az új palota építésénél használták fel. Palotának nevezni a III. Buda királyi palota. Károly-féle épületet azonban túlzás.
Az építészek, Ybl Miklós és Hauszmann Alajos szecessziós elemekkel díszítették a barokk stílusú kastélyépületet, melyben a Habsburgok sosem laktak, csupán vendégeskedtek. A második világháborúban Budapest ostromakor a Várnegyed és a Budavári Palota szolgált a német katonák utolsó menedékeként. A palota ismét súlyosan megrongálódott, kupolája beszakadt, homlokzata felismerhetetlenné vált. Újjáépítéséhez az 1950-es években fogtak hozzá. A budai Királyi Palota a barokk korban. A korszak vezető építészei a korai XVIII. századi barokk stílushoz való visszatérést választották, megtartva ugyanakkor az egy évszázaddal későbbi nagyobb alapterületet. Így született meg a mai barokk épülethomlokzat, ami nem hasonlít a Vár régebbi arculatainak egyikére sem. Ennek valószínű oka, hogy a XX. század közepén az építészek nem szerették az eklektikus stílusjegyeket, holott manapság az eklektikus építészet számít Budapest egyik legfőbb értékének. Látványosságok a Budavári Palota közelében, A Budavári Palota legfontosabb látnivalói: Magyar Nemzeti Galéria Budapest Történeti Múzeum Mátyás-kút Országos Széchényi Könyvtár Királyi lovarda Főőrség
16 perc olvasás A középkori Királyi Palotának a török időkben és az 1686-os visszafoglaláskor csaknem teljesen rommá lett maradványainak elplanírozott helyén a 18. század elején épült fel a budai várparancsnoki épület, amely Mária Terézia uralkodása alatt közadakozásból bővült barokk Királyi Palotává. A királynő azonban sosem használta rezidenciaként, hanem különféle célokra (angolkisasszonyok, egyetem) próbálta hasznosítani az építményt. A 19. század első felében a nádorok által elsősorban a felső részében, tetőzetében átépített palota a szabadságharc során a magyar hadsereg általi 1849-es ostromban melléképületeivel együtt leégett, súlyosan megrongálódott. Budai királyi palota budapest. Az 1850-es években Ferenc József építtette újjá, s ebben a formában tovább élt az Ybl- és Hauszmann-féle bővítés során is, egészen a II. világháborús pusztulásig. Az ezt követő modern átépítés (és nem műemléki helyreállítás! ) során a megmaradt barokk épületrészek nagy részét is eltávolították, elbontották. Ma már csak a Budavári Palota C, D, és E épületének szerkezeti falai és leegyszerűsített barokk homlokzatai őrzik kevéssé az egykori 18. századi épület emlékét.
A szentkirályszabadjai szellemvárosban járva kollégáink a legrejtettebb zugokat is felfedezték. Nézzetek körül velünk! A Veszprém és Balatonalmádi között található Szentkirályszabadja nevét sokan ismerik repülőteréről és az egykori katonai bázisról. A repülőtér mellett lévő laktanya több mint 20 éve elhagyatott, a hátborzongató halott városban már sci-fi filmet is forgattak, például Elekes Gergő Párhuzam című filmjének jelenetei is itt forogtak. A szovjet stílusú laktanyát a hatvanas években építették, orosz és ukrán katonák szolgáltak a támaszponton, külön iskola, óvoda, mozi és boltok is tartoztak a laktanyához. A megmaradt épületek egykori funkcióját nehéz felismerni, bár vannak esetek, amikor kétség sem merülhet fel bennünk. Ilyen épület a volt színház. Birtokba vette a természet a magyar Csernobilt | Sokszínű vidék. Az oszlopokkal díszített bejáraton belépve hatalmas, csodaszép belsőtér tárul elénk. A grandiózus belső tér mellett ezernyi rejtett helység, folyosó tárul fel előttünk. A kísérteties, "atomtámadás utáni" környezetet enyhítette, hogy néhol otthonosan berendezett bútorokat találtunk, matracokat, pokrócokat, habár a területre engedély nélkül tilos belépni.
A gyakrabban odaszervezett Airsoft-események miatt balesetveszélyes a védőfelszereléssel nem rendelkező látogatók számára.
Az RTL Klub riportvideójában elhangzik, hogy volt olyan, aki a szovjet laktanyában, gyerekekre vigyázva evett életében először csokit, de sok helyinek, illetve magyar katonának is a szovjetektől vásárolva lett például színes tévéje. A laktanyában korlátozott számban ugyan, de munkát kínáltak a helyieknek, főként gyerekre vigyázás, vagy a szín- és kultúrházban való munkák jutottak nekik, míg a magyar katonák (és a környékbeliek) azzal kereskedtek a szovjetekkel, amijük csak volt. Szeretett halottunk temetése 2020. július 03-án, pénteken 13 órakor lesz az Ebesi Köztemetőben polgári szertartás szerint. A gyászoló család Bennünk él egy arc és egy meleg tekintet, Egy simogató kéz, egy sóhaj, egy lehelet. Bennünk él a múlt, egy végtelen szeretet, Amit tőlünk soha senki el nem vehet. Mély fájdalommal tudatjuk mindazokkal, akik ismerték és szerették, hogy FÓDI TIBOR (Sógor) 81 éves korában váratlanul elhunyt. Utolsó útjára július 4-én 16 órakor kísérjük az ajka-tósokberéndi katolikus temetőben.