Vásárlás – csak részletes kutatás után Beszédes adat, hogy Ausztriában háromból két ember rendszeresen vásárol webáruházakban, kis fejszámolással így megállapítható, hogy 6 millió olyan potenciális vevőről beszélünk, akit nem kell győzködni az e-kereskedelem előnyeiről, biztonságosságáról. Tehát bíznak az online vásárlásban, így aztán a költési kedv, a kosárérték is nagyobb. Ausztriai sielési lehetőségek határa. Adnak a minőségre, ezt az az adat mutatja, miszerint 72 százalék (forrás: ecommerceDB) csak részletes kutatást követően vásárol – ebből kiindulva egyértelmű, hogy kizárólag professzionális kiszolgálás esetén lehet elérni az osztrák vevőt. Érdemes kiemelni az e-kereskedelem esetében fontos visszatérítési lehetőségeket. Ausztriában erre általában csak hét napot adnak a szolgáltatók, ami nem elég, ezért versenyelőnyre tehetünk szert azzal, ha a 7 nap helyett, a vásárlók által preferált 14 napos elállási jogot biztosítunk a célközönségnek. Évente 8 százalékkal nő az osztrák piac Forrás: Saját szerkesztés Az osztrák e-kereskedelmi piac évente 8 százalékkal növekszik: a 2020-as 7 milliárd dolláros forgalom idén várhatóan 7, 5 milliárdra emelkedik, 2024-re pedig elérheti a 9 milliárdot.
Logofet 2015. 02. 05 0 0 339215 Az viszont érdekes szelekció lenne, mindenki nyüszíteni fog, hogy pont az oroszok kapnak pénzt, ők meg kevesebbet. Baromi nehéz feladat, de azt gondolom, hogy előre felkészültek a szituációra. Ausztriai sielési lehetőségek békéscsaba. Egy itt meg nem nevezni kívánt bank egyébként minden deviza bevétellel rendelkező jelentősebb ügyfelet átcsalt magához az elmúlt hetekben, ami azt jelenti, hogy pontosan tudták mi fog történni. Előzmény: Salvor2 (339207) Törölt nick 339213 Juteszembe, BabaLacirol nincs valami hir? Utoljara akkor jart itt, amikor pont nekem sikerult kellemes kis ketoldali kurvaanyazasba bonyolodni vele... :-( remelem, azert visszajon meg! Előzmény: Törölt nick (337110) 339211 Persze, de az a szívás, hogy ennek alapján végzik a kötelező átváltást, azaz amelyik cégnek ma írják jóvá a számláján az export árbevételét, az igen kínos helyzetbe kerül. Kérdés az, hogy megáll-e az euro 30-40 hrivnyás árfolyam között, ha igen, akkor az történik amit vártunk -itt is leírtam-, legfeljebb kicsit hamarabb.
A hiteles kommunikáció, a nívós termék jó táptalajt talál az osztrák e-kereskedelemben, ehhez azonban szükség lesz a tökéletes nyelvi feltételekre, minél magasabb vásárlási élményre, a rugalmas szállítási módokra és a választható fizetési alternatívák alkalmazására. Tarolnak a ruházati és sportcikkek Mi a legnépszerűbb terület a több mint 10 000 webáruház kapcsán? Az osztrákoknál is nagyon megy a ruházati és sportcikkek kategóriája, ez világszinten kiemelkedő ágazat. Ausztriában az online vásárlók 72%-a szívesen vesz ruhát, és hasonlóan népszerű volt a turisztika az 53%-ával, mielőtt megérkezett az életünkbe a Covid-19. Az osztrákok szeretnek olvasni, szívesen tájékozódnak, így nem meglepetés, hogy 54% örömmel költ könyvekre, sajtótermékekre a neten, a háztartási cikkekre pedig 44% áldoz. Nagy szabadság - Kerékáros lehetőségek Alsó-Ausztriában - Sajtóközlemények. A becslések szerint aranyévek várnak az elektronikai cikkekre is, ez tűnik a következő nagy online robbanásnak. Online fizetési szokások – Németország vs. Ausztria Ausztriában is a PayPal vezeti a legnépszerűbb fizetési módok rangsorát, mégsem olyan egyértelműen domináns ez az első helyezés, mint Németországban, mivel az osztrákoknál a megkérdezettek 81%-a használta "csak" a PayPal szolgáltatást a megelőző 12 hónapban.
1990-ben alakult és azóta Magyarország egyik legdinamikusabban fejlődő HR szolgáltatásokra specializálódott vállalkozása. Büszkék vagyunk rá, hogy több egymást követő évben elnyertük a Kincentric Legjobb Munkahelyek kitüntetést! Feladatok: Beérkező érdeklődők... Villanyszerelő angol nyelvtudással A vezérlőrendszerek helyszíni telepítése, konfigurálása és tesztelése Ügyfelek folyamatos támogatása Projektekkel kapcsolatos utómunkálatok, majd azok átadása Elvárások / Requirements Műszaki végzettség, lehetőleg az elektrotechnika... Gasztro-Head Kft. Segédmunka Munkavégzés helye: Csopak 2022. 04. 05. Balatoni Élményparkba éves állásra udvaros segédmunkást keresünk. Ausztriai sielési lehetőségek magánszemélyeknek. Feladatok Élménypark területének rendben tartása: fűnyírás, levélszedés, kisebb földmunkák, általános rendben...
Slavisa Milanovic, ecoplus Gyakorlati tapasztalatok Alsó-Ausztriából DI Marion Ettenauer, OrthoSera GmbH, Management Assistant valamint Bischof Balázs, Art Innova GmbH, Managing Director Cégalapítás Ausztriában? – Nem is bonyolult. Az üzleti tevékenység jogi és adózási szempontjai Dr. Gálffy Tibor, Gálffy & Vecsey Ügyvédi Iroda valamint Mag. Ladislaus Lonyai, Garantie Adótanácsadó Iroda A rendezvény során lehetőség nyílik kérdéseket is feltenni az előadóknak, illetve konkrét üzleti lehetőségek megvitatására. A rendezvény nyelve: magyar és angol (szinkrontolmácsolással) A rendezvény ingyenes, de regisztrációhoz kötött: Kérjük, jelezze részvételi szándékát a címen, 2021. május 25-ig. A regisztráltaknak a rendezvény előtt egy Zoom-linket küldünk, melyen keresztül részt vehetnek az előadáson. A rendezvényről további információk: ITT
chevron_right Kötelező biztosítás: jogszabály-módosítást javasol az ombudsman hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 09. 15., 14:37 Frissítve: 2020. 15., 14:33 A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzését megváltoztató jogszabály-módosítást javasol az ombudsman – közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH). A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi.
Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjképzésére vonatkozóan az ombudsman Sérti a jogállamiság elvéből fakadó jogbiztonság elvét a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozó rendeleti szabályozás, mert nem felel meg a törvényben kapott felhatalmazásnak. A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését – állapította meg az alapvető jogok biztosa. Dr. Kozma Ákos ezért felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet olyan tárgyú módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat – mint alkalmazott díjemelési együttható értékét – korlátok közé szorítja. A Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat.
2020. szeptember 15. 14:17 Jogszabály-módosítást javasol a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás (kgfb) díjképzésére az ombudsman - közölte az Alapvető Jogok Biztosának Hivatala (AJBH) kedden az MTI-vel. Közleményük szerint a Magyar Autóklub panaszt nyújtott be az alapvető jogok biztosához, amelyben a biztosítók által a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás díjának meghatározásához használt bonus-malus rendszer rendeleti szintű szabályozásával, valamint az úgynevezett károkozói pótdíj felszámításával összefüggésben jelzett problémákat. Kozma Ákos, az alapvető jogok biztosa az ügyben készült jelentésében rámutatott, hogy a szabályozás a kártörténeti adatok felhasználásának kérdését teljes egészében a biztosítók döntésére bízza, ami a biztosítók díjmegállapítási rendszerét önkényessé teszi. Az ombudsman álláspontja szerint a szabályozás nincs tekintettel sem a biztosítók díjmegállapításban fennálló tagadhatatlan gazdasági érdekeltségére, sem pedig a közszolgáltatást igénybe vevő fogyasztók érdekeinek a védelmére.
A biztosítók által alkalmazott túlzott mértékű károkozói pótdíj torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Az ombudsman megállapította azt is, hogy a károkozói pótdíj alkalmazása általánosságban nem kifogásolható. Visszás azonban a biztosított kárstatisztikájától elszakadó, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása, amely a kockázat alapú díjkalkulációt, tehát magát a bonus-malus rendszert veszi semmibe. A jogi szabályozás hiányossága esetenként akár a biztosítási alapdíj 150 százalékos növekedését is eredményezhette. Erre tekintettel a diszfunkcionális, a megfigyelési időszak kárain túlmenő károkat is figyelembe vevő, túlzott mértékű károkozói pótdíj alkalmazása torzítja a jogalkotó akaratát tükröző bonus-malus rendszer érvényesülését. Ezért Kozma Ákos a jelentésében felkérte a pénzügyminisztert, hogy fontolja meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól szóló NGM rendelet olyan módosítását, amelynek eredményeként a szabályozás egyértelműen rendezi a kártörténeti adatok biztosítók által történő felhasználásának szabályait és a károkozói pótdíjat - mint alkalmazott díjemelési együttható értékét - korlátok közé szorítja.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal. A Magyar Autóklub Jogi és Érdekvédelmi Bizottság elnökeként Kovács Kázmér ügyvéd kedden közleményben tájékoztatta az MTI-t, hogy a hivatkozásaival egybevágó biztosi jelentést ő is megkapta. Kiemelte, hogy az alapvető jogok biztosa mulasztásban megnyilvánuló alkotmánysértést állapított meg, ezért nem az Alkotmánybírósághoz fordult, hanem az alkotmánysértés kiküszöbölése érdekében tett javaslatot. Kovács Kázmér közleményében emlékeztetett arra, 2019. novemberében fordult az alapvető jogok biztosához a 21/2011. (VI. 10. ) NGM rendelet – közismert nevén bonus-malus rendelet – által lehetővé tett és elszabadult úgynevezett károkozói pótdíjak miatt.
Emellett felkérte a Magyar Biztosítók Szövetségének elnökét is, gondoskodjon arról, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításban érdekelt biztosítók a jelentést megismerjék - közölte a hivatal.