Az új Nemzeti Színház felépítéséről szóló határozattal egyidőben született meg a döntés a régi színházépület lebontásáról. 1913 októbere és 1914 márciusa között az első Nemzeti Színház épületét lebontották. A magyar színészet hőskorára emlékeztető épületben 71 évig játszott a társulat. A Grassalkovich-féle telken később mozit, bódékat építettek, hadigarázsnak, parkolónak használták, majd 1989-ben eladták a telket egy svéd-magyar vállalatnak, akik üzletközpontot építettek rá. II. Nemzeti Színház a Blaha Lujza téren /1908-1964/ A Rákóczi út és a körút kereszteződésénél lévő Népszínház épületét 1875-ben építették, dalszínháznak. Az épület díszes, a színpadtér óriási, a nézőtér esténként 500-zal több nézőt tudott befogadni, mint a régi Nemzeti Színház. 1908 augusztusától a Népszínház épületében tartotta előadásait a Nemzeti Színház. A színházépületre vonatkozó bérleti szerződést 9 évre kötötték meg, a Nemzeti Színház új épületének átadásáig. 1912-ben elkészültek a tervek, rendben voltak a jóváhagyások, mindenki boldogan vette tudomásul, hogy felépül az új Nemzeti Színház, a régi helyén, a Grassalkovich-féle telken.
Az új Nemzeti Színház végül a Duna partján, 2002. március 15-én nyitotta meg kapuit. Elkészültére nemzeti jelképpé, szimbólummá váapító okiratában rögzítette: "…a hagyományok folytatása során törekedni kíván arra, hogy a felépült új Nemzeti Színházban, az intézmény jelentőségéhez méltó módon becsülje meg a magyar és egyetemes drámairodalom, a színházművészet tolmácsolóit. " Forrás: Képek:,
A Nemzetiben 1884. június 30-án volt az utolsó operaelőadás, az új évadtól az operákat az 1884. szeptember 27-én megnyílt Operaházban vitték színre. A Nemzeti társulatában kezdetektől a kor legnagyobb magyar színészei szerepeltek: Laborfalvi Róza, Lendvay Márton, Fedák Sári, Újházi Ede, Ódry Árpád, Blaha Lujza, Csortos Gyula, Bajor Gizi, Somlay Artúr, Major Tamás, Gobbi Hilda, Sinkovits Imre, Törőcsik Mari, Garas Dezső és sokan mások. Sokáig kereste új helyét 71 év működés után, 1908 nyarán a Nemzeti Színház épületét tűz- és életveszélyesnek nyilvánították, majd bezárták, 1913-ban lebontották. A társulat a mai Blaha Lujza térre költözött, az 1875-ben épült nagyobb és díszesebb Népszínház épületébe. Ezt akkoriban sem tartották végleges megoldásnak, mégis több mint fél évszázadig itt működött a színház. 1964. február 13-án a televízióban jelentették be, hogy a metróépítés miatt ezt az épületet is lebontják. Az utolsó előadást 1964. június 28-án tartották, a bontás 1965. január 15-én kezdődött.
Ezek többsége a Nemzeti Színház meghagyásával számolt. " A Népszabadság-cikkben megszólaltatott metrószakértők sem sorolnak olyan vészes indokokat a megsemmisítésre: a színház helyén "előnyös megállót lehet építeni", "így törés nélkül építhetik ki a mozgólépcsőt" és a kijárat "a Blaha Lujza tér legkedvezőbb helyére kerülne. " A hivatalos búcsú lassan, de zokszó nélkül zajlott: 64. június 28-án tartották meg az utolsó előadást, A Lear királyt a Blaha Lujza téri épületben. Október 2-án átköltöztették a társulatot a Nagymező u. 22-be, hogy a mai Thália színház helyén kezdjék meg az évadot Az ember tragédiájával. (Itt még két évig játszottak, majd Magyar Színház épületébe, a Hevesi Sándor térre költöztek tovább egy hosszúra nyúlt átmeneti időre. ) 1965. január 15-én kezdték el a színházépület bontását, március 15-én felrobbantották a színház pincéjét és tartófödémeit, április 23-án a színház utolsó falszakasza is leomlott, ekkor zajlott az utolsó robbantás. "A Nemzeti Színház épület lebontása sokakban fájdalmat és keserűséget váltott ki.
"A televízió tegnap esti egyik műsorszámában Szepesi György beszélgetett Sarlós Istvánnal, a Fővárosi Tanács végrehajtó bizottsága elnökével, aki bejelentette, hogy lebontják a Nemzeti Színházat" – írja az Esti Hírlap 1964-es februári 14-i száma az előző esti tévés bejelentésről. Pontosabban egy évvel később, 1965 április 23-án robbantják majd azt a színházat, ahol az ország vezető társulata 56 évig játszott. Az első színház 1837-ben az Astoriánál épült, de 71 éves működés után tűzveszélyesnek nyilvánították, lebontották, így 1908-ban onnan költözött át "ideiglenesen" a társulat a mostani Blaha Lujza téren álló díszesebb és nagyobb Népszínházba, hogy ott ragadjanak fél évszázadra egészen a metró építéséig. (A második épületet végül az első világháború kitörése miatt nem húzták fel. ) Az 1964-es februári bejelentéskor a lapok egyébként ezt az utasítást kapták: "Nem gyászolni. Nem írni, minél kevesebb hírt adni. " Kattintson a romért! "Mint mondotta, az épület útjában áll a városrendezési tervek megvalósításának - folytatta az Esti Hírlap.
85-ben adták ki az építési engedélyt, majd 88-ban Radics Katalin, az MSZMP KB Tudományos, Közoktatási és Kulturális osztályának vezetője észrevette, hogy "az ütemterv tarthatatlan, s ezzel együtt a tervezett befejezési határidő /1989/ is kétségessé vált". Az új palota felépítéséig végül 2002 március 15-éig kellett várni, akkor adták át a Lágymányosi híd pesti hídfőjéhez közeli területen. Törőcsik Mari, aki 1965-ben 30 évesen volt a Nemzeti tagja, 67 évesen tartotta meg az új Nemzetiben a nyitóbeszédet. Ő volt az egyetlen a régi társulatból, aki még élt és akit ugyanakkor egyből le is szerződtettek.
A magyar piaristák és a Tanácsköztársaság című kötet kerekasztal-beszélgetéssel egybekötött bemutatójára 2014. február 13. csütörtökön 17 órakor kerül sor a budapesti Piarista Gimnázium tanácstermében (1052 Budapest, Piarista utca 1., II. emelet). "Sík Sándor arcai" kiállítás a budapesti piarista gimnáziumban 2013. 09. 27. | kiállítás, Sík Sándor, irodalmi est Sík Sándor halálának 50. évfordulója alkalmából "Sík Sándor arcai" címmel nyílt meg a Piarista Múzeum kamarakiállítása a budapesti piarista gimnázium (1052 Budapest, Piarista u. 1. ) II. emeletén, a kápolna előterében. Ünnepélyes megnyitására 2013. Piarista utca 4.2. szeptember 29-én (vasárnap), az este 18 órakor kezdődő szentmise után került sor. A megnyitó beszédet Labancz Zsolt piarista tartományfőnök tartotta. A kiállítás Sík Sándor sokszínű életútjának néhány elemét: a szerzetes papot, a tanárt, a költőt, a színműírót és a cserkészt mutatta be eredeti, személyes tárgyak, fényképek és iratok segítségével, a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Központi Levéltára anyagának segítségével.
Láthatók voltak a Sík Sándorról készült kisebb és nagyobb művészi portrék, Huber István, Vinkler László, Feszty Masa, Márton Lajos, Varga Imre művei is. A kiállítás október végéig volt látható. "Szerzetesek asztala" konferencia (budapesti szerzetesi gyűjteményi nap) 2013. 18. | konferencia, gyűjteményi nap Első alkalommal rendeztek a Budapesten működő szerzetesi gyűjtemények (Magyar Ferences Könyvtár és Levéltár, Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Könyvtára és Levéltára, Jézus Társasága Magyarországi Rendtartomány Könyvtára és Levéltára) "gyűjteményi napot" a budai Tamás Alajos közösségi házban (Rómer Flóris u. 4. ), ahol a rossz idő ellenére (vagy éppen azért) összesen több, mint hetvenen gyűltek össze, közte a gasztrónómiatörténet kutatói és a Pázmány Péter Katolikus Egyetem történész hallgatói. A rend birtokába jutott a szegedi piarista rendház levéltára 2013. 08. 28. A piarista kápolna bejáratának angyalai – Köztérkép. | levéltár, gyarapodás 2013. augusztus 28-án a Piarista Rend Magyar Tartománya Központi Levéltára őrizetébe került a szegedi ferences rendház teljes megmaradt iratanyaga.
Alternatív, helyi címek: A Piarista Gimnázium kápolnájának bejárata fölötti angyal-szobrok Ez a műlap a kapcsolt lap "pandant"-ja lehet, nem jött volna létre, ha nem keresem a Váci utcai homlokzat lánykáinak alkotóját és szerencsének tartom, hogy azonos napon fotózom őket, ill. az itteni kapu feletti angyalpárt. Az Hültl Dezső tervei alapján épült [1] épülettömb híres és ismert. A Váci utca felé eső homlokzat központi eleme Kalazanci Szent Józsefet mutatja diákjai között. Piarista utca 4.6. A homlokzatot ebben a magasságban lazán, de szabályosan elrendezett koszorúk díszítik. Felette vázák között tűnnek fel a két leány szobrai. Dolguk nem több, a komoly, de szép és kiegyensúlyozott épület felső szintjén megidézni az építés korára inkább jellemző, könnyedebb díszítményeket. Alkotójuk keresése közben kizártam, hogy ugyanaz a művész készítette őket, mint a Kalazanci-szoborcsoportét, a gimnázium honlapján lévő épülettörténet sem támasztja alá. [1] Másrészt kicsit bizonytalan és nem kellően alátámasztott megállapítást találtam Déry Attila könyvében, ahol Bezerédi épületdíszítő munkásságához kapcsolódóan említi a rendház Váci utcai homlokzatán lévő két angyalszobrot – hivatkozva Medvey Szoborkalauzára, ahol így szerepel.
2017. Piarista utca 4 6. április 24. 2017. május 1-jén 18 órától szeretettel várunk az elmúlt 10 évben érettségizett öregdiákok havi találkozójának következő alkalmára. Regisztráció és jelentkezés itt: Néhány kép az elmúlt alkalmakról: PROGRAM 18:00 szentmise és agapé 19:00-tól: - Piarista nagyvilág - Urbán József SchP előadása - vagy Majális Focikupa - vagy kötetlen beszélgetés a büfében A találkozó további részletei és frissítések a Facebook eseményben ide kattintva találhatóak.
"Piar Tér Idő 100 300 400 – Piarista építkezések régen és most" címmel április 21-én jubileumi építészeti kiállítás nyílt a budapesti Piarista Gimnázium földszinti aulájában. A Magyar Kurír beszámolója a megnyitó rendezvényről. A tárlat megálmodója Golda János Ybl-díjas építész, a gimnázium egykori diákja, a rend magyar tartományának főépítésze és munkatársa – a kiállítás kurátora Somogyi Krisztina építészkritikus, vizuális intelligenciakutató volt. A kiállítás ötletét hármas jubileum adta, hiszen ebben az esztendőben ünnepli megalapításának négyszázadik évfordulóját a piarista rend, háromszáz esztendeje indult el a tanítás a pesti iskolában, és százéve épült fel Hültl Dezső tervei nyomán a ma is a rendnek és a budapesti iskolának otthont adó Március 15. Utcakereso.hu Budapest - Piarista köz térkép. téren álló épület. A megnyitó elején Somogyi Krisztina kurátor köszöntötte a megjelenteket. Mint mondta, az épület, ahol a kiállítás megnyitójára sor került, nem csupán fizikai értelemben körülhatárolt tér, hanem az élet része: összegyűjt történelmet, sorsokat, örömöket.
Rendezés: Ár Terület Fotó
p. 49. [3] A piaristák budapesti építkezése (Építő ipar – Építő Művészet, 1918. december 15. ) előfizetéses: p. 342. -- védettség: [4] Az építkezés cikkének "különlenyomata" a piaristák honlapján: p. 10. [5] A gimnázium története: (Budapest) [6] Az Egyetemi Színpad: