Ismerje meg, milyen feladatok ellátására lesz alkalmas a Vállalkozási mérlegképes könyvelő végzettséggel, melyek a képzés előfeltételei és hogyan épül fel a kurzus. Képzés megnevezése: Vállalkozási mérlegképes könyvelő OKJ azonosító: 55 344 07 Képzés nyilvántartásba-vételi száma: E-000906/2014/A007 Érdekli a képzés? Írjon e-mailt az -ra!
9. Felmentés a tanulási eredmények mérése alól »» 10.
Vállalkozási ügyintéző Az adótanácsadó tanfolyam szakirányú felsőfokú előképzettség nélkül, mérlegképes könyvelő szakképesítéssel is elkezdhető! Az adótanácsadó tanfolyam szakirányú felsőfokú előképzettség nélkül, mérlegképes könyvelő szakképesítéssel is elkezdhető!
32/2003. (VIII. 22. ) IM rendelet a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 131. §-ában kapott felhatalmazás alapján a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendelet hatálya a polgári és közigazgatási bírósági eljárásban a felet, a beavatkozót és az érdekeltet (a továbbiakban együtt: fél) képviselő - ügyvédi tevékenységet gyakorló - egyéni ügyvéd, európai közösségi jogász, ügyvédi iroda (a továbbiakban együtt: ügyvéd) és kamarai jogtanácsos munkadíjának és készkiadásának felszámítására és megállapítására terjed ki. (2) A pártfogó ügyvéd és az ügygondnok részére megállapítható díjról és költségekről külön rendelet rendelkezik. 2. Az indokoláshoz kötött azonnali hatályú felmondás esetei - Adó Online. § (1) Az ügyvéd által képviselt fél ügyvédi költségként a) a fél és az ügyvéd között létrejött ügyvédi megbízási szerződésben kikötött munkadíj, valamint b) a fél által ügyvédje részére költségtérítésként megfizetett indokolt készkiadások együttes összegét számíthatja fel. (2) Az (1) bekezdés alapján felszámított munkadíj összegét a bíróság indokolt esetben mérsékelheti, ha az nem áll arányban a ténylegesen elvégzett ügyvédi tevékenységgel.
A fellebbezés indokolását az iratok felterjesztéséig az elsőfokú bíróságnál, az iratok felterjesztése után pedig a másodfokú bíróságnál – legkésőbb a tárgyalást megelőző tizenötödik napon – kell előterjeszteni. Az eljárási határidők elmulasztásának igazolása Ha az eljárásban részt vevő határidőt vagy határnapot önhibáján kívül mulasztott, főszabály szerint igazolásnak van helye. Az igazolási kérelmet az elmulasztott határidő utolsó napjától, illetőleg a határnaptól számított nyolc napon belül lehet előterjeszteni. Ha a mulasztás később jutott a mulasztó tudomására, vagy az akadály később szűnt meg, az igazolási kérelem határideje a tudomásszerzéssel, illetőleg az akadály megszűnésével kezdődik. Hat hónapon túl igazolási kérelmet nem lehet előterjeszteni. Az igazolási kérelemben elő kell adni a mulasztás okát és azokat a körülményeket, amelyek a mulasztás vétlenségét valószínűsítik. Határidő elmulasztása esetén az igazolási kérelem előterjesztésével együtt az elmulasztott cselekményt is pótolni kell.
Konklúzió Ahogy a fentiekben is láthattuk, az anyagi és az eljárási jogi határidők elmulasztásának következményei valamint a mulasztás kimentésének lehetőségei jelentősen eltérnek egymástól. Ennek okán rendkívül körültekinteően kell eljárnunk az egyes határidők számítása illetve betartása körében. Különösen igaz ez azon területek esetén ahol az egyes jogosultságok anyaginak vagy eljárásjoginak való minősítése különösen bonyolult jogértelmezést igényel (pl. : polgári és közigazgatási jogi határterületek, speciális jogterületek mint például IT/IP, adó, csőd, felszámolási jog). Egyes jogosultságok esetében tehát azt kell értékelnünk, hogy az adott jog valamilyen anyagi jogot konstituál-e a vagy pedig egy eljárási cselekmény megtételéhez való jogról van-e szó. Egyszerűbben a kérdés akként fogalmazható meg, hogy az adott határidő magának a jog fennállásának az idejére, a jog érvényesíthetőségére, vagy pedig a jog érvényesítésével kapcsolatos eljárási cselekmény megtételére vonatkozik. Felhasznált források [1] 2/2015.