Geotermikus erőmű a Fülöp-szigeteken A geotermikus energia a Föld belső hőjéből származó megújuló energia. A Föld belsejében lefelé haladva kilométerenként átlag 3 °C-kal emelkedik a hőmérséklet. A földkérgen tapasztalható geotermikus energia részben a bolygó eredeti létrejöttéhez (20%), részben a radioaktív bomláshoz (80%) kapcsolódik. [1] [2] Magyarországon a geotermikus energiafelhasználás 1992 -es adat szerint 80-90 ezer tonna kőolaj energiájával volt egyenértékű. A geotermikus energia korlátlan és folytonos energia nyereséget jelent. Termálvíz formájában nem kiapadhatatlan forrás. Geotermikus energiaforrások Magyarországon. Kitermelése viszonylag olcsó, a levegőt nem szennyezi. Mára Spanyolország a legnagyobb zöldenergia felhasználó. Magyarországon sok geotermikus energiát használnak fel, sok híres termálfürdő van. A geotermikus fűtés kb. 5 év alatt térül meg. Magyarországon a termálvíz 2 km-nél 120 fok is lehet. Története [ szerkesztés] A "geotermikus" kifejezés görög eredetű, szó szerinti jelentése: földi meleg belső hőség.
A geotermikus villamostermelés révén az USA, évente 22 millió tonna széndioxiddal csökkentette a kibocsátását. A geotermikus erőmű több mint 95 százalékban hasznosít, szemben a 60-70 százalékos szén- és atomerőmű értékekkel. A geotermikus erőmű által termelt villamosenergia 0, 05-0, 08 dollár/kilowattóra árával gazdaságos, és ez az ár a technikai fejlesztésekkel tovább csökkenthető. A geotermikus erőmű esetén, mindössze 400 négyzetméter területre van szükség 1 gigawattóra energia megtermeléséhez, 30 év alatt. Ez az érték összevethető az atom- és szénerőművek területfoglalásával, hozzáértve az összes bányát és nyíltszíni kitermelést is. Ráadásul, ezek az erőművek segítik függetlenedni a gazdaságot az olaj importjától, csökkentik a kereskedelmi deficitet, és új munkahelyeket teremtenek. Szegeden már használják A geotermikus energia ezzel együtt nem alternatív, hanem additív energiaforrás, amely a többi energiahordozóval együtt hasznosítható. Geotermikus energia – Wikipédia. Gyakorlatilag kifogyhatatlan, de nálunk csak egyes helyeken koncentrálódó, helyi energiaforrás.
A legolcsóbb, leginkább gazdaságos megújuló energiaforrások egyike a geotermikus energia. A Föld mélyéből felfelé áradó hőenergia tekintetében kiváló adottságokkal rendelkezik Magyarország. Hévízkészletünk legkevesebb 500 milliárd köbméterre tehető, amiből mintegy 50 milliárd köbméter ki is termelhető. A geotermikus energia fűtési célú beruházása, jó adottságok esetében 5 év alatt is megtérülhet. A Föld középpontja felé haladva, 1 kilométerenként átlagosan 30 Celsius-fokkal emelkedik a hőmérséklet. Vulkanikus területeken, üledékes medencékben (például Izland, Kárpát-medence) ennél nagyobb a hőmérséklet emelkedése. Hazánk nagy része ilyen üledékes medencén terül el, ezért geotermikus adottságai igen jók. A magyarországi átlagos geotermikus grádiens 5-7 Celsius-fok között mozog, ami a világ átlagos értékének 1, 5-2-szerese. Geotermikus energia Magyarországon: Kihasználatlan potenciál – Alternativ Energia. Ez azt jelenti, hogy Magyarország területén, a Föld belseje felé haladva, 100 méterenként a hőmérséklet átlagosan 5-7 Celsius-fokkal emelkedik. A fenti termikus adottságok miatt nálunk 1000 méter mélységben a réteghőmérséklet eléri, sőt meg is haladja a 60 Celsius-fokot.
Bár a két leginkább népszerű megújuló energiaforrást hasznosító berendezés, a napelemes rendszer és a hőszivattyú kezdetben viszonylag jelentős költséget jelent, azonban működtetésükkel olyan állandó költségektől lehet megszabadulni, mint a villany- vagy a fűtésszámla. Ezek a berendezések akár hosszú évtizedekig is képesek problémamentesen működni, így a befektetés megtérülését követően már jövedelmet termelnek a háztartások számára. Nem szabad arról sem elfeledkezni, hogy a fosszilis eredetű energiahordozók ára a készletek csökkenésével folyamatosan emelkedik. Ez rendkívül jól megfigyelhető az üzemanyagok tekintetében is. Egyes vizsgálatok pedig már kimutatták, hogy a napelemekkel történő energiatermelés az egyik legolcsóbb módja az áram előállításának. Geotermikus energia magyarországon. Továbbá arról sem szabad elfeledkeznünk, hogy a fosszilis energiahordozók milyen másodlagos károkkal is járnak a környezetre vagy éppen szervezetünkre nézve. Így rövid távon, ha olcsóbbnak is tűnik a szénhidrogénekből történő energia kinyerése, hosszú távon a kárenyhítések, az egészség javítása vagy megőrzése sokkal költségesebb.
Aminek alapvető oka, hogy a kitermelt termálvíz zárt rendszerben kering, és a vonatkozó normatíváknak megfelelően teljes mennyiségben visszasajtolásra kerül. A jövőbeli terveinkről is tájékoztatást adunk, mint például arról, hogy a 75 °C fokos, az erőművi technológiánkban már "hulladék"-nak számító visszasajtolandó termálvíz roppant értékes, és még mindig rendelkezik annyi hőenergiával, hogy későbbi felhasználásra is alkalmas. A hasznosítás ilyen alternatívái lehetnek a termálvizeket használó wellness, strand, és gyógyfürdők, vagy akár a közintézmények távhővel történő ellátása is. Fontos még egy másik jelentős felhasználási terület is, ez pedig az üvegházi növénytermesztés. Ennél a felhasználásnál a cél, hogy a szabadföldi termesztésekkel szemben sokkal védettebb körülmények között, ellenőrzötten történjen a termesztés, így egy adott növényfajta számára a lehető legideálisabb növekedési feltételeket biztosítanak, a hidrokultúrás technológia alkalmazásával. Ha a technológia melegházzal is kombinálva lesz, úgy éves szinten 6-7 ezer tonna üvegházi zöldségkultúra termeszthető, zömmel paradicsom, paprika.
Nos, a következőkben felsoroljuk, hogy milyen alternatív energiatermelési módok ismertek, és melyek váltak sikeressé, elterjedtté Magyarországon. Megújuló energiaforrások Magyarországon Szélenergia Világviszonylatban az egyik leggyorsabb ütemű fejlődéssel a szélenergia jellemezhető. Az ilyem módon termelt energia gyakorlatilag a levegő mozgási energiáját alakítja át elektromossággá. A szélerőműfarmok egyik nagy előnye, hogy üzemeltetésük gyakorlatilag a teljes nap folyamán biztosítható megfelelő szélsebesség mellett, így gyakorlatilag megszakítás nélkül is tudnak energiát termelni. Hátránya viszont, hogy nem kimondottan esztétikus, háztartási hasznosítására nem igazán van lehetőség, a mozgóalkatrészek miatt időszakos karbantartást igényel. Továbbá, ahogy említésre került a szélerőmű állandó és meghatározott erejű légmozgást igényel. Mivel Magyarországon csak kevés vidéken biztosított az állandó szél, ezért hazánkban nem vált kellően sikeressé ez a megújuló energiaforrás. Napenergia A napenergia az az energiaforrás, ami szinte bárhol a bolygón hozzáférhető, így nem meglepő, hogy erre épülő technológiák terjedtek el leginkább a Földön.
Áramtermelés [ szerkesztés] A geotermikus erőműveknek több fajtája is létezik melyeket a kitermelt víz alapján lehet jellemezni. Ha a kinyert közeg magas nyomású gőz, akkor azt közvetlenül vezetik rá a turbinára amely meghajtja a generátort (dry steam plants) (1. kép). (1. kép) Ha forró vizet nyernek ki akkor azt nyomáscsökkentéssel a turbinára vezetik rá. Ebben az esetben a forró víz az óriási nyomás miatt folyékony állapotban van, majd a turbina előtt nyomáscsökkentés következtében az addig folyékony magasnyomású víz hirtelen gőzzé alakul, hirtelen a térfogata óriásira növekszik, ami meghajtja a turbinalapátokat (flash steam plants) (2. kép). (2. kép) A harmadik lehetőség mikor alacsony hőmérsékletű gőzt vagy vizet nyernek ki és ennek hőjét hasznosítják. A kinyert vizet ilyenkor egy hőcserélőn vezetik keresztül, ahol a szekunder körbe egy kisebb forráspontú anyagnak adja át a hőjét. Ezen erőművek előnye, hogy nincs károsanyag kibocsátásuk és kisebb hőmérsékletű vizeknél is alkalmazhatóak, így felhasználhatóságunk szélesebb körű (binary cycle power plants) (3. kép).
A jobb oldalon, a partfal fölötti területre ugyanis bő két évtizeddel később építették fel a szállodát, hogy aztán rengeteg képeslapon örökítsék meg a környéket ugyanebből az irányból. Ne felejtsük el, hogy 1905 és 1907 között nemcsak a Tisza szálló nem kerülhetett még a képre, de mögötte az első kőszínházunk épületét se fotózhatták volna le, hiszen az majd csak 1912-ben készült el. Tehát kis túlzással azt mondhatjuk, hogy a Táncsics utcától a hídig, nagyjából a Megyeháza hátsó traktusának vonalától a folyóig olyan rendezetlen "pusztaság" lehetett ezen a területen, mint e fotó legszélén látható. Arra persze nagyon kíváncsi lennék, hogy mi az legalább kétméteres fal vagy kerítés, ami a gimnázium előtti mai park területét veszi körül. Átadták a Tiszaparti sétány utolsó szakaszát » www.szolnokinaplo.hu | szolnoki hírek, szolnoki apróhirdetés, szolnoki információ, szolnoki hirdetés, szolnoki apró, szolnoki ingatlaniroda. És mikor építették? Az ugyanis biztos, hogy mögötte ekkor már majdnem két évtizede létezett az a parkosított terület, ami a gimnázium elől, félkörívbe vezette a Tószeg felől a hídhoz tartó utat. Elképzelhető, hogy nagyjából a mai Táncsics és Magyar utcák vonalában már egy valamennyire feltöltött terület volt ekkor?
Szolnok és térsége turisztikai honlapja KERESÉS AZ OLDALON: 2022. április 8. Péntek, Dénes
Szolnok hírei, programjai iOS és androidos mobiltelefonjáról is elérhetők. Töltse le az alkalmazásboltból a SzolnokApp mobil alkalmazást és olvassa mobiljáról a legfrissebb szolnoki információkat! SzolnokApp link:
Vissza a városba- Tovább a Tisza jobb partján futó Tisza-parti sétányon és Dr. Hegedűs Lajos sétányon gyönyörködve a hatalmas ártéri fák szépségében a RepTár Repülőmúzeumig. További információ: Tourinform Szolnok 5000 Szolnok, Hild János tér 1. Tel: 56/420-704
A beruházás érintette egyrészt a belvárost, másrészt a déli iparterületet, összesen 6054 folyóméteren. Szolnok tiszaparti sétány 1/a. A projektnek köszönhetően új, a korábbinál magasabb parapetfal épült a Tisza-parti sétányon a vízi rendészeti kapitányság és a Tisza-híd, valamint a Tisza-Zagyva torkolatánál, de az iparterületi szakaszon is megtörtént a fővédvonal élőírás szerinti kiépítése, valami immár új nyomvonalú töltés húzódik a városi szennyvíztisztító-telep mögött, 1400 méter hosszban. - Szolnok biztonságban van, ezzel a fejlesztéssel az árvízvédelem hihetetlen mértékben nőtt- mondta Szalay Ferenc polgármester, majd hozzátette, eddig több 10 milliárd forintot kellett költeni az árvízvédelemre, de a gazdaságosság érdekében jobbnak látták, ha inkább a támfalat erősítik meg. Hoffman Imre, a Belügyminisztérium közfoglalkoztatási és vízügyi helyettes államtitkára megjegyezte, hogy nemcsak Szolnokon, de az ország többi részén is már megvalósult, vagy még folyamatban van az árvízi védekezések fejlesztése.