Igazi alatt itt azt értem, hogy 100g-ban legalább 10g fehérje, natúr, aztán ráadásként lehetne zsírmentes változat (persze, lehet kötekedni, hogy az nem igazi, ezért az idézőjel). Az a sűrű fajta, amiben megáll a kanál:) Sok országban Lidl/Aldi polcain van ilyen (viszonylag olcsón), de itthon még sehol sem láttam. Amik görög joghurt néven futnak itt, azoknak köze sincs a fenti paraméterekhez. Szakácskönyv/Táblázatok/Fehérje zsír szénhidrát – Wikikönyvek. Ezen a linken találtam egyedül, de nagyon húzós az ára. Előre is köszi! Remélem valaki tud segíteni.
Szerintem tök progresszív megközelítés! Én nagyon sok fogyós közösségben látom azt, hogy az embereknek problémát jelent az evéshez való viszonyuk, és sokszor meg sem kérdőjelezzük az otthonról hozott, vagy a kultúrában gyökerező káros mintákat. Az olyanokat, mint hogy megszégyenítenek gyerekkorodban, ha nem takarítasz le mindent a tányérról, hogy "megsérted" a szakácsot/háziasszonyt akkor, ha nem repetázol, és ha salátát kérsz köretként, akkor azonnal károgásba kezd a rokonság, hogy ugyan már, neked nincs is miből lefogynod (hozzájuk képest nyilvánvalóan). Illetve a "diétát" sokan tévesen nem étrend-változásként értelmezik, hanem úgy, hogy bizonyára éhezel vagy jobb esetben is minden nap főtt csirkemellet eszel spárgával. Ezt tovább nehezítik az újabb (félre)értelmezési keretek, mint a body-shaminghez és az úgynevezett intuitive eating-hez való teljesen téves hozzáállás. Fehérje diéta alatt kataszter. Az evéshez való egyéni és kulturális viszonyunk többnyire mégsem a közbeszéd tárgya.
60 Tehéntej (1, 5% zsírtart. )
Halála 25-ik évfordulóján Amit tett, a politikus, az államférfi, a diplomata, az ember, arról lehet vitázni még ma is. Amit jelent, a neve, a tette, a politikája, a gondolata, az már vitán felül áll és jelentőségében csak nőni fog az idővel. Amit tett, azt is mind, jól-rosszul, hibázva, ráhibázva, egyért tette: a magyarságért, a magyarság jövendőjéért, egy mélységesen és szentségesen átérzett és átgondolt és vérévé áthasonult hivatás és küldetés lázában, igézetében, lendületében és révületében is, mint az alvajáró és álomlátó lunatikusok, akik a meredély szélén se szédülnek, akik a magasság párkányán is bizton járnak, halálos biztossággal. Nevezetes nagy párbaja Görgeyvel a forradalmi hegemóniáért, ma is eldöntetlen. De ma már világosan látjuk és nyíltan bevallhatjuk, hogy a nép ítélete a nagy népvezér javára és a nagy hadvezér ellenére lényegében igazságos és megfellebbezhetetlen. Fehérje diéta alatt teljes film. Görgey lehetett napóleoni kaliber (sőt részben hasonló karrier is), de alapjában véve az osztrák szoldateszka szellemi és erkölcsi gyermeke és tanítványa volt, aki rideg ésszel és hideg szívvel operált ott, ahol a népharag lávája áradott és buzgott, aki egész katonai és diktátoros és kunktátoros mivoltában csak abban különbözött a Windischgrätzektől, hogy hideg szíve fölött nem a császár fehér egyenruháját viselte, és (noha ez nem csekélység) tudott győzni és tudta győzelmeit kihasználni is.
Az ókori világ hét csodája alatt az ókor hét legismertebb építményét értjük. A hét csodát először a szidóni Antipatrosz említette az i. e. 2. században írt epigrammájában. A műben a legimpozánsabb és a legpompásabb építmények szerepelnek, amelyek a következők, a Gízai piramisok, Szemiramisz függőkertje, Epheszoszi Artemisz- templom, Pheidiasz Olümpiai Zeusz -szobra, a Halikarnasszoszi mauzóleum, a rodoszi kolosszus és az alexandriai világítótorony. A felsoroltakból mára már csak a Gízai nagy piramis létezik. Az összes többi építményt elpusztították a földrengések, a háborúk, vagy tönkretette az idő vasfoga. Halikarnasszoszi Mauzóleum A Halikarnasszoszi Mauzóleum i. 353-350 körül épült Mauszólosz perzsa király számára. Miután meghalt, felesége és egyben nővére, Artemiszia (szokás volt a pénzt és a hatalmat a családban tartani) úgy döntött, épít számára egy fényűző sírt, egy olyan híres szerkezetet, hogy napjainkban is Mauszólosz nevét viseli az összes nagy sír mauzóleum néven. Az építmény annyira lenyűgöző és egyedülálló lett, hogy Szidóni Antipáter felvette a világ csodái közé.
A jogdíjmentes "Pheidiasz olümpiai Zeusz-szobor" fotót használhatja személyes és kereskedelmi célokra a Standard vagy Bővített licenc értelmében. A Standard licenc a legtöbb felhasználási esetet lefedi, beleértve a reklámozást, a felhasználói felület kialakítását és a termékcsomagolást, és akár 500 000 példány nyomtatását is lehetővé teszi. A Bővített Licenc minden felhasználási esetet engedélyez a Standard Licenc értelmében, korlátlan nyomtatási joggal, és lehetővé teszi a letöltött stock képek felhasználását árucikkekhez, termék viszonteladáshoz vagy ingyenes terjesztéshez. Ezt a stock fotót megvásárolhatja és nagy felbontásban letöltheti akár 2826x2550 hüvelykben. Feltöltés Dátuma: 2015. jún. 9.
Artemiszia csupán két évet élt férje halála után. Hamvait a még befejezetlen sírba helyezték. A mauzóleumot egy 15. századi földrengés romba döntötte. Maradványait a bodrumi vár építéséhez használták fel. Olümpiai Zeusz szobor Az olümpiai Zeusz szobrot a görög szobrász, Phidiasz készítette i. 432 környékén. Az ülő szobor 12 m magas, olyan nagy, hogy úgy tartották, "ha Zeusz felállna, elérné a templom tetejét". A szobor egy hatalmas, cédrusból, elefántcsontból, aranyból, ébenfából és drágakövekből készült trónon ül. Zeusz jobb kezében található a koronás Niké, a győzelem istennőjének alakja, bal kezében egy arany jogar, melynek tetején egy sas gubbasztott. Elpusztulásának körülményei nagy vitákat váltottak ki, egyesek szerint elhurcolták Konstantinápolyba, ahol egy tűzben 475-ben megsemmisült, mások szerint a szobor a templommal együtt pusztult el a 425-ös tűzvészben. Alexandriai Világítótorony Az Alexandriai Világítótorony i. 280-247 között épült egy szigeten Alexandriában, hogy utat mutasson a tenger észeknek éjjel a kikötő felé.
Földünk még manapság is számtalan titkot rejt előlünk – a régészek, tudósok naponta fedeznek fel régi-új csodákat. Cikksorozatunk az ókori világ hét legmonumentálisabb alkotását övező rejtélyek nyomába ered. Antipatrosz neve keveseknek cseng ismerősen, pedig ő volt az a föníciai krónikás, aki Kr. e. 2. században lejegyezte és a "csoda" jelzővel illette a hét legismertebb ókori építményt. Bár a remekművekből mára többnyire csak romok maradtak, történetük máig él. Úgy tartják, ahhoz, hogy jelenünket megértsük, múltunkat is meg kell ismernünk. Így hát dőljünk hátra egy percre, és figyeljünk arra, amit a régi idők mesélnek nekünk. Az olimpiai Zeusz-szobor Mint számos legendának, a görög Zeusz-mítoszoknak is többféle verziója létezik. A legelterjedtebb monda szerint a kezdetben hányattatott sorsú Zeusznak már születési körülményei sem voltak mesébe illőek. Apja, a rettegett Kronosz rémisztő jóslatot hallott, mely szerint egyik gyermeke végezni fog vele. Ekkor Kronosz, hogy elejét vegye a bajnak, születésük után sorban mindegyik utódját lenyelte.