Miközben a költő 1906 után megjelent műveivel – például az Új versek, a Vér és arany és a Szeretném, ha szeretnének című verseskötetekkel – elérte alkotói pályafutása csúcsát, a Budapesti Naplónál politikai újságíróként tevékenykedett, később, 1908 után pedig a Nyugatban is publikált. Ady endre születése magyar. Mivel Ady 1906-ban a szövetkezett ellenzék hatalomra kerülésével elveszítette addigi állását – a Budapesti Naplótól távoznia kellett, mert korábban a darabont-kormány tudósítója volt –, a későbbi években a Népszavában is közölt politikai cikkeket, közben pedig mind szorosabbra fűzte kapcsolatát a Jászi Oszkár vezette ellenzéki polgári radikálisokkal. Ady Endre életében az újabb fordulópontot a Léda-szerelem kihűlése jelentette, aminek a költő 1912-ben, a Nyugatban megjelent Elbocsátó, szép üzenet című verssel vetett véget. A szakítást követően a férfi előbb Dénes Zsófiának udvarolt, miután azonban a nő édesanyja elutasította házassági ajánlatát, a vele 1911 óta hűségesen levelező Boncza Bertához közeledett, akit később – múzsájaként – Csinszkának nevezett el.
Ady Endre A született Jézus, Ez igézetes gyermek, Áldja meg azokat, Kik a szívünkbe vernek Mérges szuronyokat. Ady endre születési helye. Áldassanak bennünk A kifeslett vér-rózsák: Bánat, kín, szenvedés, Mert Jézus volt a Jóság S a nagy, szent türelem. Csengessünk csengőkkel, Szeressünk szeretettel, Örüljünk, ha sírunk, Ha ránk tör minden ember S ha álul bántatunk. A született Jézus Született így s kívánta, Hogy ez legyen az üdv: Minden hívság kihányva Életünk gömbiből. Hozzászólás írásához regisztrálj vagy lépj be!
26 éves volt, amikor a legenda szerint a nagyváradi utcán megpillantotta Brüll Adélt, aki akkor már férjezett asszony volt, s férjével, egy Diósy Ödön nevű kereskedővel érkezett haza látogatóba Párizsból. A zöld szemű, karcsúnak épp nem mondható (80 kiló körüli), kékre festett orrlyukú asszonyt nem kellett félteni: éppen barátnője szeretőjével folytatott viszonyt, amikor bejött Ady is a képbe. Az "uszályos delnő" látványa megbabonázta a nyugtalan vérű fiatalembert, olyannyira, hogy egy héten belül verset írt hozzá (A könnyek asszonya), s mondhatni, innen számítjuk költészetének átalakulását: az addigi csöpögős témák és modoros nyelvezet helyét átvette az igazi szenvedély, a folytonosan egymásba játszó testi-lelki fájdalom és öröm élménye.
Hosszas betegsge után (ősszel komolyra fordult állapota, szélütést kapott, majd december elején tüdőgyulladás támadta meg) 1919. január 27-én egy szanatóriumban örökre megpihent. Ady Endrét 1919. január 29-én a nemzet halottjaként kísérték utolsó földi útjára. A gyászmenet a Magyar Nemzeti Múzeum előcsarnokából indult a Kerepesi temetőbe.
De emelett folytatta kisérletsorozatát, melynek eredménye: elektronsokszorozás elvén alapuló részecskeszámláló első radarkapcsolat létrehozása a Holddal 1946 és 48 között tudományos munkásságának elismeréséül megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia Matematikai és Természettudományi Osztálya elnökének. A csillagászat iránt mindig is érdeklődött, s mindig kellemes emléket jelentett számára mikor visszaemlékezett arra, hogy 10 évesen láthatta a Halley-üstökös t. Egyetemi évei alatt távcsövet épitett, megfigyelhette a Jupiter holdjait, megismerte a csillagképeket és a Hold tájai t. Igy nem is csoda, hogy mikor megismerte a mikrohullámú radartechniká t, rögtön az ötlött a fejébe, e technikával ki lehet jutni az űrből és el lehet érni a Hold at. Varga József: Ady Endre (Magvető Könyvkiadó, 1966) - antikvarium.hu. Kidolgozott egy elvi megoldást, amitől nem tért el a nehézségek ellenére sem, s végül 1946. 06-án kijelenthették, "megradarozták" a Holdat. Habár már egy hónappal előtte az Egyesült Államokban hasonló eredményre jutottak, de ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, elvégre ők a háborús időkben, az amerikaiakénal nehezebb körülmények között végezték kisérleteiket, s szűkösebb anyagi keret állt rendelkezésükre is.
2010-ben a debreceni Modem egy kiállítással tisztelgett a múzsa előtt, viszont az Ady halála utáni "másik" Csinszkára fókuszált, második férje, a képzőművész Márffy Ödön általa ihletett művein keresztül. A művészetek kanyargós és érdekességekkel teli története során az egyes alkotásokat ihlető, inspirációt adó személy gyakran vált legalább olyan híressé, mint a művész, akit alkotásra ösztönzött. Csinszkára ez fokozottan igaz, ráadásul ő nem "csupán" múzsaként, hanem folyamatosan próbálkozó alkotóként is érdeklődésre tarthatott számot. Az utókor ugyan nem elsősorban alkotóként emlékszik rá, de verseiben és rajzaiban felcsillannak az önálló tehetség bizonyítékai is. Bay Zoltán | Ady Endre - Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium. Megítélése meglehetősen ellentmondásos, sokan vádolták azzal, hogy Ady halála után – akárcsak Petőfi Szendrey Júliája -, korán "dobta el az özvegyi fátylat". Csinszka azzal, hogy saját kezébe vette élete irányítását, az egyik első a modern kori, nem feltétlenül a férfiaktól függő nők közül. Fotók: PIM, MEK/OSzK, Fotográfiai Múzeum
Ma köszönöm, hogy te voltál ott, Hol éreztem az életemet S hol dőltek, épültek az oltárok. Köszönöm az én értem vetett ágyat, Köszönöm neked az első sirást, Köszönöm tört szivü édes anyámat, Fiatalságomat és büneimet, Köszönöm a kétséget, a hitet, A csókot és a betegséget. Ady Endre – I. rész | STUDENTNET.HU. Köszönöm, hogy nem tartozok senkinek Másnak, csupán néked, mindenért néked. Könnyebb a lelkem, hogy most látván vallott, Hogy te voltál élet, bú, csók, öröm S hogy te leszel a halál, köszönöm.
Az alsó szinten börtön, az első emeleten az őrség szobája, a másodikon a lovagterem látható. A harmadik szinten az "asszonyház", a negyediken ásatási leletek, emlékek sorakoznak a vár virágkorából. Van kőtár, kápolna, a várnyomdában verhetünk érmet, és a felújított fegyverkiállítás a Barbakánban is tartogat újdonságokat. A Kinizsi vár nyaranta reneszánszkori várjátékokat kínál, amelynek során július 1-től augusztus 20-ig naponta kétszer (11 és 15 órakor) lovaglás, íjászat, csillagdobás, lándzsadobás bemutatója várja az érdeklődőket. A Nagyvázsonyba látogatóknak lehet jó alternatíva – a várnézés mellé – az erősséggel szemben található postamúzeum, mely a Balaton-felvidék hírközlési emlékeit vonultatja fel az 1800-as évektől napjainkig. (Gyerekeknek kötelező a Miki Egér-telefon kipróbálása! Kinizsi var nagyvazsony. ) De a Schumacher-ház, vagyis a Szabadtéri Néprajzi Múzeum meglátogatása sem okoz majd csalódást. A vár mögötti dombon áll a fehérre meszelt, támfalas evangélikus templom, füves teraszán Kinizsi Pál lovas szobrával.
A vár emlékül szolgál Kinizsi Pálnak, valamint a végvári harcok neves és névtelen hőseinek. A nemzeti értékkel kapcsolatos információt megjelenítő források listája (bibliográfia, honlapok, multimédiás források) Kinizsi vár történetével és feltárásával számos tanulmány, újságcikk, valamint idegenforgalmi tájékoztató foglalkozik. Az alább felsoroltak a főbb forrásokat ismerteti. Éri István: A nagyvázsonyi Kinizsi – vár. (Veszprém. 1957) Veszprém m-i Tanács Idegenforgalmi Hivatala Kinizsi Vár. Nagyvázsony. (TKM Kiskönyvtár. Bp. 1978. ) Séta Kinizsi várában. (Történetek Vázsonyról és környékéről. 2005. ) Beszámoló a nagyvázsonyi Kinizsi-vár helyreállításáról. (Műemlékvédelem 1958. Nagyvázsony kinizsi vár. 1. sz. ) Reneszánsz dombormű-töredék a nagyvázsonyi Kinizsi-várból. (Művészettörténeti Értesítő 1958. ) A nagyvázsonyi Kinizsi-vár famaradványai. (VMMK. 1963/1. ) Zsiray Lajos: A vázsonykői végvár története. (Tanulmányok Veszprém megye múltjából 1984. ) Németh Gábor: Adatok Nagy -Vázsony történetéből. Veszprém. 1901.
Öt szintjével inkább biztonságot, mint kényelmet nyújtott az építtető családnak. A torony eredetileg 25 m magas volt. 10-12 m-es, négyzetes alaprajzú tömbje ma 30 m magasságot ér el. A falak alul 2-2, 5 m vastagok, felfelé fokozatosan vékonyodnak, legfelül alig haladják meg az 1 m-t. Barbakán A kaputorony vagy barbakán patkó alakú, kétemeletes magasságú építmény a vár legerősebb pontja volt. A három szinten kiképzett lőrésekből tüzelhettek a védők és biztosították a vár keleti-északi oldalának a védelmét. Az első emeleti lőrések mellett vezet végig a zsindellyel fedett gyilokjáró (sétáló). A vár bejárata: a kapuvédmű. Felvonóhíd kapcsolta össze a külső védőműt és a belső udvart. A barbakán a lakótorony tetejéről. Belső udvar A lakóhelyiségek körül 4-5 m szélességű, többszintű, körben futó védőfolyosó húzódott. Falaiba keskeny lőréseket vágtak, innen és az épülettömb négy sarkán lévő kerek őrtoronyból lehetett tüzelni a várárokba bejutottakra. Kinizsi vár | Nagyvázsony – 8400 Info. A várárokban található az a bővízű forrás, melynek vize ma is a farkasvermet - egyetlen ilyen hazánkban - és a belső udvar víztárolóját táplálja.
Nagyvázsony ékessége a Kinizsi-vár, melynek már távolról feltűnik a településképből kilógó, robusztus tornya. A zegzugos rom a Balaton-felvidék egyik legizgalmasabb kulturális látványossága. Nagyvázsonyról, ha más nem is, de Kinizsi Pál és a vár biztosan mindenkinek beugrik. Egynapos ott-tartózkodással több látnivalóval is megismerkedhetünk a környéken. A vár eredete homályos. Az első feljegyzések a 15. század közepén említik, mint a Vezsenyi család tulajdonát, és valószínűleg ez a földbirtokos família jegyzi az építtetését is. Kinizsi vár | Nagyvázsony. Az erősség 1472 után jelentős átalakításokon esett át. Ekkor adományozta Mátyás király Kinizsi Pálnak, hűséges hadvezérének, aki igazi erődítményt faragott a korábbi főúri fészekből. A védelmi célok érdekében megerősíttette a külső falat, várárkot ásatott, várkápolnát, többszintes lakótornyot, palotaszárnyat és barbakánt (ágyúk elhelyezésére alkalmas kapuvédművet) emeltetett. Mára csak négyemeletes tornya árulkodik a vár egykori nagyságáról. A torony helyiségeiben berendezett kiállítások az erősség középkori életét mutatják be.