A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 06. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Megnyitom a Jogtárban Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! Vissza az oldal tetejére
Alant olvasható a legutóbbi fogyasztóvédelemmel kapcsolatos módosításokat véleményező iromány, feljegyzés: A kötelező jótállásra vonatkozó szabályok módosításáról 2003. november 21. napján lépett hatályba az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet), mely az alábbi fontosabb változásokat tartalmazza a korábbi szabályozáshoz képest. A Rendelet szabályait a 2003. napja után kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. 1. 2013. évi V. polgári törvény, 151/2003. (IX. 22.) kormányrendelet | Reklámjog • Reklámadó. A Rendelet a korábbi szabályozáshoz képest szűkebb körben jelöli meg azon fogyasztási cikkek körét, melyekre a kötelező jótállás kiterjed. A Rendelet értelmében ezek a termékek (fogyasztói szerződés keretében értékesített új tartós fogyasztási cikkek) az alábbiak: 1.
Kellékszavatosság: 2 év Termék magassága: 1 cm Termék szélessége: 1 cm Termék mélysége: 1200 cm × Hibás termékadat jelentése Melyik adatot találta hiányosnak? Kérjük, a mezőbe adja meg a helyes értéket is! Üzenet Felhívjuk figyelmét, hogy bejelentése nem minősül reklamáció vagy panaszbejelentésnek és erre az üzenetre választ nem küldünk. Amennyiben panaszt vagy reklamációt szeretne bejelenteni, használja Reklamáció/panaszbejelentő oldalunkat! 151/2004. (V. 14.) Korm. rendelet - Nemzeti Jogszabálytár. A funkcióhoz kérjük jelentkezzen be vagy regisztráljon! Regisztráció Először jár nálunk? Kérjük, kattintson az alábbi gombra, majd adja meg a vásárláshoz szükséges adatokat! Egy perc az egész! Miért érdemes regisztrálni nálunk? Rendelésnél a szállítási- és számlázási adatokat kitöltjük Ön helyett Aktuális rendelésének állapotát nyomon követheti Korábbi rendeléseit is áttekintheti Kedvenc, gyakran vásárolt termékeit elmentheti és könnyen megkeresheti Csatlakozhat Törzsvásárlói programunkhoz, és élvezheti annak előnyeit Applikáció Töltse le mobil applikációnkat, vásároljon könnyen és gyorsan bárhonnan.
rendelet, angol ÁSZF, ászf, ászf készítés, ászf minta, bírsággarancia, fogyasztó, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, jogtanácsos, jótállás, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webáruház védelem, webjog, webshop ászf, webshop audit, webshop jog, webshop jogi feltételei, webshop jogi háttere 14 napos elállási jog, 151/2003. rendelet, általános szerződési feltételek, ászf, ászf készítés, bírsággarancia, elállási jog, fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés, fogyasztóvédelem, garancia, internetjog, jótállás, net-jog, törvényes webshop, ügyvéd, ügyvédi iroda, webáruház ászf, webshop, webshop ászf, webshop elállási jog, webshop jog
A jogszabály mai napon ( 2022. 04. 06. ) hatályos állapota. A jelek a bekezdések múltbeli és jövőbeli változásait jelölik. Jelen dokumentum a jogszabály 1. weboldalát tartalmazza. A teljes jogszabály nyomtatásához valássza a fejlécen található nyomtatás ikont! A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 66. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1. ) Korm. rendelet 73. § s) és w) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. rendelet 12. § a) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró közigazgatási és igazságügyi miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el: 1. § (1) E rendeletben foglaltakat kell alkalmazni, ha a Polgári Törvénykönyv szerinti fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az eladott ingó dolog hibája miatt a fogyasztó a Polgári Törvénykönyv szerinti kellékszavatossági vagy termékszavatossági igényt (a továbbiakban: szavatossági igény) vagy jogszabály alapján őt megillető jótállási igényt (a továbbiakban: jótállási igény) érvényesít.
Jótállás esetén nem kell bizonyítanunk, hogy hibásan teljesített a vállalkozás, elegendő, ha a hiba felismerését követően haladéktalanul jelezzük a kijavítási, kicserélési igényünket, vagy amennyiben ezekre már nincsen lehetőség árleszállítást kérhetünk, vagy akár elállhatunk a szerződéstől, ha már nem áll érdekünkben a teljesítés. Az egy évnél rövidebb jótállási időtartam ezen termékek esetén érvénytelen. A címben jelölt GKM rendelet a fogyasztó által érvényesített minőségi kifogások jegyzőkönyvbe foglalását, és a jegyzőkönyv kötelező tartalmi elemeit határozza meg. Ezek az információk segítséget nyújthatnak a szavatossági igényérvényesítések megfelelő dokumentálásához.
Az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés a gyermektartásdíjjal kapcsolatban érkezik hozzám. Az alábbiakban ezért röviden megpróbálom összefoglalni az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. (Megjegyzem, hogy az Eötvös Lóránd Tudományegyetem (ELTE) Családjogi szakjogász posztgraduális képzésén, a szakdolgozatomat a gyermektartásdíjról, azon belül a továbbtanuló, nagykorú gyermek tartásával összefüggő kérdésekről írtam. A diplomamunka több mint 80 oldal terjedelmű, amely a gyermektartásdíjnak csak egy apróbb szeletével fogalalkozik. Így a – terjedelmi korlátok miatt- a gyermektartásdíjjal kapcsolatban valóban csak a leglényegesebb kérdéseket fogom tudni itt a Tisztelt Olvasó részére bemutatni. Gyermektartásdíj megelőlegezésének szabályai | BKMKH - A Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal hivatalos weboldala. A gyermektartásdíj A gyermek szülői felügyeletét ellátó személy, a szülői felügyelet egyik részeként, a gyermeke tartásáról is köteles gondoskodni. Amennyiben a felek már nem élnek együtt (elválnak vagy szétköltöznek), akkor az egyik szülő a gyermekéről természetben gondoskodik, a másik szülő pedig a tartást elsősorban pénzben szolgáltatja (ez utóbbit nevezzük gyermektartásdíjnak).
A bíróság a gyermek érdekében hivatalból is elrendelhet bizonyítást a gyermektartás fizetésére kötelezett szülő jövedelmével kapcsolatban, valamint ugyanígy, hivatalból is határozhat arról, hogy a peres eljárás lezárultáig (ítélethozatalig) úgynevezett ideiglenes intézkedéssel kötelezi a külön élő szülőt a tartásdíj fizetésére. Mindez azt a célt szolgálja, hogy ha adott esetben hosszúra is nyúlna a tartásdíj iránti pereskedés, addig is biztosítva legyen a gyermek anyagi biztonsága, ellátása. (Borítókép: Index)
Nem köteles a szülő a nagykorú gyermekét eltartani ha: 1. Ha a gyermek tartásra érdemtelen 2. Ha a gyermek tanulmányi és vizsgakötelezettségének rendszeresen, önhibájából nem tesz eleget; 3. ha a szülő saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének tartását veszélyeztetné. 4. ha a a tartásra kötelezett szülővel, kellő indok nélkül nem tart kapcsolatot 25. GYERMEKTARTÁSDÍJ BEHAJTÁSA, ÁLLAM ÁLTALI MEGELŐLEGEZÉSE – FIGYELEM!!! ÚJ, KEDVEZŐBB SZABÁLYOK! | Webügyvéd. életévét betöltött gyermek után a szülő csak kivételesen indokolt esetben köteles tartásdíjat fizetni. A tartásdíj felemelése vagy leszállítása A törvény abban az esetben teszi lehetővé a már megállapított tartás felemelését, vagy leszállítását (azaz a tartásdíj mértékének módosítását), ha tartás meghatározásának alapjául szolgáló körülményekben olyan változás következett be, hogy a tartás változatlan teljesítése valamelyik fél lényeges jogi érdekét sérti. Például a gyermektartásdíj felemelésének indoka lehet, ha a gyermek óvodás korában került megállapításra a tartásdíj, azonban iskolás korában már magasabbak a szükségletei. Leszállításra pedig akkor lehet eséllyel perelni, ha a tartásra kötelezett jövedelmi viszonyai önhibáján kívül csökkennek, így nem képes a korábban megállapított tartásdíjat fizetni (például betegség miatt keresőképtelenné válik) Az elmaradt gyermektartásdíj végrehajtása Amennyiben a tartásra kötelezett szülő nem fizeti meg a gyermektartásdíjat időben, akkor a gyermektartásdíj összegére végrehajtást lehet kérni.
Nézzük meg, hogyan! Végrehajtási törvény Gyermektartásdíj végrehajtása iránt indult végrehajtási eljárásokban az általánoshoz képest speciális szabályok kerültek alkalmazásra annak érdekében, hogy a végrehajtó tényleg mindent megtegyen a tartásdíj behajtása iránt. Ilyen szabály például, hogy amennyiben a végrehajtás abból az okból szünetel, mert a kötelezettnek nincs végrehajtás alá vonható vagyona (nincs bejelentett állása, ingatlan, vagy más vagyontárgy a nevén), fő szabály szerint a végrehajtás akkor folytatható, ha a jogosult valószínűsíti a végrehajtó felé, hogy előkerült ilyen vagyontárgy. Gyermektartásdíj végrehajtása során azonban nincs ilyen valószínűsítési kötelezettsége a jogosultnak, kérelmére a szünetelő végrehajtást minden további nélkül folytatni kell. Amennyiben a gyermektartásdíj végrehajtása során a kötelezett bankszámlájára hatósági átutalási megbízást (inkasszót) rendel el a végrehajtó, ezt – az általános szabályoktól eltérően – egymás után több alkalommal is elrendelheti (más végrehajtásban csak egy alkalommal rendelhető el az inkasszó).
A gyermektartási perek alapvető feladata a kiskorú gyermek indokolt szükségleteinek megállapítása, illetve a szülők tartási képességének vizsgálata és ennek alapján a tartásdíj mértékének meghatározása, valamennyi fél méltányos érdekének szem előtt tartásával, de a kiskorú gyermek érdekét elsődlegesnek tekintve. A bírói gyakorlat szerint a gyermek indokolt szükségletébe nemcsak az alapszükségletek (mint az élelmezés, ruházkodás) tartozik bele, hanem például a számítógép, internethasználat, mobiltelefon is, ami a gyermek kiegyensúlyozott, harmonikus fejlődését elősegít. Általános gyakorlat a speciális szükségletekkel kapcsolatos kiadások megosztása is (például az értelmi fogyatékos gyermek fejlesztésének költsége, az ételallergia által indukált többletköltsége), ugyanakkor a havonta több százezer forinttal járó magániskola költsége csak akkor számolható el a tartásdíj részeként, ha az a szülők közös döntése volt. Ha a kötelezett arra hivatkozik, hogy képzetlensége vagy betegsége miatt nem tud elhelyezkedni, vagy minimálbéren foglalkoztatott abban a gazdasági társaságban, amelyet más cégekkel és azok ingatlanjaival együtt a családtagjainak ajándékozott vagy "adott el" (vagyis tudatosan "vagyontalanította" el magát), akkor a régió munkaerőhelyzete, orvosszakértő, illetve a vagyont megkapó családtagok meghallgatása alapján a bíróság meg tudja állapítani, hogy valóban csak a tartási kötelezettsége alól akart-e kibújni.