A grandiózus tervek láttán bennem azért felötlött, hogy mekkora élvezetet nyújthat a máltai nyárban tükröződő acélon lépkedni, mikor emlékeim szerint még a felmelegedett kő is izzott a lábam alatt az árnyék nélküli parton, ahol egykor az Azúr ablak magasodott.
Összeomlott Málta egyik leghíresebb látványossága, az Azúr ablaknak is nevezett természetes kőhíd. A szomorú hírt az ország miniszterelnöke Twitteren erősítette meg. The site from where one could admire it-Tieqa tad-Dwejra. Heartbreaking. — Joseph Muscat (@JosephMuscat_JM) 2017. március 8. A kő sem marad: leomlott a máltai Azúr Ablak - Nemzeti.net. Joseph Muscat azt is megírta, hogy a látványosság eltűnése ugyan szívbe markoló fordulat, de egyáltalán nem mondható váratlannak: korábban több tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy a kőhíd előbb-utóbb menthetetlenül össze fog omlani a természetes erodáló erők miatt, amik korábban eleve létrehozták (a sziklaív akkor keletkezett, mikor két mészkőbarlang beomlott). Tavaly januárban egy vihar már letépett egy nagyobb darabot a sziklákból, és bár próbáltak finanszírozható megoldást találni a megmentésre, ma már tudjuk, hogy ez sosem fog sikerülni. Az összeomlás egyik szemtanúja szerint nagy vihar tombolt épp, eleve azért ment, hogy lefotózza a háborgó tengert. Az Azúr ablak a szeme láttára omlott le, komoly mennyiségű vizet fröcskölve szanaszét.
Málta wiki Leomlott Málta leghíresebb természeti csodája, az Azúr Ablak | DELUXE MAGAZIN Egy orosz építész, Szvetozar Andrejev, Elena Britanisskajával együttműködésben, acélból szeretné újra megépíteni Málta fő látványosságát, az Azúr ablak nevű természetes sziklahidat, amely egy 2017-es vihar során omlott le - írja a Designboom. Az építmény pontosan ugyanakkora lenne, mint a kőhíd és a kőoszlop volt, a felületét pedig tükröződő acél alkotná. A Málta Szíve elnevezésű építmény belseje egy 5000 négyzetméteres kiállítótér lenne, amelyben öt, spirálban egymás fölött elhelyezkedő emeleten lennének a kiállítóterek, valamint lézershow is lenne benne, amelyben a spirál minden egyes lépcsőfoka ezer évnyi máltai történelmet jelképezne. Acélból pótolnák a híres látványosságot, a leomlott máltai Azúr ablakot - Index. A projekttervet már benyújtották a máltai hatóságoknak. Andrejev szerint a Málta Szíve "tökéletes emlékműve és szimbóluma lenne a modernitás és a természet, az idő és a történelem fúziójának, és az emberi szellem és kitartás melletti hitvallás lenne". Az Azúr ablak 2017 márciusában omlott össze, miután korábban már több tanulmány is arra az eredményre jutott, hogy a kőhíd előbb-utóbb menthetetlenül össze fog omlani a természetes erodáló erők miatt, amik korábban eleve létrehozták (a sziklaív akkor keletkezett, mikor két mészkőbarlang beomlott).
Az Azúr Ablak hűlt helye Forrás: MTI/AP/Christian Mangion A miniszter ugyanakkor kategorikusan kizárta annak a lehetőségét, hogy a természetes mészkősziklát újraépítenék, vagy hogy a helyszínen bármilyen építkezést hajtanának végre. "Meg kell találnunk a módját, hogy a hely gazdaság előnyeit kihasználjuk, anélkül, hogy kárt tennénk a környezetben" – mondta Herrerea. Hozzátette, hogy addig is biztonsági intézkedéseket vezetnek be a helyszínen a sziklák megőrzésére, nehogy a kincsvadászok széthordják azokat. A beomlott Azúr ablak - Big Blue Búvár Blog. A máltai kormányt egyébként meglepte az a nemzetközi visszhang, amelyet az Azúr Ablak eltűnése kiváltott. Rájöttünk, hogy az Ablak sokkal fontosabb volt, mint ahogy azt elképzeltük, mivel egyfajta identitást adott a szigeteinknek" – közölte a miniszter a Malta Today szerint.
2017-03-08 14:59 Egyik legfontosabb turisztikai látványosságát vesztette el Málta, ugyanis szerdára leomlott az Azúr ablak. Az omlás ugyan sajnálatos, de egyáltalán nem volt váratlan: már évekkel ezelőtt kész tanulmányok jutottak arra a következtetésre, hogy a természetes erodálás miatt a kőhíd előbb vagy utóbb le fog omlani. Az utóbbi években egyre több repedést lehetett látni a képződményen, amit eleve egy bányaomlás hozott létre még az ősidőkben. Máltai lapok szerint egy férfi pont a helyszínen volt, amikor a kőhíd szerda délelőtt leomlott: ő azt mondta, hatalmas volt a vihar, majd az ív egyszer csak belezuhant a tengerbe, másodpercekkel később pedig ledőlt az azt tartó "oszlop" is. Az utóbbi időben éppen emiatt a veszély miatt nem engedték fel a turistákat a hídra. Forrás: Tovább a cikkre »
"Aki nem látta élőben, már nem láthatja.. " – ezzel a felvezetővel rakott fel egy képet az egyik ismerősöm a közösségi oldalon. Muszáj volt beszélnem vele, hiszen akkor még gyakorlatilag egyetlen hírportál sem számolt be arról, hogy 2017. március 8-án leomlott az Azúr Ablak nevű látványosság, Máltán. "Az Azúr Ablak, Málta egyik jelképe volt. A természetes kőhíd a tenger felett nyúlt át a vízben álló kőoszlopig. Valószínűleg a szélsőséges időjárási elemek végeztek vele. Ma reggel kilenc óra körül óriási robaj rázta meg a máltai Gozo szigetet. A turisták körében népszerű Azúr Ablak nevű szikla pedig eltűnt a föld színéről. Nem csak a 28 méter magasan a part felől beívelő hidat, de az azt tartó kőoszlopot is elnyelte a víz. " – forrás Ismerősöm, aki szerencsére láthatta az Azúr Ablakot élőben, átküldte saját fotósorozatát arról, amilyen … volt. A képek alatti videó pedig már azt mutatja, ami ….. most. Képek: Móritz Miklós Ha tetszett a cikk, megköszönöm, ha megosztod. Ha tovább olvasgatnád, nézd meg a bejegyzés alatti cikkajánlót, hátha ott is találsz valamit, ami felkelti a figyelmedet.
A nyári időszámítás kezdete 2021 március 28. Hajnali 2 órakor 3 órára kell igazítani az órák mutatóit. A Mavir Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. pénteki tájékoztatása szerint évek óta mérik és elemzik az óraátállítás körüli napok fogyasztási adatait. Ezekből úgy becsülhető, hogy az óraátállítással évente egy közepes, Eger méretű magyar város éves fogyasztásának megfelelő mennyiségű áram spórolható meg. A megtakarítás pontos mértékét nem lehet meghatározni, ez akkor lenne lehetséges, ha a nyári időszámításra áttéréskor minden évben ugyanolyan időjárási, gazdasági körülmények lennének – jelezte a rendszerirányító. Mint írják, utoljára a 2017. március 26-án megtörtént óraállítás előtti és az azt követő hetek alapvetően hasonló időjárási jellemzői tették lehetővé a nyári időszámításra váltás energiafelhasználásra gyakorolt hatásának elkülönítését. Ez alapján a villamosenergia-megtakarítás mértéke meghaladta a 80 gigawattórát (GWh). A megtakarítás jellemzően a háztartásokban, az építkezéseken, a hosszan nyitva tartó intézményekben és szolgáltatóknál, valamint a középületek díszkivilágítása kapcsán keletkezik.
A tájékoztatás szerint a rendszer lényege, hogy ha a lakosság szokásos ébrenléti ideje – általában a reggel hét és az este tíz óra közötti periódus – megközelítően egybeesik a természetes világosság idejével, akkor kevesebb mesterséges megvilágításra, ezzel kevesebb energiára van szükség. A nyári időszámítás ötletét Benjamin Franklin vetette fel először, 1784-ben, a világítási költségek csökkentése érdekében. A világon elsőként 1916. április 30-án, a Német Császárság és az Osztrák-Magyar Monarchia alkalmazta a nyári időszámítást, részben az üzemanyag háborús célokra való megtakarítása érdekében – olvasható a közleményben. Magyarországon az 1950-es években az energiaellátás nehézségeit igyekeztek mérsékelni a nyári időszámítással, de 1958-ban felfüggesztették az alkalmazását, majd 1980-ban vezették be újra, de akkor még egy hónappal rövidebb volt a nyári időszámítás időszaka. Európában 1996-tól egységesítették a rendszert.
2021. okt 4. 10:55 #óraállítás #téli időszámítás #nyári időszámítás #október fotó: Shutterstock Elsöprő többséget vártunk az egyik oldalon, nagyon nem jött be... Az Európai Parlament az óraátállítás 2021-től kezdődő eltörlése mellett döntött, meghagyva a nyári- illetve téli időszámítás megválasztását a tagállamoknak ( akik a nyári időszámítás szerint szeretnék mérni az időt, legutoljára 2021. március utolsó vasárnapján válthatnak nyári időszámításra. A téli időszámítást választó országok utolsó váltása a téli időszámításra 2021. október utolsó vasárnapján történhet meg) egyelőre nem tudni, hogy Magyarország a közép-európai időzónát (CET, téli) vagy a kelet-európai időzónát (EET, nyári) választja a jövőben. Megkérdeztük olvasóinkat, melyik változat mellett maradnának, illetve folytatnák-e az óraállítgatást tavasszal és ősszel. Nos, a szerkesztőség tagjai szinte biztosak voltak abban, hogy elsöprő többséggel a nyári időszámítás mellett teszitek le a voksotokat. Ehhez képest meglepő lett az eredmény, hiszen 700 szavazatból csak hajszálnyival győzött a nyári időszámítás.