Pisztrángosudvar – Magyarországon csak itt kapható a Sáfrány-féle, vagyis kályhában sült füstölt pisztráng A völgy és hazánk egyetlen kályhás halfüstöldéje is az egyik pisztrángos tó mellett kapott helyet. Sáfrány László messze földön híres füstölt pisztrángja méltó a hírére. Egyedi technikával készül, az egyetlen pisztrángfüstölő az országban, ahol a hal kályhában, egyedülálló módon készül. Az elhivatott szakács örömmel mesél a titokról, aminek a végeredményét sehol máshol nem ízlelhetjük meg, ugyanis csak itt készül ezzel a módszerrel a mennyei, szabadalmaztatott Sáfrány-féle füstölt pisztráng. Fél napig pihen a frissen kifogott hal sóban, majd nyársra húzva beakasztjuk a kályhába, és nagyon lassan, legalább 2 órán keresztül sütjük. Ez úgy történik, hogy lent égnek a fahasábok, és ahogy ég a tűz, felforrósítja a levegőt, ami így átjárja, és egészen lassan megsüti és enyhén megfüstöli a halat. Csak annyi füstöt kap a pisztráng így, mintha bográcsban készítenénk az ételt. Magyarország egyetlen pisztrángfüstölője, ahol a hal kályhában sül | Sokszínű vidék. Ezzel a módszerrel a saját zsírjában, a forró levegőn sül meg a hal – meséli Sáfrány László.
Akik pedig ropogósra sülten szeretik a halat, vagy tartanak a szálkáktól, azoknak is percek alatt, frissen készül a pisztrángfilé, friss, házi készítésű salátával. A család 1987 óta foglalkozik itt a halkészítéssel, 10 éve pedig ezen a pisztrángtelepen sütik meg a műremeknek is nevezhető finomságokat. Szezonban 50-60 darab is fogy belőlük, de a tó gondoskodik a finom és egészséges utánpótlásról, nem véletlenül a Szalajka-völgy ad otthont Magyarország legnagyobb sebes pisztráng telepének. Szalajka völgy fátyol vízesés. És ha már ott járunk, érdemes körülnézni a környéken, ahol számtalan természeti csoda vár. Alább ezeket szedtük össze. Gloriett-tisztás A Szalajka-völgy bejáratánál lévő Fatelep állomásról indulva könnyedén feljuthatunk vonattal a végállomásnál lévő Gloriette-tisztásra. A történelmi, keskeny nyomtávú, gőzüzemű erdei kisvasút 1908-ban kezdte meg működését, 1910-ben lovag Wessely Károly adta őrgróf Pallavicini Alfonz Károlynak, aki a második világháborúig üzemeltette. A harmincas években a majdnem 30 kilométer hosszú vonalon főleg a faanyag, és mészkő szállítására használták.
Egykor a Gloriette-tisztáson álltak a Szalajka falu házai, majd később a Pallavicini család vadászháza és egy gloriette (pavilon), melynek a helyét még ma is felfedezhetjük. A tisztásról kis pihenés vagy piknik után a bátrabbak elindulhatnak a Szalajka-forráshoz, tovább egy meredek ösvényen az Istállós-kői-barlanghoz, vagy akár a Bükk-hegység két legmagasabb csúcsára is, a Szilvási-kőre (961 m) vagy Istállós-kőre (958 m) is eltúrázhatunk. Szikla-forrás – Fotó: Szalajka-forrás, Szilvásvárad vízellátója A Szalajka-forrás a Szalajka-patak fő táplálója. Körülbelül 450 méter magasan fakad, vízgyűjtő területe nagyjából 10 km². A Bükk-hegység csapadékban leggazdagabb területéről szállítja a vizet a Szalajka-völgybe, Szilvásvárad felé. A forrás eredetileg máshol, a mostani helyétől körülbelül 50 méternyire délre tört fel. Vízfeltáró kutatások szerint a forrás maga egy kiterjedt barlangrendszerből törhet elő, amit azonban még nem tártak fel. Szikla-forrás A Bükk hegység egyik legnagyobb vízhozamú karsztforrása.
Mi, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógusai, teljes szívvel szolidaritásunkról biztosítjuk az állami iskolákban dolgozó sztrájkoló kollégáinkat, barátainkat. Mélységesen egyetértünk azzal, hogy sürgősen és hatékonyan tenni kell a tanárok elnyomorodása és túlterhelése ellen, a diákok és az egész társadalom érdekében is. A két pedagógus-szakszervezettel egyetértésben, elkerülhetetlennek tartjuk a pedagógus jövedelmek jelentős növelését, a tanítók, tanárok, óvodai és bölcsődei pedagógusok, és más, az oktatást közvetlenül segítő kollégák munkakörülményeinek javítását. Bízunk abban, hogy a 2022. január 31-i figyelmeztető sztrájk elegendő jelzés a kormány számára, elfogadja a szakszervezetek követeléseit, és így nem lesz szükség a sztrájk kiterjesztésére. Amennyiben nem történik az oktatásban dolgozók helyzetében érdemi változás, támogatjuk a sztrájk márciusi folytatását és kiterjesztését. Hallgatóknak Archives - Munkavédelmi továbbképzés. Budapest, 2022. 01. 27.
Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik. Ha kifogással szeretne élni valamely tartalommal kapcsolatban, kérjük jelezze e-mailes elérhetőségünkön!
Dorottya asszony jómaga is gazdag volt, férje után pedig még jobban növekedett vagyona, mert Geréb Péter nádor úgyszólván mindenét szeretett feleségére hagyta. Másodízben a büszke és hatalmas Perényi Imre nádor felesége lett. Második házassága nem volt boldognak mondható. Büszke, indulatos és beteges férje, valamint mostohafiai sok keserű órát szereztek neki. Dorottya asszonyt azonban nem hagyta el a béketűrés és a kötelességérzés. Híven ápolta szenvedő urát, aki végül 1519 februárjában meghalt. Perényi oldalán Kanizsai Dorottyának ezernyi alkalma nyílt a szereplésre. Meg is jelent gyakran a királyi udvarban, s a nagy tisztelet, melyben itt részesítették, világosan hirdeti az ő egyéniségének és műveltségének kiváló voltát. Ezt igazolja az a címeradó oklevél is, amelyet II. Zalaegerszegen vagy a környékén van női nőgyógyász?. Lajos király bocsátott ki azon céllal, hogy Kanizsai Dorottya a Kanizsai címert egyesíthesse első férje, Geréb Péter címerével. Kanizsai Dorottya és Geréb Péter nádor egységesített címere – FORRÁS: Ezen az oklevélen szerepelnek a következő sorok: "Ezért – írja a király – megindíttatva attól a szerénységtől és áhítattól, állhatatosságtól, őszinteségtől, hűségtől, vallásosságtól s a legszebb erények nagy számától, amikkel Kanizsai Dorottya asszony tündöklik, s amik őt a női nem ékességét illetőleg a letűnt idők nagy alakjaival is összehasonlíthatóvá teszik: megadjuk neki a kért bővítést. "
Szóljak-é, vagy hallgassak-é? Ez mindkettő az olyaké, Kik örömest hallgatnának, Hogyha hallgatni tudnának. Már szívemnek nincsen nyugta, Hallgatás zárját felrugta. Ki is volna, ki ne szólna, Ha íly kínok között vólna? Megvallom, hogy úgy kedvelem, Hogy még helyemet sem lelem; Éltem sincs, csak nyújtózhatnám, Az úr karjára vágyhatnám. Ha pedig az urat látom; Ásítozok, számat tátom, Csiklándik bennem minden rész, Hogy majd az eszem is elvész. Álmaim is mind nehezek: Mind csak kísértést érezek. Az éjjel is a setétbe Megnyomtak az úr képébe. Édes ugyan a szerelem: De keserűn bánik velem, Ha mézét olykor mutatja, Üvegen által nyalatja. Kedvel szívem egy szép legényt, De nem vár abból vőlegényt. Csokonai Vitéz Mihály: Dorottya kínjai. Én szeretem, de hiába, Nem fogad gráciájába. Én pedig ha neki volnék, Inkább oly szívhez hajolnék, Melyen a lágyság már nyílván Megtetszik, mint az ért szilván. De ő bár márvány légyen is, Bár másokért megvessen is, Nem csügged nálam a remény, Mert csakugyan jobb a kemény. Bámulásra méltó vennem, Hogy lehet oly erő bennem, Hogy gyarló lyánka létemre Halál nem jön életemre?
* Nekem a gyilkos is testvérem; én tudom, mily könnyű manapság ölni, s milyen könnyű mondani, hogy minden mindegy. S testvérem mind, aki felejteni akar és mint a bús folyó, izgatott tajtékkal szennyes voltát eltakarja. De jaj, testvéreim, ki mondja meg, mi jobb? Tán nem feledésben van orvosság, hanem éppen az emlékezésben! Jertek, óh hömpölyt táj, az új Kanizsai Dorottya járt erre, boruljunk hantjai fölé a vak, titkos rögnek! Oltsátok ki már a fáklyákat: jön a nap! Lessétek, lessétek, milyen virág fakad a halottas föld porából! Tán illatát lelkünk süketen is értve összetalál egymás testvér ütemébe, mint vadak a muzsikától…
Azt sincs honnan magyaráznom; Hogy bent égek, kint meg fázom, S két kerek dombocska alatt Oly nagy Etna hogy lángolhat? Mert ha szívemet cserébe Tehetném az úr mellyébe, Hogy egy nap ott szikrádzana: Az úr a kútba ugrana. De bár kútba ugranék is, Bár benne nyakig állnék is; Mégsem alunna el langom, Melytől gyúlad tűzbarlangom. Hanem, ha tán, mint szokásban Van minden nagyobb városban; Vízi puskával óltanák Tűzem, lecsillapítanák. Írd meg a véleményed Csokonai Vitéz Mihály Dorottya kínjai című verséről!
Kevés olyan magyar asszony lehet, akiről királyi diploma ennyi magasztalót írna, mint Kanizsai Dorottyáról. De vajon melyek azok az erények, melyek Kanizsai Dorottyát a magyar asszonyok örökös ékességévé tették? II. Lajos király különösen hangsúlyozza azt a mélységes hálát és kegyeletet, amely Kanizsai Dorottya minden tettében megnyilvánul. Történeti adatok bizonyítják, hogy Dorottya asszony minden szolgálatot, minden kapott jót sokszorosan igyekezett viszonozni. A nála szolgáló szegény lányokat kiházasította; a nemes ifjakat szolgálatukért birtokkal jutalmazta; érdemes atyafiainak emléket állított, s a javukra misealapítványokat tett stb. Nyilvános iskola híján a nemesi családok leányaikat híres főúri asszonyokhoz adták nevelőbe – Kanizsai Dorottya háza messze földön ismertté lett. A lányok nemcsak a korabeli tudnivalókat sajátították el, hanem emberségre, helytállásra is nevelte a nagyasszony példája őket. De Istent is híven szolgálta. Templomokat és kápolnákat építtetett, s azok javára alapítványokat tett.