A hírek szerint a magyar állam és a magyar katolikus egyház komoly diplomáciai hadjáratot folytatott azért, hogy meggyőzzék a pápát: találkozzon a magyar miniszterelnökkel. Ez végül meg is történt, a Budapestre érkező Ferenc pápa fél órán át beszélt Orbán Viktorral, Semjén Zsolttal és Áder Jánossal a Hősök tere mellett álló Szépművészeti Múzeumban, majd a magyar egyházi vezetőkkel találkozott. A mise előtt pedig a pápamobillal ment körbe a megjelent emberek között. Bruzák Noémi / MTI Ferenc pápa az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén a Hősök terén 2021. szeptember 12-én. Ferenc nem most először látogatott el magyar hívőkhöz. Két évvel ezelőtti romániai látogatása alatt egy egész napot arra áldozott, hogy az erdélyi magyar katolikusoknak misézzen Csíksomlyón. Miközben a látogatás maga arról szólt, hogy közelebb hozzák a román ortodox egyházat a katolikushoz, azt is megmutatta, miként gondolkodik Ferenc a külföldi látogatásokról. A pápa minden útja során figyel arra, hogy marginalizált, szegény, elfelejtett közösségeket látogasson meg, és ezért volt fontos számára, hogy az erdélyi magyarok előtt is misézzen.
A Válasz Online járt utána, hogy a hírnek, miszerint a pápa nem hajlandó találkozni a magyar miniszterelnökkel, a forrása egy amerikai katolikus lap névtelen forrásokra hivatkozó Ferenc-ellenes szerzőjétől származik, és semmi alapja nincs: teljesen természetes, hogy Vatikán állam feje találkozik azon ország vezetőivel, amibe ellátogat. Ferenc pápa, miután részt vett az Eucharisztikus Kongresszus zárómiséjén, délután Szlovákiába utazik. NYITÓKÉP: Orbán Viktor / Facebook
2021. szept 12. 9:54 Pápát köszöntötték az ország vezetői / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Mint korábban megírtuk, Ferenc pápa szeptember 12-én Budapestre látogat a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus alkalmából. 21 év után ez lesz az első alkalom, hogy katolikus egyházfő részt vesz az eseményen. A reptérről az egyházfő első útja a köszöntők után a Szépművészeti Múzeumba vezetett - itt találkozott Áder Jánossal, Orbán Viktorral és a püspökkel. Ezt követően a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának és a zsidó közösségeknek képviselőit fogadja a pápa. ( A legfrissebb hírek itt) Galéria A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Ferenc pápa találkozója (j) Áder János köztársasági elnökkel (k) és Orbán Viktor miniszterelnökkel (b) az 52. Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus (NEK) zárómiséje előtt a Szépművészeti Múzeumban 2021. szeptember 12-én. / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán A reptérről a pápa első útja a Szépművészeti Múzeumba vezetett / Fotó: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán Ferenc pápa Orbán Viktor Áder János Budapest
Ferenc pápa legfőbb problémája, hogy miként tud reagálni a kétezer éves katolikus egyház a hívek eltűnésére. Orbán Viktor a behatolók által ostromlott keresztény Európa középkori üzenetére építve szeretné terjeszteni tovább a saját populista politikáját. Látszólag mintha egymás ellen küzdenének, pedig valójában más-más pályán játszanak. Vasárnap reggel a Szépművészeti Múzeumban fél órára leült egymással szemben két ember, akik teljesen mást gondolnak a katolicizmus és a kereszténység szerepéről a XXI. században. Pontosabban majdnem szemben, mert a magyar állam három vezetőjéből nem a valódi hatalom csúcsán lévő Orbán Viktor, hanem a diplomáciailag magasabb szinten álló Áder János ült szemben Ferenc pápával. Orbán arcán a pápai találkozáskor nyoma sem volt a szigornak, és még a híresen komoly Áder is elmosolyodott, amikor kezet foghatott az egyházfővel. Az, hogy maga a találkozó létrejött, nagy győzelem volt a magyar kormánynak és személyesen Orbánnak, miközben a pápalátogatás alapvetően nem úgy sikerült, ahogy ők szerették volna.
Kapcsolódó Szakadó esőben vonultak a magyarok Ferenc pápa elé Nehéz, szakadó esőben sétált fel Csíkszereda központjából az a több ezer magyar hívő, akik egy héttel a csíksomlyói búcsú előtt elutaztak Hargita megyébe, hogy részt vegyenek Ferenc pápa miséjén. Budapestről viszont gyanúsan hamar továbbállt. Az eucharisztikus kongresszus legnagyobb talánya és meglepetése az, hogy Ferenc pápa miért utazott Budapestről tovább Pozsonyba. Ráadásul nem is csak arról van szó, hogy egy hosszú budapesti látogatást szakított volna meg egy rövid pozsonyival. Az eredetileg háromórásra tervezett budapesti út után három napra ment tovább Szlovákiába. Erre maga a pápa sem adott egyértelmű választ. Ő eredetileg is azt mondta, hogy a célja nem Magyarország, hanem az eucharisztikus kongresszus, tehát nem az országba jön, hanem a misére. De Budapest mindössze két órára van Pozsonytól, akkor pedig miért ne látogathatnánk el a szlovákokhoz? – tette hozzá akkor, újságírók előtt. És erre a kérdésre igazából a szlovákok sem tudják pontosan a választ.
Ferenc ezért többször fel is szólalt a menekültek megsegítéséért a szegénység elleni harcban. A mostani látogatáson pedig ezt az iránymutatást adta a püspököknek: Legyetek a testvéri szeretet tanúi. A ti országotok olyan terület, ahol régóta együtt élnek különböző népekből származó emberek. Különféle nemzetiségek, kisebbségek, vallási felekezetek, vándorlók alakították ezt az országot is multikulturális közeggé. Ez új valóság, amely kezdetben megriasztja az embereket. A különbözőség mindig kicsit félelmet kelt, mert veszélyt jelent a megszerzett biztonságra, és kihívást hordoz az elért stabilitás ellen. Ugyanakkor nagy lehetőség arra, hogy megnyissuk a szívünket az Evangélium üzenetére: »Úgy szeressétek egymást, ahogyan én szerettelek titeket« (Jn 15, 12). A kulturális, etnikai, politikai és vallási különbségekkel szemben kétféle magatartást tanúsíthatunk: vagy bezárkózunk mereven úgynevezett identitásunkba, vagy megnyílunk a másikkal való találkozásra, és együtt gondozzuk egy testvéri társadalom álmát.
Leonardo Da Vinci élete Megannyi titok és rejtély övezi a 15-16. században élt Leonardo Da Vinci életét. Ki ne ismeré az olyan méltán híres alkotásait, mint az Utolsó vacsora, vagy a Mona Lisa? Leonardo zsenialitását még évszázadokkal később is csak csodáljuk, elmondható róla, hogy messze megelőzte korát. A Művészlelkek Híres festők rovatában ma Da Vinci életútját dolgozom fel, elsősorban a festészetén keresztül. Kezdeti évek A festőként, tudósként, matematikusként, szobrászként, költőként, íróként, építészként, feltalálóként, anatómusként és hadmérnökként is ismert Leonardo da Vinci az itáliai Anchianóban született 1452. április 15-én egy parasztlány és a helyi jegyző törvénytelen gyermekeként. Alapfokú iskolái elvégzése után Firenzébe utazott, ahol megismerkedett a művészetekkel, miután Andrea del Verrocchio műhelyébe került. Itt tanulta meg tulajdonképpen a rajz, a festészet és a szobrászat alapjait. Első önálló munkája Verrocchio: Krisztus keresztelése című képének egyik angyalfigurája és a kép hátterének elkészítése volt.
A szexualitást, mint olyant nem sokra tartotta, bár sokak szerint homoszexuális volt. Bármelyik is igaz, az tény, hogy Verocchio tanítványait (vele együtt) meg is vádolták tiltott homoszexuális viszony folytatásával. Szerencsére az ügyből végül nem lett semmi, ő pedig továbbra is feltörekvő tehetség hírében állt. Mindenki kedvelte, barátságos természete miatt, így széleskörű kapcsolatokra tett szert. Csupán harminc éves volt, mikor elnyerte a milánói herceg udvari művészének és tudósának állását. Ki is lehetett volna alkalmasabb, nem igaz? Ötven évesen már Firenczében élt, részt vett egy hadjáratban is, ahol rengeteg hadigép-vázlatot és tervet készített. Ugyancsak itt festette a világhírű Mona Lisa festményt. Hírneve itt érte el tetőfokát, innentől kezdve rengeteg felkérést kapott, ide-oda utazva Milánó, Róma és Firenze között. A vég Milánóban érte utol, 67 éves korában. Tudtad? Ha Leonardo valaha szerelemre talált, az minden bizonnyal tanítványa és modellje volt, Salai (a kisördög), akit 10 évesen vett maga mellé, és közel harminc évig tartott a kapcsolatuk.
Deldicque több bizonyítékot is felsorolt, melyek Leonardo szerzőségét támasztják alá: a kezek és a test mindkét képen szinte azonos. Ruhátlan modellt ábrázoló szénrajzot találtak egy francia reneszánsz gyűjteményben, ami a Mona Lisa vázlata lehet – írta a BBC hírportálja. A szakértők a párizsi Louvre Mona Lisájának vizsgálata után úgy vélik, a vázlatot "legalább részben" Leonardo da Vinci készítette. A szénrajz 1862 óta a Párizstól északra lévő Chantilly palota Condé múzeumának reneszánsz gyűjteményének része. Az arc és a kéz kidolgozottsága valóban figyelemre méltó, nem egy gyenge másolatról beszélünk. Olyan munkáról van szó, amelyen Leonardo élete vége felé a Mona Lisával párhuzamosan dolgozhatott – mondta el Mathieu Deldicque kurátor az AFP hírügynökségnek. Szinte bizonyos, hogy egy olajfestmény előtanulmánya a rajz – tette hozzá. Bruno Mottin, a Louvre szakértője megerősítette, hogy a szénvázlat Leonardo életében született. Deldicque több bizonyítékot is felsorolt, melyek Leonardo szerzőségét támasztják alá: a kezek és a test mindkét képen szinte azonos, a portrék majdnem ugyanolyan méretűek, a modell alakja körül található kicsiny lyukak arra utalnak, hogy a rajz alapján a kerültek a körvonalak a vászonra.
Most pedig gyönyörködjünk néhány alkotásában: Ha tetszett Leonardo Da Vinci rejtélyes életéről és művészetéről szóló cikk, tarts velünk legközelebb is, amikor is Claude Monet világába lépünk be a FessNeki blogon!