Különleges kitüntetésben részesítette dr. Ruszin Romulusz dandártábornokot a Miskolci Egyetem. A Honvédelmi Minisztérium Miniszteri Titkárság vezetője – a Magyar Honvédség és az egyetem közötti oktatási-kutatási együttműködés, valamint a toborzás fejlesztése érdekében szerzett elévülhetetlen érdemei miatt – az intézmény díszpolgári címét vehette át a napokban megtartott diplomaosztón. A kitüntetéssel kapcsolatos kérdésünkre dr. Ruszin Romulusz dandártábornok elárulta: nagyon meglepte, ám hatalmas megtiszteltetésként érte a hír. Mint fogalmazott: óriási elismerés az, ha egy civil egyetem egy katonát avat díszpolgárrá. Mindez azt jelenti, hogy az intézmény elismeri mindazt a munkát, amit a katonák végeznek – tette hozzá. Az egyetem és a Magyar Honvédség kapcsolatáról Ruszin dandártábornok elmondta: az önkéntes tartalékos rendszer kialakítása során – még az MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnokaként – személyesen igyekezett ellátogatni azon megyék kormánymegbízottjaihoz, megyei jogú városok vezetőihez, akik az alakulattal kapcsolatban álltak.
Akárcsak a katonatársak, akik, mint mondja, elismerik, amit véghezvitt. Mi is segítjük egymást — mondja a parancsnok Dr. Ruszin Romulusz ezredes, a zászlóalj parancsnoka állítja, Orsós Imre tizedes pontos lenyomata, képe azoknak a katonáknak, akik náluk szolgálnak. — Büszkén valljuk, hogy gyorsreagálású kötelék vagyunk, a zászlóalj egyharmada ejtőernyős. Mondhatom, egy kicsit többnek érezzük magunkat, és ez motiváltságban is megjelenik a katonáknál. Nem véletlen, hogy Imre, egy ilyen esetet látva nem azon gondolkodik, hogy miként tudná kikerülni, hanem hogy miként tud segíteni — ahogy mi is itt élünk, kint a gyakorlótéren, a harcmezőn, egymást segítve — hangsúlyozta a parancsnok. A tizedestől megtudom, hogy annak idején a rendőrséghez készült, ám egészségügyi okok miatt nem vették fel. — Érettségi után elkezdtem egy főiskolát, de rájöttem, hogy a közgazdaságtan nem nekem való, így nem fejeztem be. Logisztikus lettem, amit nagyon szerettem, de jött a válság, és munka nélkül találtam magamat.
Kiemelt feladatának nevezte továbbá a honvédség társadalmi megítélésének folyamatos erősítését, ehhez kapcsolódóan a honvédségi értékek és jelképek, valamint a helyőrségi parancsnokok településen betöltött szerepének erősítését. A humánpolitikáért felelős volt helyettes államtitkár elmondta: számára a személyi állományt az aktív katonák, a tartalékos katonák, az "obsitos állomány", valamint a kadétok együtt alkotják. Fontosnak nevezte, hogy a nyugállományú katonák még inkább érezzék: ők is a "nagy család" tagjai. Ruszin-Szendi Romulusz elmondta: szolgált csapatoknál, törzsben, Magyarországon 8 helyőrségben több mint 20 beosztásban. Volt döntéselőkészítő és parancsnok is. Magyarországon és külföldön egyaránt folytatott tanulmányokat. A parancsnokjelölt köszönetet mondott elődjének, Korom Ferencnek, aki – mint fogalmazott – "pályára állította" a Magyar Honvédség technikai megerősítését és megvalósította a minisztérium és a katonai vezetés szétválasztását. Értékelése szerit Korom Ferenc az elmúlt három évben "történelmet írt".
A vezérőrnagy úgy fogalmazott: Furkó Kálmán "egy ikon, egy példa" volt, ő teremtette meg a magyar katonai közelharc alapjait. A kecskeméti MH 59. Szentgyörgyi Dezső Repülőbázison augusztus 28-29-én tartandó repülőnap programjairól bővebben lehet tájékozódni a oldalon – hangzott el a műsorban. A teljes beszélgetés ide kattintva tekinthető meg. Forrás:
Az államtitkár úgy véli, a nyugállományú katonák tevékenysége láthatóbbá teszi a fiatalok számára a katonai pályát: "Számítunk rájuk abban, hogy aktívan közreműködjenek a haza védelmi képességének növelésében, a haderő önkéntes jellegének erősítésében, az ifjúság fizikai állapotának javításában és az egészséges életmódra nevelésben. " A cikk a Bonum Publicum decemberi számában jelent meg. Szöveg: Zavodnyik Blanka Fotó: ZMNE
Rovat Rovatok – 0 db találat
A 2020-as év változásai A közbeszerzési törvény megszabja, hogy mekkora lehet egy árubeszerzés, szolgáltatás megrendelés vagy építés maximális értéke. Továbbá megkülönböztet uniós é s a nemzeti értékhatárokat is. Mindkettőben változás történt: ● Az Európai Uniós értékhatárok árubeszerzés és szolgáltatás esetén 139 000 euróra csökkentek, az építési beruházásoknál pedig a korábbi 5 548 000 euró 5 350 000 euróra változott. 2020 közbeszerzés. ● A nemzeti értékhatároknál csak az építési beruházásokat érinti a módosítás, itt 50 millió forint az új értékhatár klasszikus ajánlatkérők (minisztériumok, önkormányzatok) esetén. A közszolgálati szerződéseknél ez 100 millió forint. A másik fontos változás a tájékoztató hirdetmények megküldésére vonatkozó határidőket érinti. A 2020. február 1-jével életbe lépett módosító törvény az ajánlatkérőknek három munkanapot ad rendelkezésre, hogy az eljárás eredményéről szóló tájékoztatást nyilvánosságra hozzák. Akkor is, ha eredményesen zárult a tender, és akkor is, ha eredménytelen volt a pályáztatás.
uniós forrásból megvalósuló projekt esetén a pályázati kiírás tartalmaz ilyen követelményt, akkor annak megfelelve kell a beszerzést megvalósítani. ) Tekintettel arra, hogy az adatszolgáltatási kötelezettségre nem készült átmeneti rendelkezés, ezért álláspontunk szerint a hatályvesztés miatt a 2020. második félévében lefolytatott beszerzési eljárásokra már nem kell benyújtani az adatszolgáltatást sem.
Beküldve: 2021/06/28 2021/06/28 Szerző: admin A Magyar Közlöny 120. számában (2021. június 25. ) megjelent a 2021. évi XC. törvény Magyarország 2022. évi központi költségvetéséről. Közbeszerzés értékhatár 2021. A törvény 74. §-a tartalmazza a 2022. január 1-jétől 2022. december 31-éig hatályos közbeszerzési értékhatárokat. A nemzeti értékhatárok a hatályos értékekhez viszonyítva nem változnak. A törvény (a mellékletek nélkül) letölthető innen. Bejegyzés navigáció Korábbi bejegyzés Július 1-jén módosul a Kbt. Következő bejegyzés Ismét módosul a Kbt.
Bár a jogalkotó eredeti célja – nevezetesen a minőség előtérbe helyezése az árral szemben – önmagában üdvözlendő volt, de a tapasztalatok alapján nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. Ezért a továbbiakban nem minden esetben lesz kötelező az építési beruházások és tervezési szolgáltatást érintő közbeszerzések esetében az áron kívüli más értékelési szempont előírása, ugyanakkor a minőségi értékelés főszabálya fenntartásra kerül és az attól való eltérést indokolni kell. Közbeszerzés értékhatár 2010 edition. Jelentős változást hoz a Kbt. 195. § (1) bekezdésének hatályon kívül helyezése, amellyel megszűnik a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzéseknek folyamatba épített központi ellenőrzése. Ez a ellenőrzés az uniós forrásból megvalósuló közbeszerzések körében ellátott ellenőrzésekhez képest szűkebb vizsgálatot várt el, mégis valamennyi közbeszerzési eljárás ellenőrzése jelentős feladat elé állította a Kormányzatot, amely bürokratikussá és lassúvá tette az eljárásokat. Az indokolás szerint a hazai forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggő ellenőrzéseket eddig is számos szervezet folytatott, így különösen az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, és a Közbeszerzési Hatóság is.