Gyógyszertárkereső / Győr-Moson-Sopron megye Sopron Benu Gyógyszertár Sopron Medicina Megye: Győr-moson-sopron Cím: 9400 Sopron, Erzsébet utca 6. Telefon: (99) 505-500 Típus: Közforgalmú Gyógyszertárak Nyitva tartás: Munkanapon és folyó évben rendeletben rögzített rendkívüli munkanapokon hétfőn: 07:30-18:00 óráig, kedden: 07:30-18:00 óráig, szerdán: 07:30-18:00 óráig, csütörtökön: 07:30-18:00 óráig, pénteken: 07:30-18:00 óráig, Szombaton és pihenőnapon: zárva,
Ezékiel próféta könyve 25:10 Megnyitom Kelet fiainak, Ammon fiaival együtt adom örökségül, hogy emlékezetben se legyenek többé Ammon fiai a népek között; 25:10 Utat nyitok a keleten lakók előtt Ammón népe felé is, és birtokukba adom. Nem is emlékeznek többé Ammónra a népek körében. Ezékiel próféta könyve 25:11 Moáb fölött is ítéletet tartok: hogy megtudják, hogy én vagyok az Úr. Már közel 270 helyen találkozhat BENU Gyógyszertárral Magyarországon. A BENU Gyógyszertárak célja, hogy vásárlóik mindig elégedettek legyenek. Nagy hangsúlyt fektetünk rá, hogy a hozzánk betérők gyorsan, kényelmesen, egyszerűen, jó árakon, szakértők segítségével egy helyen kapjanak meg mindent, amire egy gyógyszertárból szükségük lehet. Sopronban itt találhat meg minket: Ismerje meg a BENU Gyógyszertár havonta megújuló akciós ajánlatait, magazinunkat keresse postaládájában, az akcióban résztvevő gyógyszertárainkban, vagy ide kattintva online is böngészheti, sőt egy kattintással meg is vásárolhatja kényelmesen, otthonából!
Frissítve: november 25, 2021 Nyitvatartás A legközelebbi nyitásig: 9 óra 24 perc Közelgő ünnepek Nagypéntek április 15, 2022 07:30 - 18:00 A nyitvatartás változhat Húsvét vasárnap április 17, 2022 Zárva Húsvéthétfő április 18, 2022 Munka Ünnepe május 1, 2022 Vélemény írása Cylexen Regisztrálja Vállalkozását Ingyenesen! Regisztráljon most és növelje bevételeit a Firmania és a Cylex segítségével! Ehhez hasonlóak a közelben A legközelebbi nyitásig: 10 óra 54 perc Béke Út 4, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 A legközelebbi nyitásig: 9 óra 54 perc Mátyás Király Utca 23, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Deák tér 35, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Erzsébet U. 6., Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Újteleki Utca 54., Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Várkerület 114, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Várkerület Utca 85, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 A legközelebbi nyitásig: 8 óra 54 perc Magyar Utca 6., Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 A legközelebbi nyitásig: 15 óra 54 perc Ógabona Tér 20, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Várkerület Utca 73, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Várkerület 73, Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400 Füredi Sétány 11., Sopron, Győr-Moson-Sopron, 9400
A középkori Esztergomban a Királyi város hozzávetőlegesen a mai Belváros területére esett és többnyire a plébániatemplomok körül kialakult különböző jogállású városrészekből tevődött össze. A jelenlegi történeti és régészeti leletekből a Királyi városnak 10 templomáról tudunk, amelyek közül 5 plébániatemplom szerepét töltötte be. (Volt idő, amikor 33 templom emelkedett ki az egész város lenyűgöző látképéből. ) Letelepedtek a Királyi város falain belül a középkorban a templomosok, ferencesek, domonkosok, ágostonrendiek, johanniták, ispotályosok, ciszterciek, továbbá a bencés apácák. A mai belvárosi plébánia ősének a Szent Péter plébániát tekinthetjük, amelyről már 1294-ben történik említés. Egy 1372. évi okiratban pedig a város plébániái között sorolják fel. A XVII. sz. elején Szent Péter és Pál kettős titulussal él emléke. Az egyházi épületekben, de a hitéletben is gazdag Királyi várost 1233-ban tűzvész, 1242-ben a tatárok pusztítják el. 1543-tól rövid megszakítással 1683-ig a török az úr a városban.
A műemlék Szent Péter és Pál-templom a Lajos utcában Óbuda főplébániájához tartozik, ez a III. kerület legnagyobb temploma. A templom helyén és annak közelében több, már elpusztult templom is állt. A XIV. századi Képes krónika szerint az első templomot Szent István király és felesége, boldog Gizella alapította 1015-ben. Más források viszont utódjához, Orseolo Péterhez kötik az alapítást. Az óbudai plébániatemplom elődjét Zichy Péter földesúr az 1710-es évek második felében építtette. A barokk templom mai formájában 1744–1749 között épült. A homlokzat díszítése Bebo Károly szobrász alkotása, két oldalfülkéjében Szent Rókus és Szent Sebestyén szobrai, a kapu felett Szent Rozália domborműve látható. A templom egyhajós barokk belsőtere 1748 és 1753 között készült, a vörös márvány főoltár 1774-ből való. A szintén vörös márványból készült celli Mária mellékoltárban a tabernákulum feletti baldachinba foglalt üvegszekrényben látható a celli Mária kegyszobor, amely eredetileg a kiscelli trinitárius templom főoltárának központi alakja volt.
A templom középtornyos főhomlokzatát háromtagú főpárkány díszíti. A díszes kőfaragású főkapu felett Szent Rozália, a kórusablak melletti fülkékben Szent Sebestyén és Rókus, míg a felső peremen Szent Péter és Pál apostolok szobra látható. Harangok [ szerkesztés] A 45 méteres toronyban 3 harang lakik: Nagyharang: 812 kg-os, 117 cm alsó átmérőjű, e1 hangú. Felirata: "KÉSZÜLT A MAGYAROK NAGYASSZONYA TISZTELETÉRE AZ ÓBUDAI KATHOLIKUS HÍVEK KÖZADAKOZÁSÁBÓL 1919. " "ÖNTÖTTE SZLEZÁK LÁSZLÓ HARANGÖNTŐ, MAGYARORSZÁG ARANYKOSZORÚS MESTERE BUDAPESTEN 1928. " Másik oldalon: "MAGYARORSZÁGRÓL, ÉDES HAZÁNKRÓL NE FELEDKEZZÉL EL SZEGÉNY MAGYAROKRÓL! " Kép: Magyarok Nagyasszonya Középső harang: 325 kg-os, 86 cm alsó átmérőjű, a1 alaphangú. " SZENT PÉTER ÉS PÁL TISZTELETÉRE 250 ÉVES TEMPLOMUNKNAK AZ ÓBUDAI HÍVEK" A harang felső részén a körbefutó díszt megszakítva olvasható az öntőmester neve: "GOMBOS MIKLÓS" Másik oldalon: angyalos címer, alatta a felirat: "BUDAPEST, 1996" Lélekharang: 162 kg-os, 67, 5 cm alsó átmérőjű, cisz2 hangra hangolták. "
A jelenlegi templomot 1742-ben kezdte építeni a hívek adományaiból Fabcsics Mihály plébános. 1764-ben szentelték fel. Ekkor 36 méter hosszú és 15 méter széles volt, a 19. századi bővítés után 40. 5 méter hosszú és 19. 75 méter széles lett, a templomhajó belmagassága 18 méter. A templomtorony 1791 óta 50 méter magas. Az 1840-es nagy bajai tűzvész után a bajai Leopold József bádogos és Novák József ácsmester készítette az új toronysisakot, melyet később többször felújítottak. Legutóbb 1987-ben, amikor a templom külső felújítása volt, a templom ismét új toronysisakot kapott, melynek elkészítése a Szent Imre téren (a templom és a plébánia között) történt. Toronyórája az 1780-as évek óta van, a jelenlegi zenél. A toronyban három harang lakik: Szent Péter és Pál nagyharang, Szent Imre és az Árpád-házi Szent Erzsébet harang. Mindegyiket 1930-ban a bajai harangöntő és toronyóragyáros Bodicsy Sándor öntötte. A bejárattól balra a kórus alatt található a Szent Rita kápolna. Prokop Péter pap-festő festményei Szent Rita életéről 1967-ben készültek.
Elengedhetetlen munkamenet (session-id) "sütik": Ezek használata elengedhetetlen a weboldalon történő navigáláshoz, a weboldal funkcióinak működéséhez. Ezek elfogadása nélkül a honlap, illetve annak egyes részei nem, vagy hibásan jelenhetnek meg. Analitikai vagy teljesítményfigyelő "sütik": Ezek segítenek abban, hogy megkülönböztessük a weboldal látogatóit, és adatokat gyűjtsünk arról, hogy a látogatók hogyan viselkednek a weboldalon. Ezekkel a "sütikkel" biztosítjuk például, hogy a weboldal az Ön által kért esetekben megjegyezze a bejelentkezést. Ezek nem gyűjtenek Önt azonosítani képes információkat, az adatokat összesítve és névtelenül tárolják. ( pl: Google Analitika) Funkcionális "sütik": E sütik feladata a felhasználói élmény javítása. Észlelik, és tárolják például, hogy milyen eszközzel nyitotta meg a honlapot, vagy az Ön által korábban megadott, és tárolni kért adatait: például automatikus bejelentkezés, a választott nyelv, a szövegméretben, betűtípusban vagy a honlap egyéb testre szabható elemében Ön által végrehajtott felhasználói változtatások.
1991-ben II. János Pál pápa is meglátogatta a templomot. 2011-ben Páljános Ervin II. János Pál pápa szobrát felavatták a templom előtti parkban. Áttekintés [ szerkesztés] Ez a szakasz egyelőre üres vagy erősen hiányos. Segíts te is a kibővítésében! Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Szentendrei Keresztelő Szent János plébánia. Esztergom–budapesti főegyházmegye (Hozzáférés: 2019. jan. 14. ) arch Források [ szerkesztés] műemlékem. hu Szentendre város honlapja Ez a földrajztudományi tárgyú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle!