Annak ellenére, hogy számos faj fontos szerepet tölt be a beporzásban, a köztudatban eddig a mézelő méheken és néhány pillangón kívül kevés rovar kapott figyelmet. Mivel azonban egyre világosabbá válik, hogy beporzók nélkül komoly károk fenyegetik az ökoszisztémákat és a gazdaságot, a társadalmi és a politikai szférában is fokozott érdeklődés övezi őket. A legtöbb érintett fél egyetért abban, hogy több információra van szükségünk az európai biodiverzitás állapotára vonatkozóan. A beporzók uniós szintű felmérése hamarosan új lehetőségeket fog teremteni – mondta Josef Settele, az UFZ biodiverzitás-kutatója. A koncepciót egy nemzetközi szakértői csoport dolgozta ki 2020-ban. Lepke vagy pillangó? – I N S E C T U M. A most induló projekt a tervek szerint 2023-ig elvégzi az ebben javasolt módszertanok tesztelésének egy részét. A már sok európai országban működő lepkemonitoringot fogjuk mintaként használni a beporzók felmérésére – magyarázta Josef Settele. Németországban például 2005-ben indult el az a citizen science projekt. Ennek keretében az önkéntesek meghatározott útvonalakat járnak be a nyári hónapokban, és feltérképezik az észlelt lepkéket.
A kutatók célja, hogy a legtöbb európai államot bevonják a megfigyelési programba annak érdekében, hogy pontosan azonosítsák azokat a területeket, amelyek még fejlesztésre szorulnak a beporzók helyzetének felmérése és védelme terén. Barátaink a méhek Kutatások sora vezetett oda, hogy a kutatók meg tudták határozni, mitől agresszívak a méhek. Lepkegaléria. Még a nyáron betiltották a méhek kivitelét Pécsről, mert betegséget azonosítottak, eközben Egerben befogtak egy 45 ezer egyedből álló méhcsaládot. Sajnálatos viszont az a hír, hogy az ország több megyéjében is lopják a kaptárokat. Forrás:
A sárgás halálfejrajzolat a tor felső részén helyezkedik el. Életmódja [ szerkesztés] A halálfejes lepke gyors éjjeli rovar. A hernyó tápláléka burgonyafélék és csucsorfélék. A lepke nektárral, növényi nedvekkel és mézzel táplálkozik. A mézet a méhektől lopja. A kaptárba erővel hatol be este 7-8 körül. Jelenléte felizgatja a méheket, de csak ritkán tudják megölni. A mézrablás utáni vizsgálatok szerint egyszerre fél teáskanálnyi mézet tudnak a szívógyomrukba szívni. A rablás nem veszélytelen, néha a pusztulásukat is okozza, mert a legtöbb méhszúrást vastag bundája ugyan felfogja, viszont a testgyűrűk egymáshoz illeszkedésénél a puhább részekbe kapott szúrások elpusztíthatják. [1] Ráccsal lehet ellene védekezni. Az imágó 2-3 hónapig él. Május-júniusban és szeptember–októberben repül. Szaporodása [ szerkesztés] A parányi, zöld petéket a lepke egyesével rakja a csucsorfélék leveleire. Európában 5-6 hónap kell a petéből való kibújáshoz, viszont Afrikában évente 2-3 peterakás is lehetséges. A hernyó gyönyörű színezetű, 12, 5 centiméter hosszú.
Főoldal Újdonságok Fajlisták Lepkealbum Nymphalidae – Tarkalepkék Hesperiidae – Busalepkék Papilionidae – Pillangók Pieridae – Fehérlepkék Lycaenidae – Boglárkalepkék Riodinidae – Mozaiklepkék Kulcshatározó Galériák Lepkegaléria Hernyógaléria Aberrációk és formák Védett lepkék Keresés a honlapon Irodalomgyűjtemény Linkgyűjtemény Láttál egy nappali lepkét? Töltsd fel térképünkre! Nappali lepkék térképezése Magyarországon a Természeti Örökségünk Alapítvány koordinálásában. Tovább az oldalra! Szitakötőt láttál? Töltsd fel az MME oldalára! Szitakötők térképezése Magyarországon a Magyar Madártani Egyesület koordinálásában. Tovább az oldalra! Más ízeltlábút láttál? Töltsd fel az! Segítünk egymásnak megismerni Magyarország ízeltlábú élővilágát. Tovább az oldalra! Szeretnél versenyezni képeiddel? Töltsd fel a Fajbookra! A Fajbook egy olyan oldal ahol különböző magyarországi állatfajok lefotózásával versenyezhetsz. Nem a fotók minősége számít, csak az, hogy felismerhető legyen rajta az állat és minél többet gyűjts össze.
Közélet Az Indiai Szérum Intézet a szegény és közepes jövedelmű országokra fókuszál. 2021. 01. 21 | Szerző: Faragó József 2021. 21 | Szerző: Faragó József A magyar hatóság szerdán engedélyezte az Oxfordi Egyetem és az AstraZeneca gyógyszergyár által kifejlesztett vakcinát. Mit tud a Janssen vakcinája a többihez képest? - HáziPatika. Az oxfordi vakcina olcsóbb, s a szállítása is jóval egyszerűbb, mint például a Pfizer és a BioNTech termékének, amelyet mínusz 70 fokon kell tárolni szállítás közben. A brit fejlesztésű oltóanyagot elég egyszerű hűtőben tárolni, és a világ legnagyobb gyártókapacitását kötötték le még tavaly. Már tavaly év végéig 200 millió adagot gyártották az AstraZeneca vakcinájából, és a tervek szerint akár havi 200 millió adagot is gyárthatnak a szerből. A nagy mennyiségek titka, hogy az Indiai Szérum Intézet (SII) vezérigazgatója, Adar Poonawalla a Wall Street Journal riportja szerint, még tavaly tavasszal felvette a kapcsolatot az AstraZeneca gyógyszergyár vezetőjével, hogy saját kockázatra megkezdhessék a vakcina gyártását. Hogy mire a brit oltószer engedélyt kap, már tízmillió adagnyi nagyságrendben álljanak majd rendelkezésre készletek.
Emellett a kormány a kínai Sinopharm vakcina használatát is belengette, ezt azonban egyelőre nem hagyta jóvá az Európai Gyógyszerügynökség (EMA) és a magyar hatóságok sem. De vajon ki melyik vakcina mellett döntene, ha választhatna a különböző oltóanyagok közül? Kigyulladt a világ legnagyobb vakcinagyártó üzeme, az indiai SII - Blikk. Mindjárt jön a szavazás, de előtte lássuk, melyik vakcina mit tud, és mennyi az esély arra, hogy Magyarországra is jut belőle. AstraZeneca/ Oxfordi Egyetem (AZD1222) Az Országos Gyógyszerészeti és Élelmezés-egészségügyi Intézet (OGYÉI) szerdán engedélyezte az AstraZeneca és az Oxfordi Egyetem együttműködésével kifejlesztett, AZD1222 jelű vakcinát. A virálisvektor-alapú oltóanyag fejlesztői november 23-án jelentették be, hogy koronavírus-vakcinájuk a klinikai tesztek harmadik fázisában átlagosan 70 százalékos hatékonyságot mutatott, később mindenesetre kiderült, hogy az AstraZeneca néhány részletet elhallgatott eredményeiről. A hírek ellenére néhány héttel később Nagy-Britannia adta meg a világon elsőként az engedélyt a vakcinára tavaly év végén.
A Pfizer új típusú, mRNS-alapú vakcinájában viszont sok ország nem bízott még a fejlesztés ideje alatt, ezért jóval többen rendeltek az AstraZeneca és az oxfordi egyetem közös vakcinájából. Utóbbi hagyományos vakcina, amilyeneket évek óta használ az orvostudomány, és hatalmas előnnyel indultak a fejlesztéssel is. Ennél talán még fontosabb, hogy a Pfizer vakcinájából 12 euróba kerül egy adag, az AstraZeneca vakcinájából viszont csak két euróba. Emellett utóbbit nem kell szuperhidegben tárolni, ezért a logisztikája is sokkal egyszerűbb. Astrazeneca hol gyártják i e. Kapcsolódó Ezért megy ilyen lassan az oltás az Európai Unióban Óriási különbségek vannak az egyes vakcinák előállítási költségei és az árai között, de amikor az EU megkötötte a nagy közös üzletet, még nem lehetett tudni, melyik oltóanyag készül el előbb. Most mindenki arra vár, hogy az olcsó vakcina is engedélyt kapjon. Az AstraZeneca vakcináját valószínűleg a héten hagyja majd jóvá az Európai Unió, ezután kezdhetnek vele oltani a kontinensen. Magyarország nagyjából ugyanannyit vett ebből a vakcinából, mint a Pfizeréből, és sokkal többet, mint a már szintén engedélyezett Moderna-oltásból.
Az oxfordi vakcina ráadásul része a Covax-programnak, amelynek részeként gyártási áron adják el a vakcinákat a fejlődő országoknak, és nyomott áron a fejletteknek. A vakcinákért cserébe az EU például azt is vállalta, hogy ha bármilyen jogi problémája lesz a gyártónak a gyors bevetésből, átvállalja a költségeket. Ehhez képest az AstraZeneca egyik megállapodást sem tartotta be. Az EU odacsap az AstraZenecának, és ez mutatja, miért volt érdemes közösen vakcinát venni | 24.hu. Kiderült, hogy Dél-Afrika kétszer annyit fizet az oltásért, mint az EU, az általunk megvett oltásokat pedig egyelőre nem szállítják le. Vannak országok, amelyek inkább az orosz és kínai vakcinák felé fordultak, de az EU közös fellépést is kezdeményezett. Fellépés Az Európai Unió hétfőn bejelentette, hogy szigorítani fogják az AstraZeneca vakcinájának exportját, ugyanis kiderült, hogy a gyártó jó eséllyel a többet fizető, EU-n kívüli országoknak szeretett volna először küldeni a vakcinából. A Bizottság hasonló exportkontrollt tervez bevetni, mint amit már a járvány elején is alkalmaztak a védőfelszerelésekkel kapcsolatban.
Oltás az AstraZeneca vakcinájával Nyugat-Londonban 2021. február 12-én. EPA/NEIL HALL A brit siker oka – erről már korábban is írtunk –, hogy gyorsan és agresszívan invesztáltak a beszerzésbe, hamar leszerződtek a gyógyszergyártókkal, és így részben el tudták kerülni azokat az ellátási problémákat, amelyekkel Brüsszel küszködik. A britek óriási összeget, 11, 7 milliárd fontot (4800 milliárd forintot) fordítanak a vakcinák beszerzésére, gyártására és szétosztására, valamint a kutatások támogatására. Astrazeneca hol gyártják van. Jelenleg két vakcinával oltanak: az amerikai-német Pfizer-BioNTech, valamint a brit-svéd AstraZeneca oltóanyagával. Előbbit Belgiumból importálják, utóbbit Nagy-Britanniában gyártják. A brit-svéd cég a szigetországban készült vakcinákat nem exportálhatja a brit kormánnyal kötött szerződése értelmében. A vakcinálás, amely a Csatornán túl december 8-án, tehát két és fél héttel korábban kezdődött, mint az EU-ban, a jelek szerint lassítja a járványt: a már beoltott idős korcsoportban a halálesetek száma nagyobb mértékben csökken, mint a még be nem oltott korcsoportban.