Az állami szervek rendszerében a közigazgatási szervek, a végrehajtó hatalom intézményrendszerét képezik. A közigazgatási szervek hatáskör és illetékesség alapján csoportosíthatók: Hatáskör szerint: általános hatáskörű szervek: kormány, kormányhivatalok, helyi önkormányzatok, speciális hatáskör: minisztériumok, országos hatáskörű szervek. Illetékesség szerint: országos illetékességű szervek: kormány, minisztériumok, országos hatáskörű szervek, helyi illetékességű szervek: kormányhivatalok, dekoncentrált szervek, helyi önkormányzatok. A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve, amelynek feladat- és hatásköre kiterjed mindarra, amit az Alaptörvény vagy jogszabály kifejezetten nem utal más szerv feladat- és hatáskörébe. A Kormány az Országgyűlésnek felelős. Közigazgatás - Intézmények. A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve, törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre. Feladatkörében eljárva a Kormány törvényben nem szabályozott tárgykörben, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
A közigazgatási szervek közhatalommal vannak felruházva. Közigazgatási szervet az Országgyűlés vagy a Kormány hozhat létre. [4] Csoportosításuk [ szerkesztés] Hatáskör alapján [ szerkesztés] Általános hatáskörű közigazgatási szervek Különös hatáskörű közigazgátási szervek Szervezet alapján [ szerkesztés] Központi közigazgatási szervek Helyi, területi közigazgatási szervek Kapcsolódó szócikkek [ szerkesztés] Alkotmány Országgyűlés Kormány Hivatkozások [ szerkesztés] Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, Osiris Kiadó, Budapest, 7. kiadás 2006, ISBN 963-389-767-X Külső hivatkozások [ szerkesztés] Jegyzetek [ szerkesztés] ↑ Magyar közigazgatási jog Általános rész, 125. o. ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve,... ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve,... ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. Központi államigazgatási szerv – Wikipédia. cikk (2) A Kormány... törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
A legfőbb - általános hatáskörű, központi - közigazgatási szerv a Kormány. [2] [3] Jogképesség A közigazgatási szerv jogképes, azaz jogok és kötelezettségek alanya lehet, amennyiben az előírt jogrendben hozták létre, jogszabály meghatározta feladatkörét, rendeltetését, felruházta az ehhez szükséges hatáskörrel, és meghatározta illetékességi területét. A közigazgatási szervek közhatalommal vannak felruházva. Közigazgatási szervet az Országgyűlés vagy a Kormány hozhat létre. [4] Csoportosításuk Hatáskör alapján Általános hatáskörű közigazgatási szervek Különös hatáskörű közigazgátási szervek Szervezet alapján Központi közigazgatási szervek Helyi, területi közigazgatási szervek Kapcsolódó szócikkek Alkotmány Országgyűlés Kormány Hivatkozások Fazekas Marianna, Ficzere Lajos: Magyar közigazgatási jog Általános rész, Osiris Kiadó, Budapest, 7. kiadás 2006, ISBN 963-389-767-X Külső hivatkozások Jegyzetek ↑ Magyar közigazgatási jog Általános rész, 125. o. ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (1) A Kormány a végrehajtó hatalom általános szerve,... ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (2) A Kormány a közigazgatás legfőbb szerve,... ↑ Magyarország Alaptörvénye 15. cikk (2) A Kormány... törvényben meghatározottak szerint államigazgatási szerveket hozhat létre.
a) a Közbeszerzési Hatóság, b) a Gazdasági Versenyhivatal, c) a Egyenlő Bánásmód Hatóság, d) a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság e) a Nemzeti Választási Iroda Kormányzati főhivatalok [ szerkesztés] Törvény által létrehozott a Kormány irányítása alatt álló központi államigazgatási szervek: a) a Központi Statisztikai Hivatal; d) az Országos Atomenergia Hivatal; c) a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala; d) a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal. Rendvédelmi szervek [ szerkesztés] a) a rendőrség, b) a büntetés-végrehajtási szervezet, c) a hivatásos katasztrófavédelmi szerv, d) a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok. Önálló szabályozó szervek [ szerkesztés] Az Alaptörvény 23. cikke szól az önálló szabályozó szervekről. Az Országgyűlés sarkalatos törvényben a végrehajtó hatalom körébe tartozó egyes feladat- és hatáskörök ellátására és gyakorlására önálló szabályozó szerveket hozhat létre. [1] Az önálló szabályozó szerv vezetőjét a miniszterelnök vagy – a miniszterelnök javaslatára – a köztársasági elnök nevezi ki sarkalatos törvényben meghatározott időtartamra.
Mától... A kormányhivatalokhoz kerülnek a családtámogatások az államkincstártól "Újabb feladatokat vesznek át a fővárosi és megyei kormányhivatalok. A fővárosi és megyei kormányhivatalok hatáskörébe kerülnek április 1-jével a családtámogatási és lakáscélú állami támogatásokkal összefüggő feladatok a Magyar Államkincstár megyei igazgatóságaitól - közölte Kovács Zoltán területi közigazgatásért felelős államtitkár kedden az MTI-vel. Ezzel a kormányhivatalokhoz olyan ellátások kerülnek, amelyek éves szinten csaknem kétmillió állampolgárt érintenek, így például az anyasági támogatás, a családi pótlék, a gyermekgondozási segély, a gyermekgondozási támogatás, a nagycsaládosok földgázár-kedvezménye és a fogyatékossági támogatás. Az államtitkár jelezte továbbá, hogy az... Összevonják az állategészségügyet a földművelési- és a növényvédelmi hivatalt "A közigazgatás újabb átszervezését rendkívüli sajtótájékoztatón jelentette be Juhász Tünde megyei kormánymegbízott. A most működő 16 szakigazgatási szervből csak 11 főosztály marad.
A Kormány rendelete törvénnyel nem lehet ellentétes. A Kormány tagjai a miniszterelnök és a miniszterek. A miniszterelnök rendeletben a miniszterek közül egy vagy több miniszterelnök-helyettest jelöl ki. A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg. A miniszterelnök megválasztásához az országgyűlési képviselők több mint a felének szavazata szükséges. A miniszterelnök a megválasztásával hivatalba lép. A minisztert a miniszterelnök javaslatára a köztársasági elnök nevezi ki. A miniszter a kinevezésében megjelölt időpontban, ennek hiányában a kinevezésével hivatalba lép. A Kormány a miniszterek kinevezésével alakul meg. A Kormány tagja az Országgyűlés előtt esküt tesz. A minisztériumok felsorolásáról törvény rendelkezik. Tárca nélküli miniszter a Kormány által meghatározott feladatkör ellátására nevezhető ki. A Kormány általános hatáskörű területi államigazgatási szerve a fővárosi és megyei kormányhivatal. A miniszterelnök meghatározza a Kormány általános politikáját.
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról szóló 151/2003. (IX. 22. ) Korm. rendelet Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról (a jogszabály mai napon hatályos teljes szövegére mutató link az idézet után található): 1. § (1) A Magyar Köztársaság területén fogyasztói szerződés [Ptk. 685. § e) pontja] keretében értékesített, a rendelet mellékletében felsorolt új tartós fogyasztási cikkekre (a továbbiakban: fogyasztási cikk) e rendelet szabályai szerint jótállási kötelezettség terjed ki. (2) Semmis az a megállapodás, amely az e rendeletben foglaltaktól a fogyasztó hátrányára tér el. Az érvénytelen megállapodás helyébe e rendelet rendelkezései lépnek. (3) A jótállási kötelezettség teljesítése azt terheli, akit a fogyasztói szerződés a szerződés tárgyát képező szolgáltatás nyújtására kötelez (a továbbiakban: forgalmazó). A jótállási jogokat a fogyasztási cikk tulajdonosa érvényesítheti, feltéve, hogy fogyasztónak minősül (a továbbiakban: fogyasztó).
4. 5. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: "(1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét választása szerint a vállalkozás székhelyén, bármely telephelyén, fióktelepén és a vállalkozás által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. §-a a következő (5)-(8) bekezdéssel egészül ki: "(5) Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk első alkalommal történő javítása során a vállalkozás részéről megállapítást nyer, hogy a fogyasztási cikk nem javítható, a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában a vállalkozás köteles a fogyasztási cikket nyolc napon belül kicserélni. Ha a fogyasztási cikk cseréjére nincs lehetőség, a vállalkozás köteles a fogyasztó által bemutatott, a fogyasztási cikk ellenértékének megfizetését igazoló bizonylaton - az általános forgalmi adóról szóló törvény alapján kibocsátott számlán vagy nyugtán - feltüntetett vételárat nyolc napon belül a fogyasztó részére visszatéríteni. (6) Ha az e rendeletben meghatározott jótállási időtartam alatt a fogyasztási cikk három alkalommal történő kijavítást követően ismét meghibásodik - a fogyasztó eltérő rendelkezése hiányában -, valamint ha a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. törvény 6:159.
6. § (1) A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani. (2) Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik. 7. § Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat a Ptk. 306. §-a (1) bekezdésének a) pontja értelmében aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza. 8. § (1) Ez a rendelet a kihirdetését követő 60. napon lép hatályba; rendelkezéseit a hatálybalépését követően kötött fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni. (2) Melléklet a 151/2003. rendelethez 1.
Vissza az oldal tetejére
(4) Ha a gyártó a fogyasztási cikkre az e rendeletben foglaltaknál kedvezőbb jótállási feltételeket vállal, a jótállás alapján a forgalmazót megillető jogok a fogyasztói szerződés teljesítésének időpontjában átszállnak a fogyasztóra. 2. § (1) A jótállás időtartama egy év. (2) A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik. 3. § (1) A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni. (2) A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni. (3) A jótállási jegyen fel kell tüntetni: a) a forgalmazó nevét és címét, b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását, c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét, d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit, e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
(4) A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti. 4. § (1) A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető. (2) A jótállási jegy szabálytalan kiállítása vagy a fogyasztó részére történő átadásának elmaradása nem érinti a jótállási kötelezettségvállalás érvényességét. 5. § (1) A fogyasztó a kijavítás iránti igényét a forgalmazó által a jótállási jegyen feltüntetett javítószolgálatnál közvetlenül is érvényesítheti. (2) A kijavítás során a fogyasztási cikkbe csak új alkatrész kerülhet beépítésre. (3) A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni: a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, b) a hiba okát és a javítás módját, c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását, d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.