Estadio Santiago Bernabéu (El Bernabéu) UEFA A stadion adatai Korábbi neve(i) Estadio Chamartín (1947-1955) Elhelyezkedés Avenida de Concha Espina 1, E28036 - Madrid Spanyolország Építés éve 1944–1947 Megnyitás ideje 1947. december 14. Kibővítés éve 1953, 1992, 1994, 2011 Felújítás éve 1982, 2001 Méretek 105 m × 68 m Felület füves Befogadóképesség 81 044 Tulajdoni viszonyok Tulajdonos Real Madrid Kezelő Real Madrid Az építkezés adatai Építész Manuel Muñoz Monasterio Luis Alemany Soler Antonio Lamela (bővítés) Névadó Santiago Bernabéu Yeste ( ember) Költség 1 732 943 € Elhelyezkedése Estadio Santiago Bernabéu Pozíció Spanyolország térképén é. sz. 40° 27′ 11″, ny. h. 3° 41′ 18″ Koordináták: é. 3° 41′ 18″ Az Estadio Santiago Bernabéu weboldala A Wikimédia Commons tartalmaz Estadio Santiago Bernabéu témájú médiaállományokat. A Santiago Bernabéu stadion (spanyolul: Estadio Santiago Bernabéu) a Real Madrid CF labdarúgó-stadionja Madridban. Fennállásának 60. évfordulóján az UEFA hivatalosan is elismerte mint "Elite" vagy ötcsillagos stadiont.
A Real Madrid hivatalos oldalán tette közzé, milyen lesz az új Santiago Bernabéu stadion. A csapat otthonául szolgáló létesítmény teljesen átalakul. A felújított stadionban helyet kap egy 360 fokos kivetítő, egy futurisztikus külső, valamint a múzeumot, a boltot és a tetőszerkezetet is felújítják. Viszont a jelenlegi körülbelül 80 ezer férőhelyet nem tervezik számottevően bővíteni. A terveket először 2017 nyarán jelentették be. Ekkor még úgy számolt Florentino Pérez a klub elnöke, hogy 2019-ben elkezdik az 525 millió eurós beruházást, azonban erre eddig még nem került sor. Így fog kinézni a Real Madrid felújított stadionja Forrás: Real Madrid Kérdés, mennyire alakítja át a Real terveit a koronavírus-járvány, és annak gazdasági vonzatai. Minden esetre a 13-szoros BL-győztes otthona jelenleg igyekszik kivenni a részét a járvány elleni küzdelemből is. Március 26-án felajánlotta a spanyol kormánynak, hogy a stadionban orvosi eszközöket tárolhassanak. Ne maradjon le az ORIGO cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre!
A képzeletbeli listán a második helyezett ugyanis a jelenleg 12. évét a hivatalában töltő 73 éves Florentino Pérez. Bernabéu az új stadion mellett sem tétlenkedett és már 1952-ben nekiállt a bővítésnek. Két évvel később elkészültek a munkálatokkal, és egészen elképesztő, 125 000 fő befogadására tették alkalmassá a stadiont a kor legmodernebb technológiáit felhasználva. 1957-ben pedig már azt is elmondhatták a komplexumról, hogy a világ legjobban kivilágított stadionja az övék. Ugyanebben az évben, május 18-án sor kerülhetett az első, teljesen sötétben, világítás mellett rendezett meccsre is, amelyen a madridiak 5-3-ra verték a brazil Sort Club do Recife csapatát. A következő nagy átalakítás az 1982-es labdarúgó-világbajnokság miatt történt. A FIFA döntése értelmében Spanyolország rendezhette meg a tornát, amelynek többek között a döntőjét is a Real Madrid otthonában játszották. Természetesen a nemzetközi szövetség komoly követelményeket támasztott a Bernabéu Stadionnal szemben, amelyeknek nem felelt meg a komplexum, így jöhetett az újabb átépítési projekt.
Adja meg a nevét és az e-mail címét és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Az energiaárak emelkedésének egyik oka ugyanis a kormányfő szerint az a politika, amit "Brüsszelben csinálnak" és ami "szándékosan, folyamatosan emeli az energia árát", mert abból indul ki, hogyha magasabb az ár, akkor az emberek kevesebbet fognak fogyasztani és ezzel megmenthetjük a klímát. Ezért azt szorgalmazta, hogy amíg a háború tart, addig függesszék fel az "energiaárak emelésére épülő brüsszeli politikát". Szerinte nem szabad büntetni se a szénből, se az olajból, se a gázból származó energiát, mert "ma nem az a kérdés, hogy mi lesz a klímával, hanem az a kérdés, hogy mi lesz a családjainkkal". Ez majd a következő hetek csatáinak kérdése lesz – jelezte Orbán Viktor. A címlapképen Orbán Viktor miniszterelnök. Forrás: Orbán Viktor/Facebook
Kiderült, miként köszön vissza még 15 év után is egy sértés, mit rejt a "verbálisan áthidaljuk" stratégia, miként került partvonalra a Fideszben Fodor Gábor, mi lett volna Orbán szerint a győztes stratégia 1994-ben, hogy működik négyszemközt az orbáni hipnózis, mivel kell kényszerhelyzetbe hozni egy tanácsadót, hol gyökerezik a kastélylenyúlási szenvedély? Itt pedig megnézheti a sorozat öt részét teljes egészében: Kicsoda Orbán Viktor? V/2. : A vezér bejelentkezik Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat rendszerezi a hvg360 filmsorozata. A második rész Nagy Imréék újratemetésén, a Hősök teréről indul, és 1994-ig tart - látványos felemelkedéssel, hatalmas blöffökkel, leszámolásokkal, és a politikai (meg pénzügyi) ártatlanság elvesztésével. Kicsoda Orbán Viktor? V/3. : Szent jobb és szent foci Orbán Viktor személyiségét, viselkedésének gyökereit, az őt befolyásoló legjelentősebb hatásokat és fordulópontokat kutatja és rendszerezi a hvg360 filmsorozata.
Kicsoda Orbán Viktor? - a HVG 5 részes, összességében közel 3 órás dokumentumfilmje Orbán személyiségét és a döntéseit leginkább befolyásoló hatásokat kutatta. A sorozat számtalan megszólalója és sztorija közül hét történetet emeltünk ki, amelyek több évtized távlatából ma is meghatározó tulajdonságokra és fordulatokra világítanak rá. Hogy lett Orbán Viktor olyanná, amilyennek most látjuk? Honnan indult, kik voltak a barátai, miként épített pártot, mi a története a Nagy Imréék 1989-es újratemetésén elmondott beszédének, milyen liberális politikus volt, és miként lett a jobboldali tábor vezetője, milyen hatása volt rá a 2002-es és 2006-os vereségnek, és mi a 2010-es győzelemnek? Tulajdonképpen hány Orbán Viktor van? Ezekre a kérdésekre kereste a választ a HVG ötrészes dokumentumfil-sorozata, a Kicsoda Orbán Viktor? A filmet a cikk alján található linkekre kattinva megnézheti, ebben a válogatásunkban pedig felidézünk belőle hét történetet, amit egykori szemtanúk mesélnek el. Régi esetek, mégis mindmáig árulkodóak.
Tegnap Donald Trump volt amerikai elnökkel, ma pedig Vlagyimir Putyin orosz elnökkel beszéltem "elég hosszan" – mondta Orbán Viktor szerdai nemzetközi sajtótájékoztatóján. Hozzátette, hogy azt javasolta az orosz elnöknek, hogy hirdessen ki azonnali tűzszünetet Ukrajnában. Persze tudja, hogy ez nem megy egyik pillanatról a másikra, ezért Orbán arra kérte Putyint, hogy az ukrán és a francia elnökkel jöjjenek Budapestre tárgyalni az azonnali tűzszünetről. Válaszában Vlagyimir Putyin kiemelte, hogy feltételei vannak a tűzszünet előtt, ezeket azonban Orbán elmondása szerint ő nem tudja letárgyalni, ehhez a többi nemzetközi szereplőre van szükség. Később a kormányfő elmondta: Putyin hívta fel őt, hogy gratuláljon neki. Szerinte az oroszok is tudják, hogy jelenleg szembenálló felekről van szó, ezért is minősítettek barátságtalan országnak. Most azon próbál dolgozni, hogy az utóbbi években felépített magyar-orosz kapcsolatok fennmaradjanak, de lehet, hogy az európai szankciók elsöprik ezt. Egy biztos: Oroszország lesz és jó esély van arra, hogy Magyarország is - mondta Orbán.
Az első sorban Joe Biden amerikai elnök (j3) és Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b4). MTI/Fischer Zoltán Úgy értékelt: minden emberi számítás szerint ma nincs biztonságosabb hely és ország a Földön, mint a NATO-tagállamok országai, köztük Magyarország. De ez egy háború és a szomszédunkban van, ezért "észnél kell lenni", a stratégiai nyugalom, a higgadtság, a kiszámíthatóság, a magyar érdekek pontos meghatározása és az aszerint történő cselekvés most a döntő. Hozzátette: úgy érzi, hogy eddig Magyarország ezekkel az erényekkel rendelkezett. Az energiaárakról szólva Orbán Viktor kifejtette: a háborútól függetlenül is felfelé mentek már az energiaárak az elmúlt hónapokban, erre pedig a háború "rátett még egy lapáttal". Szerinte ezt nem lehet tétlenül nézni, ezért a magyar kormány korlátozta az üzemanyag és a legalapvetőbb élelmiszerek árát, védi a rezsicsökkentést. Ugyanakkor a kormányfő úgy véli: a nemzeti alapon adott válaszok nem lesznek elegendőek, közös európai válaszra is szükség van.
Mindezek mellett a magyar érdekeket egy szomszédban zajló háború mindig veszélybe sodorhat. "Vagyis veszélyes helyzetben vagyunk, de mi Magyarország oldalán állunk és magyar fejjel, magyar nézőpontból tekintünk erre a helyzetre" – jelentette ki Orbán Viktor. Kiemelte: vannak országok, amelyek azt szeretnék, ha a NATO vagy az Európai Unió valamilyen mértékig, akár erőteljesen is részévé válna a konfliktusnak és vannak országok, mint például Magyarország, amelyik ki akar maradni ebből a háborúból. A kormányfő szerint a NATO-csúcson egyértelműen kiderült, hogy a magyar álláspont mögött vannak többen, ezért a NATO ki is mondta: nem részese ennek a háborúnak, nem akar benne részt venni, ki akar belőle maradni és sem fegyvert, sem katonákat nem küld, se légtérzárat nem rendel el. Hozzátette: ha vannak tagállamok, amelyek túl akarnak ezen menni és saját felelősségükre valamit tenni akarnak, azt a NATO nem akadályozza meg. Az EU-csúcs gazdasági szankciókat érintő tárgyalásai kapcsán érthető felvetésnek nevezte azt: ha segíteni akarnak az ukránoknak és azt akarják, hogy minél hamarabb béke legyen, akkor az oroszok számára kell világossá tenni, hogy ezt a háborút nem érdemes folytatniuk.