Ha felismered ezeket a jeleket óvatosan, mert keresztes viperával van dolgod! Rákosi vipera (Vipera ursinii rakosiensis) A rákosi vipera, más néven parlagi vagy rákosréti vipera előfordulhat a Kelet és Dél-Budapest környéki területeken. Nagytarcsa környékén biztosan találkoztak már vele. A mérgének hatása megközelítőleg egy méh szúrásának felel meg. Erős szervezetű emberekre ártalmatlan, legfeljebb gyenge rosszullétet, kiütést okozhat, marása ellen szérumot sem készítenek. Ennek a kígyónak is a fő ismertető jele a fején látható X vagy V alakú rajzolat. Alapszíne szürke és a barna különféle árnyalatai, mintázata feketésbarna, feketével szegett cikcakkos hátszalagból, valamint nagy sötét oldalfoltokból áll. Hossza 40-60 cm. A gyepes élőhelyeket kedveli. 7 kígyó, amelyekkel Magyarországon találkozhatsz. Hazánkban nyugati populációi elsősorban nedves réteken, lápokon, legelőkön élnek, a Duna-Tisza közi állomány viszont a Kiskunság száraz sztyeppjein. 1974 óta védett, 1988 óta fokozottan védett, 1992-től pedig természetvédelmi szempontból a legkiemeltebb kategóriába tartozó jószág.
Kizárólag Magyarországon előforduló, rendkívül ritka (fokozottan védett) mérges kígyó, a Kárpát-medence faunájának legveszélyeztetettebb állata. A rákosi vipera nem önálló faj, hanem a parlagi vipera alfaja – az alfaj alapszíne szürkés vagy sárgásbarna, hátán a keresztes viperáéra emlékeztető, egyedenként más-más rajzolatú, sötétbarna cikcakkmintázat fut végig, amit az oldalakon hasonló színű foltok kísérnek. Méretük nem túl nagy: a legnagyobb mért hím 47 cm, a leghosszabb nőstény 59, 8 centiméteres volt. A rákosi vipera eredetileg Ausztriától Bulgáriáig fordult elő, de már mindkét országból kipusztult. A Hanságban és Kiskunság egyes részein maximum 500 egyed élhet még belőle. Fekete erdei sikló iskola. Erdei sikló (Zamenis longissimus) Erdei sikló Fotó: 123rf Természetvédelmi értéke 50 000 forint. A második legnagyobb testű kígyónk: hossza elérheti a 120 cm-t, de egyes esetekben akár a 200 cm-t is. A kifejlett példányok hátoldalának színe az olívazöldtől a sárgásbarnán át a barnáig változhat. A test középtáján, a hát és a testoldal pikkelyeinek szegélyein fehér vagy halványkék, macskakörömszerű, vonalkázott rajzolat található.
Vízisikló Folyók, tavak, mocsaras vidékek, holtágak mellett gyakori. Kifejlett példányai nagyjából egy-másfél méter hosszúak. Jellegzetes ismertetőjegye a világos, sárga vagy fehér félhold a tarkója két oldalán. A hasa oldalán fekete és fehér foltok váltakoznak. Étlapján leginkább kisebb kétéltűek, békák szerepelnek. Mérge nincs, azonban ha megijed, villámgyorsan kobrákra emlékeztető pózt vesz fel és sziszegni kezd. Védett állat. Erdei sikló Elsősorban napsütötte domb- és hegyvidéki erdőségekben és azok közelében fordul elő. Elérheti a nagyjából másfél méteres hosszt is (eredeti élőhelyén 2 méteresre is megnő). Hasa világosabb, sárgás fehér színű, oldala és háta zöldes barna, olykor inkább szürke. Tojásokkal, madárfiókákkal, kisebb rágcsálókkal táplálkozik. Mérge nincs. Kertészkedés vegyszerek nélkül: Erdei sikló. Emberre nem veszélyes, ellenben védett. Rézsikló Gyakorlatilag bárhol előfordul, a vizesebb területektől a szárazabbakig. Még az emberlakta vidékeket sem nagyon kerüli. Kisebb, nagyjából 50-70 cm hosszú testét sötétbarna, olykor cikk-cakk mintára emlékeztető foltsor díszíti.
Kiváló úszók, meleg időszakban szinte sosem hagyják el a vizet. Órákig képes levegővétel nélkül mozdulatlanul várakozni víz alatti rejtekhelyén, hogy aztán lecsapjon áldozatára. Vész esetén kellemetlen szagú mirigyváladékot lövell kloákájából, vagy élettelennek tetteti magát. A lényeg tehát: a Budapest környéki kertekben szinte biztosan nem találkozol emberre veszélyes kígyóval. Fekete erdei sikló siklo vivamax. Ha bekeveredik egy ilyen hüllő hozzád és félsz tőle inkább hagyd békén, úgyis nemsokára tovább kúszik. Fotók: Wikipedia, Halpern Bálint, MME
Nyáron inkább a zöldmetszésre koncentráljunk, amelyet július és augusztus között érdemes megtenni. Ez alól kivétel a birs, amely később virágzik és terem, mint a csonthéjas társai. Ne feledkezzünk meg azonban arról, hogy bármilyen időpontot is választunk, a sebeket kezelni kell valamilyen sebzáró anyaggal.
Érdemes mindig a korona alsó ágainál kezdeni az metszést, és felfelé haladni, mert ha másképp cselekszünk, akkor a lefűrészelt, nehéz ágak könnyedén kárt okozhatnak a már megmetszett koronarészben. Fontos, hogy az eltávolítani kívánt ágakat minden esetben egy erős, fiatal vessző felett fűrészeljük le, mégpedig úgy, hogy a metszési felület függőleges, vagy legalább ferde legyen, de semmiképpen se vízszintes. Tavasszal ki fog alakulni a fa új lombozata, hála a megmaradt vesszőkön fej lődő nedvszívó hajtás oknak. Segítsük a fát a jó idő érkezésével, részesítsük fokozott ápolásban, tápanyagellátásban, növényvédelemben! Gyümölcsfák metszési idée originale. Az ifjítás után két évvel már gazda gon termő gyümölcs fának örülhetünk ismét. A gyümölcsfák ifjító metszése - Milyen idős fákat ifjítsunk meg? Általánosan elmondható, hogy minden gyümölcs fajta alkalmas az ifjításra, de gyakrabban használják ezt a módszert az alma-, körte-, szilva-, és kajszifák esetében. Azt azért hozzáteszem, hogy csak olyan fával érdemes próbálkoznunk, aminek a törzse és a gyökér zete is egészség es, valamint a lombozata is szép.
Fontos a metszéskor okozott sebek kezelése A fák maguk is kiválasztanak olyan anyagokat, melyek segítik a sebgyógyulást, így a vesszők metszésénél erre nem lesz gondunk. Ha nagyobb, 1 cm-es átmérőjű vagy 2-3 éves ágakat fűrészelünk, érdemes sebkezelőt használni. Ezzel segítjük a beforrást, és elkerülhetjük a fertőzéseket. Ezután jöhet a rügyfakadás előtti lemosó permetezés. Sebkezelő anyag: Sebkezelé s re oltóviaszt is használhatunk, amely gyanta, méhviasz és lenolaj keveréke. Ez akár házilag is elkészíthető. A felmelegített gyantába keverjünk ugyancsak felmelegített méhviaszt 2:1 arányban, és hígítsuk lenolajjal vagy faggyúval! De több természetes, erre a célra gyártott szer közül választhatunk, mint például a fagél vagy a Biocera. Ha nincs más megoldás, akkor fémmentes olajfestékkel is fedhetjük a metszési vagy fűrészelési sebeket. Mely fajtákkal kezdjük a metszést? Az itthoni gyümölcsfákat nagy általánosságban almafélékre és csonthéjasokra oszthatjuk. Gyümölcsfák metszési idee cadeau noel. Az almafélék, melyek közé tartozik a körte, a birs és a naspolya is, kevésbé érzékenyek, így érdemes velük kezdeni a metszést.
Agrofórum Online K. Aranka kérdése: Többféle gyümölcsfa is található kertünkben. Mikor lehet a csonthéjas és mikor lehet az almatermésű fáinkat megmetszeni? Aki válaszol: Csorba Virág kertészmérnök, növényorvos Kedves Kérdező! A gyümölcsültetvényekben a fák metszése munkaigényes és nagy szakértelmet igénylő feladat. A fák termőképessége nemcsak attól függ hogy, milyen módon történik meg a termőfelület alakítása, hanem attól is, hogy mikor. Itt az ideje a gyümölcsfák ifjító metszésének – Mutatjuk a lépéseket! második oldal. A metszés egyrészt történhet a fák nyugalmi állapotában, vagy a vegetációs időszakban, nyáron. A koronaalakítás időszakában általában minden gyümölcsfaj esetében szükség van lombtalan állapotban végzett fás metszésre, de ezt semmiképpen sem télen, hanem tavasszal, közvetlenül a rügyfakadás előtt végezzük. Termőre fordulás után, a fenntartó metszés időpontjának megválasztásánál már különbséget kell tennünk az almatermésű és a csonthéjas gyümölcsfajok között. Csonthéjas fajok (kajszi, őszibarack, szilva, meggy, cseresznye) esetében a metszés időpontjának megválasztása elsősorban növényvédelmi okra vezethető vissza.