Hatvan fogyatékkal élő számára hamarosan új életszakasz kezdődik Kalocsán, mert a zsúfolt bentlakásos intézményekből, új lakóotthonokba költözhetnek. A Malom utcai bentlakásos intézmény kiváltására két évvel ezelőtt 893 millió forintot nyert a város. A lakók hamarosan beköltözhetnek új otthonaikba. A beruházás záró rendezvényén Font Sándor országgyűlési képviselő többi között elmondta, hogy az állami szerepvállalás a fogyatékossággal élők támogatásának, társadalmi integrációjának terén is megnőtt, amit ez a nagyszabású beruházás – amit "szívbemarkolónak" nevezett – is jól példáz. Bálint József, Kalocsa polgármestere először is köszönetet mondott a korábbi városvezetésnek, hogy éltek a pályázat adta lehetőséggel és elindították a programot. Kis létszámú bentlakásos fogyatékos intézmények, illetve egyházi és civil fenntartású család- és gyermekjóléti szolgálatok kiegészítő támogatása | FSZK. Dániai tapasztalatait is megosztotta a résztvevőkkel, ahol már évekkel ezelőtt magas színvonalú volt a fogyatékkal élők lakhatása. "Örömteli, hogy ma már hazánk is kezdi megközelíteni ezt a színvonalat" – hangsúlyozta a polgármester, aki emlékeztetett arra, hogy múlt év januárjában a fenntartó és a kedvezményezett személyében változás következett be.
Mi a különbség az ellátás fajtái között? A lakóotthonokban egyidejűleg ellátottak létszáma más típusú intézményhez képest jóval kisebb: befogadó képességük 8 és 14 fő közötti. A lakóotthonokat csak 16. életévüket betöltött mozgáskorlátozottak vehetik igénybe. Milyen szolgáltatást nyújt a rehabilitációs intézmény? Rehabilitációs bentlakásos intézmények - Életrevalók. Figyelembe véve az ellátást igénybe vevő életkorát, mentális és egészségi állapotát, személyre szabott ellátást kínál. teljes körű ellátást; oktatást vagy képzést, ami lehet iskolarendszerű vagy tanfolyam szintű. (Az egyéni képzést, oktatást is meg kell szervezni azok számára, akik állapotuk miatt más formában nem részesülhetnek ebben; munka jellegű vagy terápiás foglalkoztatást; rehabilitációs foglalkoztatást; életvezetési képességek kialakítását, helyreállítását, fejlesztését; szabadidős, kulturális és közösségi programokat; szociális, pszichés és mentális segítséget. A rehabilitációs intézmények célja: önálló életvezetésre való felkészítés, a társadalomba történő be-, illetve visszailleszkedés támogatása, az utógondozás megszervezése.
A szenvedélybetegek otthonába történő elhelyezéshez a területileg illetékes fekvőbeteg - gyógyintézet pszichiátriai osztályának vagy pszichiátriai gondozó pszichiáter szakorvosának - intézménybe történő felvételt megelőző- három hónapnál nem régebbi szakvéleménye szükséges.
Támogató Lebonyolító partnerek Együttműködő partnereink Partnerhálózatunk tagjai
A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások igénybevétele önkéntes, az ellátátott, illetve törvényes képviselője szóbeli vagy írásbeli kérelmére, indítványára történik. Ha az ellátást igénylő személy cselekvőképtelen, a kérelmet, illetve indítványt - az érintett személy véleményét lehetőség szerint figyelembe véve - a törvényes képviselője terjeszti elő. BAON - Hamarosan költöznek új otthonaikba. A korlátozottan cselekvőképes személy a kérelmét, indítványát a törvényes képviselőjének beleegyezésével vagy - ha e tekintetben a bíróság a cselekvőképességét nem korlátozta - önállóan terjesztheti elő. Ha a törvényes képviselő ideiglenes gondnok, intézményi elhelyezésére vonatkozó kérelméhez, indítványához a gyámhivatal előzetes jóváhagyása szükséges. Az ellátás igénybevételének megkezdése előtt az intézményvezető az ellátást igénylővel, illetve törvényes képviselőjével írásban megállapodást köt. A megállapodás részletesen tartalmazza az intézményi ellátás keretein belül nyújtott szolgáltatások tartalmát. Az együttélés részletes szabályait a megállapodás mellékletét képező intézményi házirend tartalmazza.
A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény ( számviteli törvény) 25. § (6) bekezdése szerint ugyanis: "Az immateriális javak között vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz. Ilyenek különösen: a bérleti jog, a használati jog, a vagyonkezelői jog, a szellemi termékek felhasználási joga, a licencek, továbbá a koncessziós jog, a játékjog, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok. " Általában a kapcsolódó szerződés a használati jogokat, licenszek használatát években meghatározza, korlátozza. Adófórum • Téma megtekintése - Szoftver értékcsökkenése. Ennek alapján, ha pl. 4 évre szól a használati jog, akkor a terv szerinti értékcsökkenést is ehhez mérten szokták megállapítani. A számviteli törvény 52. § (1) bekezdés szerint "…az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják (az értékcsökkenés elszámolása). "
chevron_right Szellemi termék vagy áru? 2017. 10. 31., 10:42 0 Tisztelt Szakértő! Adott egy kft., amely egy szoftver terméket – mobil telefonos applikáció – fejlesztetett egy erre szakosodott szolgáltatóval. A kérdésben szereplő kft. a fejlesztett programmal kapcsolatban minden jogot megszerzett, vagyis szabadon felhasználhatja, fejlesztheti, értékesítheti stb. A szerződés alapján a kft. nél ez szoftver termék a szellemi termékek közé került besorolásra. SZ78573: Szellemi termékek terven felüli értékcsökkenése és annak visszaírása | Adófórum - Adózási és számviteli információk. Az aktiválása 2017. 06. 01-jével megtörtént. A kft. a szoftver terméket használatba vette, az alkalmazás során már árbevételt is elért. A kérdés arra irányul, hogy a kft. ezt a szoftver terméket értékesíti például 2017. december hóban, vagy akár 2018. év elején – tehát még éven belül –, akkor számvitelileg helyes-e a szellemi termék besorolás? Ha kevesebb mint 1 évig használja ezt a szellemi terméket, akkor nem inkább az áru a helyes számviteli besorolás? Vagy az átsorolás csak a tárgyi eszközökre vonatkozik? A másik kérdésem, hogy ha nem értékesíti a szellemi terméket, hanem használja, akkor az 50 százalékos Szt.
chevron_right Szellemi termék vagy vagyoni értékű jog? hourglass_empty Ez a cikk több mint 30 napja íródott, ezért előfordulhat, hogy a benne lévő információk már nem aktuálisak! Témába vágó friss cikkekért használja a keresőt 2020. 12. 12., 06:15 Frissítve: 2021. Szellemi termek értékcsökkenése . 01. 26., 14:39 Néha gyakorlott szakember számára is nehézséget jelent annak eldöntése, hogy egy számítógépes program megvásárlása vagyoni értékű jog vagy szellemi termék lesz-e. Majd meg kell határozni, hogy elszámolható-e terv szerinti értékcsökkenés, és ha igen, akkor azt hány évre kell elosztani. Olvasói kérdésre Szolnoki Béla adószakértő, okleveles könyvvizsgáló válaszolt. A kérdés részletesen így hangzik: egy szoftvergyártó cég fejlesztése, például egy könyvelőprogram, saját előállítású szellemi termék, mivel ez a cég tulajdona. Amennyiben ezt eladja más könyvelő cégeknek, valójában nem a szellemi terméket, hanem annak használati jogát adja el. Jól gondolom? Ebben az esetben a vevőnél a szoftver használata vagyoni értékű jogként kell, hogy szerepeljen.
Sokszor felmerül kérdésként, hogy a vásárolt szoftvereket, hogyan kell kezelnünk a számvitelben. Szellemi termékként, vagy vagyoni értékű jogként kell kimutatnunk a könyveinkben? Az biztos, hogy a szellemi termékek, illetve a vagyoni értékű jogok közé tartozó szoftvertermékeket is az immateriális javak között kell állományba venni, és a bekerülési értéküket a várható hasznos élettartam függvényében értékcsökkenési leírás elszámolásával kell a költségek között kimutatni. K+F kedvezmény kísérleti fejlesztésnél. Ha az alap kérdésre szeretnénk válaszolni azt kell megállapítani, hogy a vásárlással tulajdonjogot is szerez e a vevő. Ha igen, akkor az azt jelenti, hogy a továbbiakban a program alkotója nem adhatja át másnak a szerződés tárgyát, a program felett már semmilyen formában nem rendelkezhet, azt kizárólagosan a vevő fogja használni. Ilyen szoftverek általában mindenki ügyfélkörében előfordulnak. Ezek egyedi megrendelésre készülnek a vállalkozás speciális igényeihez igazodva (termelő, vállalatirányítási, készletnyilvántartó, számlázó rendszerek).
A cégmenedzselés kézikönyve - átfogja a cégvezetés összes területét - a szervezéstõl, vezetéstõl, munkaügyeken, a marketingen át az adózásig, rálátást ad a könyvelésre is. Kiadó: Adó Zrt. 2011. Terjedelem: 735. oldal. Ára: 9. 900, -Ft - de most 20% kedvezménnyel: 7. 350, -Ft + 820, -Ft postaköltségel itt:
További publikációink a szoftverjog területéről: – A szoftverfejlesztési szerződések jogi alapjai – " Ezt érdemes tudni, ha szoftverfejlesztésbe kezd! " – Szoftverfejlesztési szerződések: Titoktartás és versenykizárás
4/ Sajnos, amit P. Zsuzsa mondott, tökéletesen igaz: " A több éve frissítetlen programok egy idő után használhatatlanok lesznek, ha nem követetjük velük a változásokat. " Ha megveszünk egy (bármilyen) programot, akkor az az eredeti funkciójának megfelelően végzi dolgát (pl. keresi a vírusokat). Telik múlik az idő, a program értéke a számvitel szerint csökken, de a valóságban is, mert egyre több új, vagy mutáns vírust kezd átengedni, de ettől még eredeti funkciójában működik: keres, csak nem talál annyit. Frissítünk. Ettől mindjárt többet ér számvitelileg, de valóságban is, mert az alapfunkciója kibővült az újdonságok felderítésével. Jól kell megválasztani a várható avulási időt, és eszközünk értéke (vagyonunk) nem veszít az értékéből, ugyanakkor az écs összege megjelenik az eredmények között, szinte annyi, mint amennyibe a frissítés került. 5/ Hadd oszlassam el a tévhitet: a frissítés nem a rendeltetésszerű használat feltétele! A frissítés olyan, mikor a lakását időnként kifesti, átrendezi az ember, mert nem akar lepusztult, funkciótlan térben élni.