Az emberi szervezetnek szüksége van folátra, amely hozzájárul a normál vérképződéshez és sejtosztódáshoz, és ezáltal a szövetek növekedéséhez. Nem minden nő szervezete képes teljes mértékben hasznosítani a folsavat. METAFOLIN® Egy, a Merck által fejlesztett és szabadalmaztatott folát forma, amit a szervezetnek nem kell átalakítania, mivel közvetlenül hasznosítható. A Metafolin® a Merck KGaA, Darmstadt, Németország bejegyzett márkája. JÓD Hozzájárul a pajzsmirigyhormonok normál termeléséhez. Femibion 1 Korai várandósság filmtabletta + 5db mérföldkőkártya (56x) - Vitaminok. Néhány országban a Femibion termékek jódmentes változatban is elérhetőek. B1- és B2-VITAMIN, BIOTIN Részt vesz a normál energiatermelő anyagcsere-folyamatokban és hozzájárul az idegrendszer normál működéséhez. B6- és B12-VITAMIN, NIACIN, PANTOTÉNSAV Hozzájárul a fáradtság és a kifáradás csökkentéséhez. C-VITAMIN Támogatja az immunrendszer normál működését. D3-VITAMIN Hozzájárul az immunrendszer normál működéséhez és részt vesz a sejtosztódás folyamatában. VITAMIN-E Segíti a sejtek oxidatív stresszel szembeni védelmét.
Megnövekedett D-vitamin igény mikor lép fel? Terhesség és szoptatás időszakában Változó kor folyamán Idős korban, mivel a felszívódás hatékonysága a kor előre haladtával csökken Tartós stressz esetén D3-vitamin túladagolása Mivel egy zsírban oldódó vitaminról van szó, a felesleges mennyiséget szervezetünk elraktározza. Femibion 1 Összetétel. Túladagolás akkor léphet fel, ha az ajánlott mennyiség 100-200 szorosát tartalmazó készítményt szed hónapokig. Így a jelenleg kereskedelmi forgalomban kapható készítmények esetén nem kell tartanunk túladagolástól. Azonban, ha a szedéshez köthető szédülés, fejfájás, székrekedés vagy hasmenés, a csontok gyengülése, idegesség, esetleg a vesék károsodása lép fel, feltétlen forduljunk orvoshoz. A túladagolás tünetei a túlzott bevitel megszüntetése után spontán javulnak és elmúlnak.
Belka és Strelka - az első kutya az űrben. Ez a kijelentés vált egy axióma, de valójában van egy történelmi hazugság. Az első kutya, aki felmászott a pályán volt Laika. De ő meghalt hő miatt közvetlenül a űrhajó. Az első kutya az űrben, Belka és Strelka nemcsak tökéletesen halasztani járat, de jött vissza a Földre életben. Kezdetben - legyek És mégis, hogy teljesen pontos, az első, aki bemerészkedett a tér, arra... Drosophila. Úgy indult pályára vissza 1935-ben. De ezek a lények nem elég, hogy segítségével a tudósok. Erre azért volt szükség, hogy küldjön pályára melegvérű élőlény, hogy milyen a test fog viselkedni a súlytalan feltételek és jelentős túlterhelés. szigorú követelményeket Belka és Strelka - az első kutya az űrben, egy fénykép, amely bejárta a világ összes újságok és magazinok. De a kutyák űrhajósok hadsereg igen nagy volt, és mielőtt elindítja őket pályára, azokat gondosan kiválasztott. Követelmények voltak merev: a testtömeg az állat kellett lennie nem több, mint 7 kg, és a növekedés nem haladhatja meg a 35 cm.
A szovjetek mindenképpen presztízsgyőzelmet szereztek az első műhold, a Szputnyik fellövésével, de ezzel nem elégedtek meg (később az Egyesült Államok az első Holdra szállással alaposan behozta hátrányát). Közönségdíjas kisfilm Lajkáról a 2007-es Rio de Janiero-i filmfesztiválról: Egy ballisztikus rakéta röpítette az űrbe Lajkát és a Szputnyikot. ( Az amerikai űrkutatási hivatal szerint Lajkát már október 31-én, három nappal a fellövés előtt elhelyezték a kis kabinjában. ) Az orrkúp nagyon hamar levált a járműről, ezért a hőmérsékletérzékelő rendszer nem tudott megfelelően működni. A hőmérséklet nagyon gyorsan 40 fok fölé emelkedett a belsejében. Lajka szívverése az indulás előtti 103-ról rövid időn belül 240-re emelkedett, csak három óra után állt vissza az eredeti állapotba. A műhold adatai alapján Lajka evett is valamicskét az ételéből, de a hetedik óra után már nem érkeztek jelek a Szputnyikról. A kutya elpusztult, leginkább a túlhevült kabin forrósága miatt – a halál okát csak 2002-ben ismerte el a stáb egyik volt tagja, addig ezt nem így kommunikálták.
Biológiai kísérleteket a Szaljut űrállomásokon, majd a Mir Kvant kutatólaboratóriumában is végeztek. Az űrsikló Noé bárkájává alakul Az amerikai állatkísérletek kora a Columbia űrsikló 1981-es megépítésével kezdődött meg. A több alkalommal is használható űrsikló nullához közeli gravitációs fedélzete ideális terepet biztosított a súlytalanságban végzett kísérletek számára. 1992-ben az űrhajós házaspár mellett négy béka, két japán koi hal, 180 darázs és 7600 légy utazott az Endeavour űrsikló fedélzetén, 1998-ban pedig a patkányok és egerek mellett kabócák, csigák és kardfarkú halak is átélték a súlytalanságot a Columbia Neurolab küldetése során. 1972: az első pókháló, amit az űrben szőtt a pók Űrlabor űrtáppal űrpatkányoknak Az űrsiklókon hordozott Spacelab modult az Európai Űrhivatal építette, ketrecei összesen 24 patkány vagy négy mókusmajom tárolására voltak alkalmasak. A patkányokat a NASA által kifejlesztett űrtáppal etették, amely ásványi anyagokkal és vitaminokkal kevert rágcsálótápból állt, víztartalma 26 százalék.
1957. november 3-án indult a világűrbe Lajka kutya a szovjet Szputnyik-2 fedélzetén. Előre tudták, hogy elpusztul, mint ahogy a "majom-kollégái" sem élték túl a korábbi kísérleteket. Az űrkorszak kezdetén a tudósok számára kérdéses volt, hogy az ember egyáltalán életben maradhat-e a földi légkör elhagyása után, illetve hogy a kozmoszban a szokatlan körülmények (például a súlytalanság) milyen hatással lehetnek az emberi szervezetre. A kutatásokhoz a kezdetektől "állati segítséget" vettek igénybe, hogy a kísérleteket elemezve a későbbiekben embert juttathassanak a világűrbe. Az első próbálkozások szuborbitális repülések (űrugrások) voltak, amelynek során az űreszköz feljut a felső légkörbe, de nem éri el a földkörüli pályára álláshoz szükséges első kozmikus sebességet. Az első űrugró élőlények muslicák voltak, amelyeket 1947-ben az amerikaiak lőttek fel egy német V-2 rakéta segítségével, egy évvel később az első űrmajom, az Albert névre hallgató rhesusmakákó kelt útra egy V-2-es rakétával.