A Múlt és Jövő folyóirat, majd könyvkiadó; az egyik legrégibb, és legtovább fennálló magyar lap- és könyvkiadó. A folyóirat múltja és jövője [ szerkesztés] 1911-ben alapította Patai József, és 1944 márciusáig, a német megszállásig folyamatosan működött. Az akkor közel egy milliós magyar zsidóság kulturális és művészeti orgánuma volt. 1988-ban, a magyarországi rendszerváltozás történelmi eseményét kihasználva újította fel Kőbányai János. A folyóirat 1994 óta egészült ki könyvkiadóval, amelynek műszámai évről évre dinamikusan nőnek. A folyóirat és a könyvkiadás közös szerző és szerkesztői gárda, s részben közös olvasóközönség révén kölcsönösen kiegészítik egymást. Az olvasók és a legkülönbözőbb nyelveken magyar emlékekből táplálkozó, vagy magyar témákkal foglalkozó szerzők - diaszpóra a diaszpórában - a világ legkülönbözőbb pontjain élnek, Magyarországon kívül: legtöbben Izraelben, Nyugat-Európában és az USA -ban. A Múlt és Jövő Lap- és Könyvkiadó programja szorosan kapcsolódik a magyar zsidóság rendszerváltozás utáni talpra állásának szociológiailag is megragadható igényeihez.
A 150. évforduló egyúttal a magyarországi zsidók magyar zsidókká válásának a mozzanata is. Ez az egész magyar történelem egyik meghatározó eseménye, mert a felszabadított-felszabadult zsidó energiák lökték Magyarországot a modernitás sínjére. Ez a tény legalább olyan meghatározó, mint a sínpár végállomása: a magyar holokauszt. Az új Múlt és Jövő [ szerkesztés] Az új Múlt és Jövő folyóirat (ahogyan gyakran rövidítik: MéJ, s tudományos közleményekben hozzáteszik: ÚF, azaz: új folyam) 1988 decemberében jelentette meg első számát, egy antológiát. 1989-ben két folyóiratszám látott napvilágot, majd 1990-től rendszeresen, évente négyszer jelentkezik. Esszé, történelmi, szociológiai és judaisztikai tanulmány, szépirodalom, képzőművészet, riport, interjú: ezek a fő műfajai. Fotó- és illusztrációs anyagok kisebb része kerül csak föl az internetre, de tervbe van véve egy illusztrációs archívum létrehozása, amellyel segítségére lennének mindazoknak, akik hasonló témákkal foglalkoznak. A külföldi előfizetők tábora nő, ezért számaik végén angol nyelvű tartalmat és összefoglalót is közölnek; ez feltétele annak is, hogy a külföldi egyetemi könyvtárak megrendeljék a lapot.
Az már csak játék a nevekkel, hogy Vajda Lajosról is közlünk egy tanulmányt – a most nyílt szentendrei gyűjteményes kiállítása alkalmából. (Véri Dániel Vajda Lajos zsidóságát elemzi. ) Konrád Miklós tanulmánya – "A magyar zsidóság aranykorának árnyoldala" – megkapargatja a hamis igazságot, hogy a kiegyezés utáni években a magyar zsidóság sorsa gondtalan ("aranykor") lett volna. Kőbányai János publicisztikája a sok vitát kiváltott Sargentini-jelentés zsidóságra vonatkozó passzusait elemzi – és meglepő következtetésekre jut. Száz éve született Mándy Stefánia költőnő, akiről egy szép emlékestet szervezett a Petőfi Irodalmi Múzeumban fia, Tábor Ádám. Az itt elhangzó versekkel és Faragó Borbála erre az alkalomra írt esszéjével emlékezünk meg a költőnőről. Az első világháború végi szibériai fogságban töltött időről két magyar hadifogoly emlékezését közöljük, amelyek egyikét sem magyarul írtak: Avigdor Hameiri héberül, Soros Tivadar eszperantó nyelven. A nyelvváltással más nézőpontot is elfoglaltak, s revelációs oldalát mutatják a történelemtudomány által nem feltárt helyzetnek, amikor közel félmillió magyar férfi élt a forradalomba és polgárháborúba sodródott Oroszországban.
Filozófia. Ebből kiemelkedik Heller Ágnes 13 könyve, mert az utolsó két évtizedben művei kizárólagos kiadói voltunk Magyarországon – s a többi könyvünk is hozzá közel állók munkái. (Vajda Mihály, Tordai Zádor) Vallástörténet. Ebben a kategóriában a legszámottevőbbek, amelyek a zsidó Jézus történetével, aspektusaival foglalkoznak. Így pl. a kérdés legnagyobb kutatójának David Flussernak három alapvető munkája. Történelem: A zsidó történelem egy-egy területét megvilágító munkák – kiemelkedő ezek közül Jakov Katz a világhírű történész két könyve. Vagy a holokauszt történelmének alap munkái, Saul Friedlander, Lucy Dawidowicz, Randolph. L. Braham monográfiái. De van néhány cionizmus történetével kapcsolatos könyvünk is. Holokauszt irodalom. Ebben a témában közöltük a legtöbb könyvet. Mégpedig vegyes műfajokban, ami művészeti, irodalmi, történelmi, önéletrajzi visszaemlékezések formájában. Ebben van egy sorozatunk: Holokauszt életek címmel, ahol nemrég jelent meg a hatodik kötet. Valóságirodalom.
(technikai segítség: úgy a legkönnyebb - bár kis gyakorlat után ez már nem szükséges -, ha arra koncentrálunk, hogy a múltbeli eseményeket is csak elmondta valaki nekünk, aki ráadásul nem maga tapasztalta, hanem neki is mondta valaki - tévedhettek, hazudhattak, de igazat is mondhattak... ezért lehet akár egyszerre gondolni, hogy megtörtént és hogy nemtörtént) A "múlt" az most nincs, hanem gondolataink bizonyos eseményekről, és ami nincs, arról miért ne gondolhatnánk bármit? A jövő - ha szabad úgy fogalmazni - mégannyira sincs mint a mult, tehát igazán könnyű bármit gondolni róla. topiknyitó Sokan jöttek nekem azzal (jó logikátlanul), hogy ha elvetem a bibliai özönvíz- és teremtéstörténetet mint nem valóst, akkor miképp fogom tudni elfogadni a jövőben beteljesülő próféciákat? Könnyűszerrel. A jövő még nem történt meg, és a jövőben olyan dolog is lehet, amely szokatlan, és nem várt. (pl. lila nyulak repkednek, és kék sasokra vadásznak. ) De: a múlt már megtörtént. És a múltban nem történt meg se fajok egyenkénti teremtése rövid idő alatt, se Özönvíz.
Az utolsó élő Lukács-tanítvány, Vajda Mihály "Holokauszt – Kádár-kori történelmi köztudat" című, személyes és önéletrajzi motívumokkal átszőtt esszéje a Kádár kor soá-emlékezetpolitikáját árnyalja, s egészíti ki újszerű lélektani megfigyelésekkel. Dési János oknyomozó esszé-riportja a Raul Wallenberg-recepciót a és mítoszképzés folyamatát mutatja be, a svéd embermentő diplomata eltűnése óta napjainkig. A pápai születésű Alex Sternberg könyvrészlete (Receptek Auschwitzból) egy családi soá-történetet mesél el az Auschwitzban felidézett receptek központba állításával. Huszár Ágnes (a pápai zsidóság nem zsidó krónikása, nyomot-hagyása ügyének harcosa – ő szerezte-fordította ezt a könyvrészletet is – "A Perutz család és a magyar iparosodás" című tanulmánya egy klasszikus magyar zsidó családtörténeten keresztül mutatja be a magyar zsidók részvételét a magyar modernitásban. Nádor Éva – először üdvözölhetjük szerzőként lapunkban – valami hasonlót tesz. A saját családfáján keresztül vizsgálja meg a sokrétű gazdagító tevékenységet, amelyet a magyar zsidók betöltöttek a magyar szellemi életben.
– letartóztatása; 1949. febr. 8. : életfogytiglan ← kémkedés, hazaárulás, a hatalom megdöntésére irányuló összeesküvés és valutaüzérkedés – Rajk László (1946–48: belügymin., 1948–49: külügymin. ) └ ÁVO létrehozása, első koncepciós perek kékcédulás választások levezénylése Sztálin módszere: "az ellenség köztünk van" RM riválist lát benne ← nem moszkovita, hanem népszerű komm. képtelen vádak: összeesküvés Titoval, kémkedik a jugoszlávoknak └ a kor hangulatát jól adja vissza: Bacsó Péter: A tanú c. filmje beismeri a vádakat → †-ra ítélik és kivégzik felesége: 5 év börtön, gyermekük → nevelőintézet = "Kovács István" 1955: rehabilitálják, 1956. okt. Érettségi tételek - A Kádár-korszak gazdaságpolitikája | Sulinet Hírmagazin. 6. – nyilvános újratemetés – Kádár János (1948–50: belügymin. ) 1952–54 börtön – volt szocdemek, számos volt katonatiszt, vállalatigazgató, tanár, pap, tudós elítélése Rajk és egyik vallatója, Kádár (korábban barátok voltak) "Addig fognak verni, amíg ki nem jön belőled, ami benned van" (Péter Gábor) d) Kitelepítések = internálások (← ÁVH) – kiszemelt családok → falu, kényszerlakhely, állandó rendőri felügyelet, fizikai munka – Bp.
1949. szeptemberében Rajk Lászlót és társait halálra ítélték, kémkedés és más "népellenes" bűntettek vádjával. 1950-ben összevonással 19 megyét szerveztek. Kiépült a tanácsrendszer, hihetetlenül felduzzadt a hivatalnoki és alkalmazotti létszám. A tanácsok nem önkormányzati, hanem a központi akaratot végrehajtó szervek voltak. Megkezdődtek a kitelepítések, létrejöttek az internálótáborok. Gyarmati György: A Rákosi-korszak (ÁBTL-Rubicon, 2013) - antikvarium.hu. 1950. januárjában megindult az első ötéves terv, melynek irreális tervmutatói ("a határ a csillagos ég") igen megnehezítették a munkásság életkörülményeit. Súlyos aránytalanság mutatkozott az ipar szerkezetében a nehézipar és a hadiipar javára. A fogyasztási cikkek, a könnyűipari termékek mennyisége, minősége elmaradt a lakossági igényektől. A kisipar és a kereskedelem gyakorlatilag elsorvadt. A hidegháborús helyzet a mezőgazdaság fejlődését is meghatározta: megkezdődött a szovjet mintájú átszervezés. Az első ötéves terv először csak részleges társadalmasítást írt elő, végül a termőterület 80%-át kívánták 1954-re szocializálni.
Gyarmati György kötete az első sok szempontú összefoglaló a magyar történelem egy elfeledett korszakáról közérthetően, számos korabeli forrással és képpel elevenítve meg a mai olvasó számára szinte már elképzelhetetlen korszakot. A könyv az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára és a Rubicon közös kiadásában jelenik meg. A kötet adatai: Kötés: keménytáblás Megjelenés éve: 2021 Terjedelem: 528 oldal Vélemények Kérdezz felelek Oldalainkon a partnereink által szolgáltatott információk és árak tájékoztató jellegűek, melyek esetlegesen tartalmazhatnak téves információkat. A képek csak tájékoztató jellegűek és tartalmazhatnak tartozékokat, amelyek nem szerepelnek az alapcsomagban. Rákosi korszak - Kellene egy 10 mondatos fogalmazás a Rákosi korszakról. Valaki kérem segítsen!!! Előre is köszönöm!!!. A termékinformációk (kép, leírás vagy ár) előzetes értesítés nélkül megváltozhatnak. Az esetleges hibákért, elírásokért az Árukereső nem felel.
Valójában a szociáldemokrata párt beolvasztásáról beszélhetünk: az új párt programja kommunista program volt, a vezetők többsége az MKP-ból került ki. Az MDP főtitkára Rákosi Mátyás lett. 1949-ben megalakult a Népfront, melynek pártjai közös listán indultak a májusi választásokon. A Népfront elnöke Rákosi, főtitkára Gerő Ernő volt. Az 1949. augusztus 20-án elfogadott "sztálini alkotmány" rögzítette: "munkásosztály marxista-leninista pártja a társadalom vezető ereje". Az államforma a népköztársaság lett. Az állam élén az Elnöki Tanács állott, és annak elnöke törvényerejű rendeleteivel még a látszatparlamentet is kiiktatta. A diktatúra évei Rákosi Mátyást (1892-1971) "Sztálin legjobb magyar tanítványának" tartották. Rövid uralma alatt Sztálinéhoz hasonló személyi kultuszt épített ki. Rákosi korszak fogalmazás. Tudta, hogy hatalma Moszkva akaratától függ, ezért teljesítette, sőt túlteljesítette a szovjet elvárásokat. Mögötte a második ember, Gerő Ernő a gazdasági területet irányította, Farkas Mihály a hadsereget és a rendőrséget, Révai József az ideológiát és a kultúrát.
Pesti srácként vett részt a forradalomban. Fiatalkorúként nem végezhették ki, ezért vártak az ítélet végrehajtásával: 18. születésnapja után 11 nappal gyilkolták meg. Alakja a forradalom szimbólumává vált. Nagy Imre és társainak bíróság elé állítását Kádárék Moszkvában döntötték el. Az 1958 februárjában kezdődött perben a vád a "népi demokratikus államrend megdöntésére irányuló szervezkedés" volt. Ezt a koncepciós pert nemcsak a hazug tartalma jellemzi. Az is, hogy a zárt ajtók mögötti tárgyalásra, a legfontosabb tanúkat, Kádár Jánost, Münich Ferencet, Dobi István, Apró Antalt "elfelejtették" megidézni. Az első bíró, Radó Zoltán próbált függetlenül bíráskodni, azonban szívinfarktust kapott. Az új bíró, Vida Ferenc pervezetéséből már sugárzott a párt által meghatározott koncepció szigorú követése. A halálos ítéletet Nagy Imrén, Maléter Pálon és Gimes Miklóson 1958. Rákosi korczak fogalmazas . június 16-án hajtották végre. Ezen a napon jelentették be a Szilágyi József és Losonczy Géza halálát is. Szilágyit már áprilisban kivégezték, Losonczy pedig a börtönben vesztette életét.
Érettségi tételek - A Kádár-korszak gazdaságpolitikája A cikk már legalább egy éve nem frissült, az akkor még aktuális információk lehet, hogy mára elavultak. A szóbeli érettségire való felkészülést segítendő az elkövetkező hetekben 30 tétel kifejtését tesszük közzé. Ennél – természetesen – jóval több érettségi tételcím kiadható a jelenlegi szabályozás szerint, de igyekeztük azokat kiválogatni, amelyek tapasztalataink szerint gyakrabban szerepelnek a középszintű tételsorokban. A terjedelmi korlátok nem teszik lehetővé a nagyon bő lére eresztett magyarázatokat, ehelyett egy vázat szeretnénk adni, ami alapján egy tartalmas feleletre fel tudsz készülni. A források beépítéséről ne feledkezz meg! Bevezető gondolatok Az 1956-os forradalom leverésével, szovjet katonai és politikai támogatással hatalomra jutott Kádár János több mint három évtizedes rendszere (1956-88/89) nem alkotott egységes időszakot, különböző szakaszait erősen befolyásolták a hazai és a nemzetközi politikai változások. A forradalmat követően az ún.