Trencsényi Zoltán a Népszabadság kulturális újságírójaként már akkor beszámolt a műfaj első fecskéiről, amikor még csak a Godot Kávézó falatnyi színpadán léptek fel. Az akkori cikk címe lett aztán a később megalakult társulat neve is: Dumaszínház. Majd ő is ott dolgozott három éven át, és az ez idő alatt készített interjúit gyűjtötte össze a Mikrofonbálványok című könyvében: 36 beszélgetést a legjobb mai stand-uposokkal. Rutinos és profi kérdezőként faggatta őket a szakmájukról éppúgy, mint az életükről. Apáknak karácsonyi ajándék pack 2013. Így azt is megtudhatjuk, hogy sokuknál milyen kacskaringós utak vezettek a színpadig. Persze adja magát, hogy a Bödőccs el, Badár ral, Kőhalmi val, Hadházi val készült interjút olvassuk el elsőként, de a derékhadat adó tagok sorsa, kudarcai és újbóli nekilendülései is sok tanulságot hordoznak. A mindannyiukra jellemző ironikus önszemlélet többször gondolkodtat majd el minket, mint ahányszor megnevettet. (A szerzővel ITT olvashat interjút. ) Park, 672 oldal, 6950 Ft. Peter Frankopan brit történész Selyemutak című könyvét azoknak ajánljuk, akik szívesen olvasnak a történelemről, de nem riadnak vissza a jelen tágabb perspektívából való értelmezésétől sem.
A szerző az Oxfordi Egyetem professzora, és a Prospect nevű brit havilap eme munkája kapcsán a világ ötven legkiemelkedőbb gondolkodója közé választotta. Könyvét harminc nyelvre fordították le, méltán. Rendkívül olvasmányosan, ugyanakkor tudományos alapossággal mutatja be a Selyemutat, amely évszázadok óta Kelet és Nyugat "hídja" volt, bár szerepe az elmúlt kétezer évben sokat változott. A 20. században jelentősége ismét felértékelődött, mivel az elmúlt évtizedekben az ázsiai országok politikai, gazdasági és katonai összefogásának szimbólumává lépett elő. Többek között itt formálódik jelenleg is az Európai Unió keleti alternatívájaként emlegetett Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO). Vajon milyen hatása lehet mindennek hosszútávon? Apáknak karácsonyi ajándék - Peet. Világunk, történelmünk és kultúránk éppúgy, mint gazdaságunk többpólusú. A Selyemutak ennek lehetőségeit és buktatóit tárja elénk rendkívül izgalmas megközelítésben.
Valami oknak még kell lennie. Jelentős hőmérséklet-eltérés például. Csak tipp. 11:56 Hasznos számodra ez a válasz? 5/7 anonim válasza: 100% Alaszkai öböl... a fotó készítője a linken elmondja a történetet [link] itt meg szakember elmagyarázza: [link] 2015. 12:08 Hasznos számodra ez a válasz? 6/7 Wadmalac válasza: 89% Ahha, szóval rövid távon áll fenn a keveredés-mentesség és valószínűleg a sűrűségi különbségeket ideiglenesen megszünteti az eltérő hőmérséklet meg az édesvízben hurcolt gleccserhordalék. Tényleg nem keveredik egymással az Atlanti- és a Csendes-óceán vize? - Rakéta. Így már érthetőbb, a szilárd hordalék, mint sűrűség-módosító eszembe sem jutott. Csak pluszként: [link] 2015. 12:33 Hasznos számodra ez a válasz? 7/7 anonim válasza: 2015. 12:36 Hasznos számodra ez a válasz? Kapcsolódó kérdések: Minden jog fenntartva © 2022, GYIK | Szabályzat | Jogi nyilatkozat | Adatvédelem | WebMinute Kft. | Facebook | Kapcsolat: info A weboldalon megjelenő anyagok nem minősülnek szerkesztői tartalomnak, előzetes ellenőrzésen nem esnek át, az üzemeltető véleményét nem tükrözik.
Fedezd fel Görögország titkos helyeit! Shutterstock Görögország az egyik legnépszerűbb úticél, ha nyaralásról van szó. De miért is? Talán a nagyszerű görög ételek miatt, mint a tzatziki, souvlaki vagy a töltött szőlőlevél? Vagy talán a jól hangzó nevű (Delfy, Meteor kolostor vagy a Knósszoszi palota) középkori látnivalók varázsa van hatással az utazókra? Ehhez pedig mesés strandok és hullámzó azúrkék tenger dukál… Amikor legközelebb Görögországba utazol, a kötelező látnivalók mellett ne felejtsd el meglátogatni a következő helyeket sem, biztosan nem fogod megbánni! Zeusz szeme, Thassos shutterstock Thassos egy gyönyörű zöld sziget, egyúttal a szirének mitikus rejtekhelye. Nem hittünk benne, és nem látjuk a végét – Ők fizetik meg ma egy háború árát - WMN. Itt található a természetes módon kialakult Giola-tó, amely a tenger hullámcsapásainak köszönhetően tengervízzel töltődik fel. Az Astris falva mögötti sziklában található (Limenaria városától nem messze, a sziget északi részén). Mindenképpen húzz egy strapabíróbb cipőt, mikor a tóba merészkednél és vigyázz az élesebb, sziklás részeknél!
Belül pedig egy igazán érdekes show látható! A kráter falai narancssárga, fehér és sárga színekben pompáznak, a talajból pedig forró, kénszerű gázok törnek fel. Vigyázzatok, hogy ne lépjetek rá a forró kráterre és a pókokra! A szigetet a Kos szigetéről induló hajóval közelítheted meg. Lenyűgöző videó: két óceán találkozik és nem keverednek össze! | Ridikül. Melissani barlang, Kefalónia Vedd a nyakadba Kefalónia földalatti világát és lépj be a nimfák barlangjába, amely a sziget legszebb látnivalója. A Melissani barlang belsejében egy földalatti tó található egy kis szigettel, amely Mükéné idejében keresett szentély volt. A mészkő felső rétege lekopott, a behatoló napsugár pedig csodálatos színpalettát hoz létre. A nap helyzetétől függően változó kék árnyalatok, a mézbarna színű falak és a számtalan cseppkőképződmény biztosan elbűvöl majd. A barlang belsejébe csónakokon tudtok bejutni. Ismerd meg Kefalóniát, a nyugalom szigetét!
A két óceán legmelegebb, leghidegebb, legsűrűbb és legsósabb részei egyaránt az Atlanti-óceánban találhatóak, míg a legkevésbé sűrű és a legkevésbé sós részek a Csendes-óceánon. Óceánok határán Az Atlanti-óceán és a Csendes-óceán határa a Horn-fok szigetnél található, amely a chilei Tűzföld, és így az amerikai kontinens legdélebbi pontja. A két óceán pedig a Drake-átjáróban találkozik egymással. Ezt a helyet spanyolul egyébként Mar de Hoces-nek (Hoces-tenger) nevezik, mivel az angol név Francis Drake-re, Erzsébet királynő legendás házi-kalózára utal, aki épp a spanyol Armada aranyszállító hajóit fosztogatta. Ez az átjáró pedig híresen nehezen hajózható, ami különösen a régebbi korokban volt igaz, a Panama-csatorna megnyitásával azonban az egész Horn-fok elkerülhetővé vált. A Drake-átjáróban azonban nem fogunk látványos különbséget felfedezni a két óceán között, mivel ez a határ inkább képzeletbeli, mint mondjuk az országhatárok, és nem földrajzilag kijelölt. Ennek ellenére máig fel-felütik a fejük a neten olyan, a lent láthatóhoz hasonló videók, amelyeken állítólag épp ilyen látványos határvonal mutatkozik meg: Ezekről rendszerint idővel mindig kiderülnek, hogy egyszerű átverések, a fenti videó például az Alaszkai-öbölben készült, ahol a világosabb, az olvadó gleccserekből elfolyó édesvíz ömlik be az óceán sötétebb, sós vizébe.
Északi-tenger Az Északi-tenger területe 580 000 km². Norvégia, Dánia, Nagy-Britannia, Németország, Belgium, Hollandia, Franciaország partjait nyaldossa. Az Atlanti-óceánhoz délen a Doveri-szoroson és a La-Manche-on keresztül csatlakozik. Forrás: