Megjelent a jegybanki alapkamat mértékéről szóló 22/2021. (VII. 27. ) MNB rendelet. A rendelet 2021. július 28-án, szerdán lépett hatályba. A rendelet szerint a jegybanki alapkamat mértéke 1, 20%-ra növekedett. Az alapkamatot 0, 90%-ról emelték fel 1, 2%-ra. 1995-ben 28%-os jegybanki alapkamattal is találkozhattunk, de még 1998-ban is 20 felett volt az alapkamat. Fokozatos csökkentésére 2011 évtől került sor. Jegybanki alapkamat alakulását itt tekinthetjük meg: Magyarországon a jegybank a Magyar Nemzeti Bank (MNB), melynek feladata az ország pénzügyi politikájának a meghatározása. MNB célja az árstabilitás elérése valamint fenntartása, és a hosszú távú gazdasági növekedés biztosítása. Ahhoz, hogy ezeket a célokat elérje, alacsony szinten kell tartani az inflációt, vagyis stabilizálni kell az árakat. MNB az inflációs célt a fogyasztói árak 3%-os átlagos emelkedésében határozta meg. MNB feladata az is, hogy meg kell őrizni a forint értékét a többi devizával szemben, továbbá a jegybank hitelező is, mert kölcsönt nyújthat azon bankoknak, melyeknek szüksége van rá.
Felügyeli a pénzügyi rendszer stabilitását, a kereskedelmi bankok tevékenységét és a banki ügyleteket is. A jegybanki alapkamat meghatározása a Monetáris Tanács feladata, mely időszakonként ülésezik. Az MNB elnöke, alelnökei valamint vezető közgazdászok alkotják a Monetáris Tanácsot. Azt, hogy mikor emelik vagy csökkentik a jegybanki alapkamatot, nem lehet tudni, viszont a járványhelyzet miatt kialakult gazdasági válsághelyzet okán szinte valamennyi országban csökkentették a jegybanki alapkamatot. Magyarországon az alapkamatot a 2011. év végétől kezdődően 7, 0 százalékról 2016. év közepéig fokozatosan 0, 9%-ig csökkent ették. Milyen hatása van mindez a hitelekre? A jegybanki alapkamat növekedésének közvetetten van hatása a hitelekre, mert a jegybanki alapkamat növekedésével a változó kamatozású hitelek referencia kamatai is nőnek. A Magyarországon felvett rövid kamatperiódusú, legfeljebb 12 hónapra rögzített kamattal felvehető jelzáloghitelek referencia kamatait a BUBOR (Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb), míg a hosszabb kamatperiódusú kölcsönök kamatszintjére a BIRS – (Budapest Interest Rate Swap – Budapesti Kamatswap Ügyletek) és az Államadósság Központ Kezelő által meghatározott referenciahozam (ÁKK) gyakorolnak hatást.
Az elemzői várakozásoknak és a jegybanki vezetők korábbi nyilatkozatainak megfelelően az MNB megemelte az alapkamat szintjét, amely szerdától 0, 9 százalék. Közel tíz éve nem volt példa jegybanki alapkamat-emelésre Magyarországon. Matolcsy György délután bejelentette, hogy nem egyszeri alapkamat-emelésről döntött a monetáris tanács, hanem egy ciklus megkezdéséről. A várakozásoknak megfelelően keddi ülésén megemelte az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa: a testület 30 bázisponttal 0, 9 százalékra emelte az irányadó kamatot. Gyengült a kamatdöntésre a forint, de Matolcsy szavaira megtáltosodott A kamatdöntés előtt a forint árfolyama 354 körül mozgott az euróval szemben, jelentős kilengések nem voltak az árfolyamban a nap folyamán. A 14 órás kamatemelést követően gyengülni kezdett a forint, az euróval szemben egészen 356 fölé ugrott az árfolyama. Aztán 15 órakor megszólalt Matolcsy György, és a sajtótájékoztató végére egészen 351, 5-ig erősödött az euróval szemben.
Maga a nyilatkozat egyébként akkor még nem is tűnt annyira erősnek: "Az alapkamat emelésének lehetőségét már júniusban érdemes lesz mérlegelni" – mondta akkor Virág Barnabás a Reuters hírügynökségnek. Erre később elemzők is ráerősítettek, majd maga Matolcsy György jegybankelnök is megszólalt, aki egy konferencián azt mondta, hogy amennyiben a monetáris tanács tagjai úgy látják, akár már júniusban sor kerülhet a kamatemelésre. Szerinte az infláció tartós megemelkedése veszélyeztetné a kilábalást, a kamatemelést elbírná a magyar gazdaság, és "kötelezővé is teszi" az inflációs veszély. Később Pleschinger Gyula, a monetáris tanács tagja azt mondta, hogy meg kell találni az egyensúlyt a monetáris szigorítással: amennyiben túl lassan haladnak, növelnék az inflációs kockázatokat, amennyiben azonban túl gyorsan, az alááshatja a gazdasági növekedést. Közölte azt is, hogy érdemes lehet az alapkamat és az egyhetes betéti kamat közötti különbséget megszüntetni. Szerinte további kamatemelésekre az inflációs jelentések megjelenésével egy időben kerülhet sor, negyedévente.
( A legfrissebb hírek itt) - Mennyire volt ez spontán? Semennyire. Az ukrán elnök néhány szóval szisztematikusan végigment az EU-s tagországokon, megköszönte a támogatást például Lengyelországnak, Csehországnak, más országokat kiemelt, akik valamiért vonakodtak a támogatástól, másoknál pedig a reményét fejezte ki, hogy Ukrajna mellé áll. Mi egyik kategóriába sem estünk. Az egyetlen Magyarország volt, amelynek egy bekezdésnyi kitérőt szentelt. A magyar miniszterelnöknek megmosták a fejét. Ez egy nagyon erős, érezhetően átgondolt, szándékos üzenet volt. Nem csak az összes többi tagállam hallotta ott a helyszínen, de zonnal felkapta a világsajtó is. - Orbán Viktor válaszolt a kritikára, de szükség volt-e erre egyáltalán? A magyar kormányfő, majd a külügyminiszter is egyértelmű elutasító választ adott, megerősítve, hogy sem katonákat, sem fegyvereket nem küldünk Ukrajnába. Válaszadási kötelezettsége nem volt, elég lett volna Orbán Viktornak, ha csak zsebre teszi az üzenetet. Kapcsolódó: Zelenszkij beszólt Orbánnak: "Egyszer és mindenkorra el kell dönteni, ki mellett álltok" Volodimir Zelenszkij Orbán Viktor Balázs Péter orosz ukrán háború
Belehazudnak az ember arcába, hogy az Orbán kormány el van szigetelve. Nézzük egy másik hírt, ezt is kizárólag az elszigetelődés jegyében: A Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferencia az Egyesült Államokban a konzervatívok legfontosabb politikai rendezvénye, mondhatni, ez a republikánusok "seregszemléje". Jövő tavasszal a magyar főváros ad otthont a rendezvénynek. 2022 márciusában Budapestre érkezik a Conservative Political Action Conference (CPAC) elnevezésű konferencia, amely az Amerikai Egyesült Államokban (USA) a konzervatív oldal legfontosabb politikai rendezvénye – jelentette be szerda délután Szánthó Miklós, az Alapjogokért Központ igaztatója és Dan Schneider, az American Conservative Union (ACU) ügyvezető igazgatója. A sajtótájékoztatón aláírták azt a megállapodást is, amely a budapesti esemény megrendezésének alapdokumentumaként szolgál. Természetesen ez az esemény is jelzi a Balázs Péter által elmondott "elszigetelődést". Mi nagyjából ugyanilyen "elszigetelődést" kívánunk minden normális kormánynak.
2009. szeptember. 17:45 MTI/ Botrány a Balázs-interjú nyomán Szlovákiában Pozsony felháborodásának adott hangot Balázs Péternek a Süddeutsche Zeitungban csütörtökön megjelent interjújával kapcsolatban, aminek nyomán bekérették a pozsonyi magyar nagykövetet a szlovák külügyminisztériumba. 2009. 16. 17:00 Balázs Péter: újabb diplomáciai offenzíva készül A tavaszi diplomáciai offenzíva után volt egy forró nyár és most következik az őszi nyitány, amely valójában egy újabb diplomáciai offenzíva - ismertette a közeljövőben várható külügyi eseményeket szerdán Balázs Péter. 2009. augusztus. 11:11 HVG Fico pofonjai Balázs Péter külügyminiszter alighanem eltévedt a diplomácia rengetegében, amikor a minap úgy nyilatkozott, az államelnök beutazásának megakadályozása kizárólag Sólyom László személyét érintő méltatlan eljárás. 2009. 25. 11:59 Balázs: mindenekelőtt Pozsonnyal kell tisztázni viszonyunkat Magyarország mindenekelőtt Szlovákiával szeretné tisztázni az ügyet - mondta Balázs Péter külügyminiszter a Der Standard című osztrák lapban kedden megjelent interjújában a tervezett magyar lépésekről, amelyeket a magyar államfő meghiúsult révkomáromi látogatása miatt tart szükségeseknek.
Szijjártó Péter egy technikai jellegű dolgot dramatizál – jelentette ki. A volt külügyminiszter úgy tudja, a távozó nagykövet már nyugdíjba vonult, a magyar külügy pedig nem a holland kormánnyal vitatkozik, hanem egy személlyel.