A lábdagadás oka a következő: az ott lévő erek a túlsúly miatt, vagy az extra terhelés miatt, vagy egyszerűen a gyenge vénák miatt, vagy mert a baba nyomja az ereket (nyilván feljebb valahol), nem bírják a terhelést, és az érfalon átszűrődik a folyadék, ami a körülötte lévő szövetekben halmozódik fel. Mivel visszered is van, gondolom, az ereid nem bírják. Lehet még olyan is, hogy sokszorosa lesz az eredeti méretének, ez a terhesség végéig fokozódni szokott. Én úgy néztem ki, mint egy elefánt a végére. :) És a jobb bokám mindig vagy kétszer akkor volt, mint a bal, pedig a bal is dagadt. Volt, hogy egészen térdig megduzzadtak a lábaim, ha nagyon meleg volt, és nagyon sokat gyalogoltam. :( Szülés után kinél lassabban, kinél gyorsabban, elmúlik a dagadás. Amit tenni tudsz: - igyál sok folyadékot ( a közhiedelemmel ellentétben ez segít, mivel a hígabb vért könnyebben keringeti a szervezet, remélem érthető) - polcold fel a lábad amikor csak lehet (nekem egy darabig reggelre elmúlt a dagadás, de egy idő után már ez sem segített) - felvehetsz speciális harisnyát, ami kicsit szorítja a lábadat, így segít az ereknek (én nem bírtam a 30 fokban, még a térdzoknit sem).
Karol minden erejével azt keresi, miként találhatna kivezető utat a mély kétségbeeséséből. Az augusztus 7-én 21. 35-től látható második részben már a szovjet övezethez csatolt Lengyelországban élő fiatal Karol Wojtylát láthatjuk, akit a lublini egyetem etikai tanszékére küldenek. Itt minden idejét a fiatalok tanításának szenteli. A rendőrség azonban továbbra is a nyomában van, és egy diákot állítanak rá, aki még a gyónások lehallgatásától sem riad vissza. De Karol soha nem beszél politikáról, sőt, óvja a barátait minden agressziótól. A lélek megőrzésének lehetőségéért küzd. Amikor azonban új keresztet kell felszentelni Nova Hutában, szilárdsága még a rendőrséget is meghátrálásra készteti. Bátorsága hamar a krakkói segédpüspöki székbe emeli, és a vallás megújulásába vetett mély bizalmával Rómában is kitűnik… A film zenéjét az Oscar-díjas Ennio Morricone szerezte, Karol Wojtylát pedig Piotr Adamczyk alakítja. A Karol – A pápa, aki ember maradt című lengyel-olasz életrajzi film első részét augusztus 6-án, 22:40-től, míg második részét augusztus 7-én, 21:35-től tűzi műsorára a Duna Televízió.
II. János Pál pápa gondolkodóként is veszélyt jelentett a kommunizmusra: etikai, illetve gazdasági témájú írásaiban egyszerre kritizálta mind a kapitalizmust, mind pedig a marxizmust. A szovjetek attól tartottak, hogy kapitalizmus kritikájával konkurenciát teremt számukra, és kiszervezi a párt alól a lengyel proletariátust. A pápa ráadásul belülről ismerte a munkások életét és problémáit, mert a második világháború alatt ő maga is fizikai munkásként tartotta el családját. A munka erkölcsi értékelése filozófiai munkásságában is megjelent. Wojtyła elutasította az ember termelési tényezővé való lealacsonyítását. Tanításában mindig a teljes ember képéből indult ki, és a kollektívummal szemben az egyén felelősségét is hangsúlyozta. A KGB nyilvánosságra került dokumentumaiból kiderül: a szovjet vezetés korán felismerte a pápa működésének valódi veszélyeit. 1981. május 13-án a Szent Péter téren egy török terrorista rálőtt a pápára. Az újabb levéltári kutatások mára megerősítették, hogy a merénylet mögött közvetlenül a bolgár titkosszolgálat, közvetve pedig a KGB állt.
A lengyel szocialista vezetés végül szándékosan úgy időzítette a meghívását, hogy az az éppen esedékes Szent Szaniszló jubileum utánra essék. Wojtyła azonban világossá tette: pontosan azért megy haza, hogy megemlékezzék a lengyelek nagy szentjéről, akik életét áldozta a hitéért. A pápa jelenlétével és beszédeivel megerősítette a lengyelek nemzeti, illetve keresztény identitását is. Wojtyła 9 napos látogatásának sikere megdöbbentette a hatalmat is. Akármerre járt II. János Pál, óriási, éljenző tömeg fogadta. Külön találkozót szervezett a lengyel fiatalokkal, akiknek körében kivételesen népszerű volt. 1980-ban a munkások ismét szervezkedni kezdtek, létrejött a Szolidaritás, amellyel kapcsolatban az II. János Pál pápa azonnal rokonszenvét fejezte ki. 1981-ben a Vatikánban fogadta Lech Wałęsat. A mozgalom tevékenységének következtében Edward Gierek pártfőtitkár megbukott, s ugyan a Szolidaritást betiltották, ám az illegálisan tovább működött. Wojtyła 1983-ban újra Lengyelországba látogatott, és június 23-án Czestochowában ismét találkozott Lech Wałęsával egy magánkihallgatás keretén belül.
Wojtyła lendületét azonban nem lehetett megtörni: pontifikátusa alatt 104 apostoli utat tett meg, összesen 129 országot keresett fel. Elsősorban mindig a fiatalokkal, illetve az üldözöttekkel kereste a kapcsolatot. A Katolikus Egyházon belül is fellépett a szélsőségekkel szemben: a marxizmussal kacérkodó felszabadítás teológia hirdetőit eltiltotta a tanítástól, és a lelkipásztori tevékenységtől is. János Pál munkássága reményt adott a Vasfüggönytől keletre élő népeknek, spirituális forradalmat indított el az elnyomott népek körében. Történelmi szerepéről John O'Sullivan: Az elnök, a pápa és a miniszterelnök (Helikon – Heti Válasz, Bp. 2010. ) című könyvében olvashatunk részletesen. 2011-ben XVI. Benedek pápa boldoggá, I. Ferenc pápa pedig szentté avatta. A katolikus egyházfő közép-európai származása és a magyarok iránti rokonszenve miatt nagy tiszteletnek örvendett hazánkban. Úgy éreztük: közülünk való, kicsit a miénk. Pogrányi Lovas Miklós
A filmet feliratozva a teletext 333. oldalán lehet nézni, és a vetítés után 7 napig megtekinthető a Médiaklikken. (MTVA/Felvidé) Forrás: Tovább a cikkre »