Ha kicsit pikírten szeretnénk fogalmazni, akkor ez az a film, amelyik lekaszált mindent idén Berlinben Tarr Béla Torinói lova előtt… Valójában persze alig összevethető a két film, hogy mást ne mondjak, ebben a ropogósan friss iráni filmben fél perc alatt többet beszélnek, mint Tarr apokalipszisében összesen. És az sem teljesen érdektelen, hogy mit… Ashgar Farhadi A Nader és Simin – Egy elválás története című filmet a jelenkori iráni film egyik legelismertebb alkotója, Ashgar Farhadi rendezte. El lehet gondolkodni, vajon mi lehet az oka, hogy az utóbbi néhány évtizedben komoly és nívós filmfesztiválokon rendre megjelenik egy-egy iráni filmes, és az gyakran szépen végig is kaszálja filmjével a díjkiosztót. Kiarostami, Makhmalbaf és a többi, méltán híres iráni filmeshez Farhadi 2009-es Elly története című filmjével csatlakozott végérvényesen és visszavonhatatlanul, amely 11 díjat és 6 jelölést gyűjtött be a különböző szemléken, inkluzíve a berlini Ezüst Medvével. A filmet láthattuk a 2009-es Titanicon mi is, én magam nem voltam általa nagyon lenyűgözve, de ez legyen az én bajom.
A tettek mögött feltételrendszerek és motívumok egész sora húzódik meg, aminek felfejtése a vizsgálóbíró feladata. (Forrás:) Részletek a kritikákból A Nader és Simin rendezője a jelenkori iráni film egyik legelismertebb alkotója: Ashgar Farhadi. A filmben élesen ütközik a viszonylag szabadabb életfelfogású, a vallási előírásokat csak lazán betartó középosztálybéli miliő a bejárónő által képviselt konzervatív, vallásos szemlélettel. Részlet-gazdag képet kapunk a különböző szintű családi és családon kívüli kapcsolatokról. Farhadi filmjében gondosan ügyel, mit, meddig és milyen mélységben mutathat meg, tudva jól, az iráni iszlám rendszer nem viccel azokkal, akiket ellenségként jelöl meg. A rendszert ekképpen nem kritizálja, csakis emberi problémákról, ezúttal is egy majdnem-bűnügyről beszél …ahogyan az ügy fokozatosan bomlik ki előttünk, ahogyan ezzel összefüggésben folyamatosan változnak a történet szereplőinek motivációi, indokai, és nemcsak előttünk, nézők előtt, de szinte önmaguk előtt, a filmben is, ahogyan egymás után feslenek fel a valóság "héjai"; úgy bontakozik ki a tűpontos, finoman raszteres kép a modern Teherán társadalmának egy jellegzetes rétegéről.
Az, ami egyetemesen emberi, és az, ami speciálisan perzsa – korunk teokratikus Iránjának egyszer talán történelemként szemlélhető, ám napjainkban még nagyon is eleven valósága –, nem csak egyszerre van jelen, de mintegy értelmezi is egymást. A vallási parancsolatok és a nem kevésbé meghatározó vallási-állami struktúrák ugyanolyan kényszerítő erővel befolyásolják az emberek leghétköznapibb döntéseit is, mint a túlélésért folytatott, az etika határát áthágó hazudozás. A Nader és Siminben is meghatározó, az iráni filmekben szinte mindig felbukkanó gyermeki szemszög különösen alkalmas az adott gyermeket körülvevő világ határozott reflektálására, ám Farhadi lányhőse (akit egyébként a rendező lánya játszik) egyáltalán nem gyermekként éli meg a történéseket. Mire végül kiderül az ún. igazság (mármint, hogy ebben a több oldalról is ködbe vonni igyekezett esetben konkrétan ki miben követett el jóvátehetetlen hibát), addigra minden fél, minden oldalon okkal érezheti magát bűnösnek, még a kiskamasz, a világra immár mégis egy bölcs öregasszony tekintetével néző Termeh is, akinek a zárlatban már nem csak holmi absztrakciónak bizonyuló fogalmak, mint igazság és hazugság között kell választania, hanem hús-vér emberek között.
A Nader és Simin - Egy elválás története Arany Medve-nyertes családi dráma, ami két család és egy szerelmes, mégis válni készülő pár: Nader és Simin vitájáról mesél. Olyan viták ezek, melyekben nem lehet igazságot tenni, sőt: nem is érdemes. Oly könnyű lenne feladni a dacot, megölelni egymást és kibékülni a közös tragédia árnyékában. Ám hőseink emberek, akárcsak mi vagyunk. Képtelenek erre. A legutolsó Berlinálén Tarr Béla mellett egy iráni rendező filmje keltett igazán nagy feltűnést. Asghar Farhadit már 2009-ben is nagyon szerették a berlini fesztiválon ( Elly története), idei filmje azonban mindent vitt. A Nader és Simin - Egy elválás története nem csak az Arany Medvét kapta meg, hanem a színészeknek járó Ezüst Medvéket is: a két férfi (Peyman Moaadi, Shahab Hosseini) és a két női szereplő (Leila Hatami, Sareh Bayat) is megosztott díjat vihetett haza. A dráma pályafutását környékezte némi politikai botrány, hisz Teheránban a kultúráért felelős minisztérium egy rövid időre betiltotta azt, hála a rendező egy szerencsétlenül sikerült köszönőbeszédének.
A néző első meglepetése, hogy ez a film mennyire kevés "egzotikumot" tartalmaz. A mai Teherán akár európai város is lehetne, és a történet – egy-két fontos iszlám motívumtól eltekintve – játszódhatna akár Spanyo- vagy Görögországban is. A nyugat- és kelet-európai néző plasztikus képet kaphat a mai iráni nők, a gyermeknevelés, vagy éppenséggel a jogalkalmazás rendszeréről, és egy kicsit a valódi iszlámról is. A mű tehát egyszerre tud szólni az iráni és az európai nézőhöz is. A cselekmény egy válóperi tárgyalás képeivel indul, és ugyanez zárja is az egészet, közte pedig lépésről lépésre megismerjük az okokat, és egy furcsa drámai nyomozás részesei is leszünk. A főszereplők lényegében két családra oszlanak, és részben így kerülnek egymással konfliktusba. Az egyik családban a banktisztviselő Nadertől válni készül felesége, Simin, mert bár szeretik egymást, az asszony ki akar vándorolni Iránból, amire a férje – beteg édesapja miatt – nem hajlandó. Simin átmenetileg hazaköltözik a szüleihez, Nader pedig magára marad állandó gondozásra szoruló, Alzheimer-kóros apjával és a 11 éves Termehhel, a kislányukkal, aki azért marad apjával, mert nem hiszi, hogy az édesanyja valóban itt akarná hagyni a férjét.
Mások ezzel együtt mit vettek még?
Húsvétra helyre áll a miserend Húsvétra már helyre állhat a miserend a Loyolai Szent Ignác bencés templomban. A tervek szerint ugyanis addigra elkészülnek az épületgépészeti munkálatokkal a szakemberek. Az összesen 4... NEKED AJÁNLJUK Oxygen Media Híradó 2022. 04. 05.
Karácsonyi miserend a Bencés Templomban 2021-12-23 - 2022-01-02 Győr, Széchenyi tér 9. A győri Szent Ignác Bencés Templomban, a Széchenyi téren a következők szerint várják a híveket az ünnepben a misékre. DECEMBER 24. 24. 00 éjféli szentmise DECEMBER 25. – Karácsony 8. 00 szentmise 9. 30 szentmise 19. 00 ünnepi szentmise DECEMBER 26. – Szent Család vasárnapja 8. 00 ünnepi szentmise: végén megáldják a családokat DECEMBER 27 – December 30. 6. 45 laudes és konventmise DECEMBER 31. 7. 00 csendes szentmise 17. Bencés Templom Győr: Benches Templom Győr 3. 30 hálaadó szentmise JANUÁR 1. Újév – Szűz Mária, Isten Anyja ünnepe 8. 00 ünnepi szentmise JANUÁR 2. – Karácsony 2. vasárnapja 8. 30 szentmise (a szentmise végén egész napos szentségimádás kezdődik 18. 30-ig) 19. 00 ünnepi szentmise további programok
A csanaki egyházközség megalakulása Csanak ősi hely és a középkortól kezdve minden bizonnyal volt temploma és lelkipásztora is. A bencéseknek birtokaik voltak Csanakon, ezért ott a lelkipásztori munkát is ellátták. Elsősorban a török okozta az egész környéknek, Csanaknak is a pusztulását, úgyhogy a 18. század elején a főapátok német telepesekkel is próbálták újjáéleszteni a falut. Az 1700-as évek elején váltakozva hol Kisbaráthoz, hol Szentivánhoz tartoztak a Csanaki hívek, de időnként Győrből és Pannonhalmáról is jártak oda lelkipásztorkodó bencések. Csanak, Csanakhegy és Ménfő már ekkor is egybetartozott lelkipásztori ellátás szempontjából. A plébánia hivatalos alapítása 1787. szeptember 15-én történt. Abban az évben, amikor a bencések már jogilag nem léteztek, mert II. Szent Ignác Bencés Templom miserend - Győr Plusz | Győr Plusz. József császár 1786-ban feloszlatta a rendet. A rend vagyonát, földjeit, szőlőit a Vallásalap vette át, és a Valláslap maga volt a kegyúr. Az alapító oklevél A csanaki egyházközség megalapítása rendkívüli körülmények között történt.
Mint már említettük, 1786-ban II. József, a kalapos király feloszlatta a szerzetesrendek nagy részét, köztük a magyar bencéseket is. II. Józsefnek és udvarának elgondolása az volt, hogy a szerzetesek által ellátott plébániák kegyura a feloszlatott szerzetesek vagyonát kezelő Vallásalap lesz. Az addigi szerzetesek elláthatják a híveket, de egyházmegyés papokként, és azon terület püspökének joghatósága alá kerültek. Így kézenfekvő volt, hogy Csanak a győri püspök joghatósága alá került. Ebben az időben, 1802-1806 között egy magyar bencés, Zsoldos György (1742-1806) látta el a települést és a kegyúr Pannonhalma volt. A győri püspöknek a csanaki egyházközséget megalapító levele, amely kinevezi az első lelkészt is, később szerencsés módon bekerült a pannonhalmi Egyházmegyei Levéltárba. Az okirat 1787. szeptember 15-éről van keltezve. Bencés templom győr miserend a la. Mivel pedig ekkor az egyházmegyének nem volt püspöke, a teljes püspöki joghatósággal megbízott püspöki általános helynök kormányozta az egyházmegyét. A király ugyanis gróf Zichy Ferenc győri püspök halála (1783) után valójában azért nem nevezett ki több mint húsz évig püspököt Győrbe, hogy a püspöki jövedelem a császári udvaré legyen.
Érdemes először ott vagy ezen a lapfülön keresgélni. Ezen kívül a szorgalmi időszak első hetében több tájékoztató előadásra is sor kerül, ahol feltehetitek kérdéseiteket, továbbá a hét folyamán folyamatos ügyeletet tartunk a HÖK-irodában is, ahol személyesen is tudunk segítséget nyújtani a pályázásban. Pályázhat Erasmuson lévő hallgató is? Igen, a pályázás menete ugyanaz, mint az itthon tartózkodó hallgatók esetében. Milyen dokumentumok fogadhatóak el? Minden esetben a pályázati kiírás rendelkezései szerint járunk el, tehát az abban megnevezett dokumentumokat fogadjuk csak el! Sajnos nem áll módunkban elfogadni sem kéttanús nyilatkozatot, sem nem megfelelő keltezéssel ellátott dokumentumot, vagy olyan iratot, melyen nem látható a pecsét és aláírás. Milyen formátumban töltsem fel a dokumentumokat? Bencés templom győr miserend a day. A pályázati kiírás értelmében PDF, JPG vagy PNG formátumú fájlok fogadhatóak el. Fontos, hogy minden esetben, (akár szkennelt, akár fotózott változatban töltöd fel a papírokat) minden adat, továbbá a pecsét, aláírás és a dátum is olvasható legyen.
Szinódus A szinódusi beszélgetések mellett egy kérdőív is készült. Online kérjük kitölteni Virágvasárnapig! Aki nem tud online hozzáférni, azok számára kinyomtattuk papírra és hátul a faliújságnál lehet szabadon elvinni. Kérjük jövő vasárnapra a kitöltött lapokat hozzák vissza és a faliújságnál kihelyezett gyűjtődobozba tegyék! A kitöltés online is és papír alapon is anonim! Bencés templom győr miserend budapest. Köszönjük, hogy szentelnek rá 15 percet, mert ezzel segítik a plébániánk helyzetértékelését, hogy mire kell jobban figyelnünk, merre lehet növekednünk! Újságrendelés lehetőség! A korábbi előfizetések mellett új olvasói megrendelési lehetőség! Az Új Ember és a Keresztény Élet kiadványokra a faliújságnál fel lehet iratkozni! Nagyböjti szentgyónás Néhány szempont a gyónáshoz, mert – jól gyónni jó! Készítsünk kis lelki-leltárt! Fogalmazzuk meg, mit szeretnék kicsit jobban tenni / elhagyni / elkezdeni! Ráadásul mindehhez: - kegyelemi támogatást kérhetünk, - új, tiszta szívet és - feloldozást, új kezdetet, lendületet kaphatunk!