Jól ismert történelmi tény, hogy a honfoglaló magyar törzsek a 9. század vége felé Árpád nagyfejedelem vezetésével telepedtek le a Kárpát-medence vidékén. A hagyomány szerint Árpád-házi uralkodóink mindannyian honfoglaló vezérünk leszármazottai, akik Árpád 907-ben bekövetkezett halálát követően négy évszázadon át vezették országunkat, egészen III. András 1301-es haláláig. Árpád-ház családfája | Hungary history, Kami, History. Az Árpád-háztól származtatott fejedelmek közül a legjelentősebb Géza fejedelem volt, aki szakítva a keleti hagyományokkal, felvette a kereszténységet, és elindította Magyarországot a nyugati mintájú királysággá válás útján. Hogy miért tette mindezt? A motivációja egyszerű volt. Géza feleségéül Saroltot, az erdélyi gyula lányát választotta, akinek udvara ekkor már keresztény volt. Tudta, hogy Bizáncban már csak második számú törzsfő lehetett volna, valamint azt is, hogy a keleti egyház nagy befolyása révén könnyedén magába olvaszthatta volna a fiatal magyar fejedelemséget. Többek közt ezért is változtatott a frissen alakult Német-római Birodalommal kezdetben kialakított ellenséges kapcsolatán.
Bőven lehetséges egyébként, hogy az Árpád-házi dinasztia olyan haplotípusba tartozik, amely ritka a finnugor, és mondjuk gyakori a türk népeknél, és ezt más szempontok figyelembe vételével lehet akár úgy is interpretálni, hogy a honfoglalók vezető rétege tényleg türk származású volt. Majd egyszer, ha lesz rá bizonyíték. Korántsem biztos, hogy III. Andrással halt ki az Árpád-ház » Múlt-kor történelmi magazin » Hírek. Ez nem is lenne túl meglepő, hiszen a honfoglalók összetételével kapcsolatos kutatások eddig is azt mutatták, hogy a Kárpát-medencébe bejövő népességben volt egy masszív (a feltételezések szerint úgy 25-35 százaléknyi) "ázsiai" jellegű géneket hordozó réteg. Zavar a legendás magyar termet körül Ez fontos kérdés, bár teljesen független attól az álkérdéstől, hogy a magyar nyelv a finnugor nyelvcsaládba tartozik-e (igen). Az Árpád-ház nem finnugor volta azonban itt egyrészt nagyon félrevivő megfogalmazás, ráadásul az eddig megjelentek alapján nincs alátámasztva. Ebből a szempontból az R1a önmagában semmit nem mond, ahhoz további, jobb felbontású genetikai kutatásokra lenne szükség, olyanokra, amelyek potenciálisan már az R1a haplotípuson belüli elágazásokat is képesek azonosítani.
A XX. században a régészeknek ugyan sikerült 122 sírt feltárniuk (mint a nyolcvanas években kiderült, ezekben összesen 900 ember csontváza volt), de a királyok azonosítása nem volt lehetséges. III. Béla és felesége, Chatillon Anna sírja azonban a török korban érintetlen maradt. A fehérvári templom padlója alatt rejtőző két, vörösmárványból készült koporsót 1848-ban fedezték fel, bennük egy férfi és egy nő csontváza volt uralkodói jelképekkel. A később a Mátyás-templomba került uralkodói sír a genetikai elemzés szempontjából is különleges jelentőségű, hiszen erről biztosan tudható, hogy Árpád-házi uralkodó maradványait rejti. Igaz, azzal kapcsolatban, hogy melyik uralkodóét, nincs teljes konszenzus. Bár a történészek többsége valóban III. Bélaként azonosítja, felmerült, hogy Könyves Kálmán teste is lehet a sírban. A XIX. században ezt a lehetőséget csak azért zárták ki, mert a krónikák hagyománya szerint Kálmán púpos volt és sánta – ma már azonban inkább úgy gondolják, hogy a testi fogyatékosságot csak azért terjesztették Kálmánról, hogy ellenlábasai ezzel is dehonesztálják a király emlékét.
Kedves Olvasó, engedje meg, hogy a figyelmébe ajánljuk: A különleges éremművészeti alkotást, az Arany királyok kollekció első darabját, amely Szent István királyunknak állít emléket. Ön is megrendelheti az országunk jelentős történelmi eseményeit megörökítő, rendkívüli emlékérmet 29 990 Ft-os kedvező áron! Források: Képek forrása: (colored)
Minden nap sok olyan feladattal szembesülünk, amelyek megoldása logikus gondolkodásra késztet. A logika számtalan élethelyzetben szükséges számunkra, a boltban való vásárlástól kezdve a tárgyalópartnerek meggyőzésén át egészen az összetett műszaki és üzleti problémák megoldásáig. De hogyan tudjuk fejleszteni logikus gondolkodásunkat? A tudomány erre számos megoldást kínál, feladatokkal, gyakorlatokkal és játékokkal színesítve. Mi pedig le is ragadunk a játékok szintjén, mivel létezik egy világszerte ismert logikai játék, melyet egy magyar elme álmodott meg. A Rubik-kockáról van szó. A Rubik-kocka talán a leghíresebb és legelterjedtebb magyar találmány. A manapság "bűvös kocka"-ként nyilvántartott logikai kirakót feltalálója, ifjabb Rubik Ernő 1975-ben szabadalmaztatta, akkor talán még nem is sejtve, mekkora sikert arat majd találmánya. Rubik Ernő 1944-ben született Budapesten. Miért nem Rubik Ernőé a Rubik-kocka joga?. Az ifjabb Rubik édesapja nyomdokait követte, és a Budapesti Műszaki Egyetem tanulója lett építészmérnöki karon.
A mi kockánk – mely a magyar kiadással együtt 10 országban jelenik meg világszerte – tanulságos utazásra invitálja az olvasót a matematika, a pszichológia, az oktatás, a képzőművészet, a design, az építészet és a popkultúra területén. Elgondolkodtató, magával ragadó, álomszerű kirándulás ez, modern korunk egyik legkülönlegesebb kreatív elméjével – ígéri a könyv beharangozója. De hogyan született meg a mű, és mennyire szokványos, hogy egy magyar kiadó kötete egyszerre jelenik meg számos országban a magyar piac mellett? Erről is kérdeztük Halmos Ádámot, a Libri Kiadó igazgatóját. Rubik Ernő ritka vendég a nyilvánosságban. Interjút alig ad, a médiában szinte sosem szerepel. A szárnyas Rubik könyv. Most viszont könyvet írt, amelyben vall a Kockáról, önmagáról, a munkájáról és sok másról. Nem volt-e nagyon nehéz rávenni a könyv megírására az egyik leghíresebb magyart? – kérdezzük Halmos Ádámtól. Rubik Ernő és Halmos Ádám – fotó: Lakos Máté Mint válaszából kiderül, Rubik Ernő írt a nyolcvanas évek végén egy könyvet, ami ugyan sosem jelent meg végül, de valahogy a kezébe került négy évvel ezelőtt.