A rendszerváltás után [ szerkesztés] Für Lajos ( MDF) 1990. – 1994. július 15. Keleti György ( MSZP) 1994. július 15. – 1998. július 8. Szabó János ( FKgP) 1998. július 8. – 2002. május 27. Juhász Ferenc ( MSZP) 2002. május 27. – 2006. június 9. Szekeres Imre ( MSZP) 2006. június 9. – 2010. május 29. Hende Csaba ( Fidesz) 2010. május 29. – 2015. szeptember 7. [5] [6] [7] Simicskó István ( KDNP) 2015. szeptember 10. – 2018. május 18. [8] (szeptember 7-étől a minisztérium megbízott vezetője volt az Emberi Erőforrások Minisztériuma államtitkáraként) Benkő Tibor (pártonkívüli) 2018. – Jegyzetek [ szerkesztés] Irodalom [ szerkesztés] Honvédelmi miniszterek, 1848–1994. Kuruc tábornokok listája - Wikiwand. Budapest, 1994 Magyarország a XX. században, I. kötet (hadtörténet fejezet), Babits Kiadó, Szekszárd, 1996–2000 További információk [ szerkesztés] Hatvanéves az Új Honvédségi Szemle, Hadtudomány folyóirat, XVII. évfolyam 1. szám, 2007. március Shvoy Kálmán titkos naplója és emlékirata 1918–1945, Budapest, 1983, Kossuth Nyomda A Vitézi Rend honlapja Szemenyei-Kiss Tamás: Czinege Lajos, a hadseregtábornok Szentváry–Lukács J. : Magyar honvédelmi- és hadügyminiszterek 1848–2010 –
Tábornokok a közmunkások főnökei © Túry Gergely De szemezgessünk a listából, melyet kérésünkre a Belügyminisztérium adott ki két hónap adatgyűjtés után. Arról érdeklődtünk, hogy a közfoglalkoztatási helyettes-államtitkárságon tábornoki rendfokozatban kik dolgoznak, milyen területen, ki fizeti a bérüket és jár-e számukra gépkocsi. Mint megtudtuk, összesen tíz tábornok dolgozott a helyettes-államtitkárságon, köztük nyolcan még most is ott vannak. Magát a helyettes-államtitkárságot a közmunkaprogram irányítására hozták létre 2011 augusztusában, első vezetője Papp Károly, a mostani országos rendőrfőkapitány volt. Kit nevezünk tábornoknak? Magyar tbornokok listája. A rendvédelmi területeken dolgozók közül azok számítanak tábornoknak, akik dandártábornoki, vezérőrnagyi vagy altábornagyi rendfokozattal rendelkeznek. Egyébként a honvédelmi rangjelzéseknél is ezek számítanak tábornoki rangnak. Aki a szociális szövetkezetekhez is ért A 2010-es kormányváltás követően számos vezetőcsere történt a rendvédelmi szerveknél. Június 30-án leváltották többek között Bencze József országos rendőrfőkapitányt, annak bűnügyi helyettesét, Házi István vezérőrnagyot.
A kereset fő állítása szerint az amerikai kormány nem tett megfelelő erőfeszítést arra, hogy a háború után a javak visszajussanak jogos tulajdonosaikhoz. Helytelenül "ellenséges állam vagyonaként", illetve olyan vagyonként kezelte a lefoglalt értékeket, amelyek tulajdonosait nem lehet fellelni. A keresetben foglaltak szerint az aranyvonat rakományának akkori értéke mintegy 200 millió dollárra volt tehető, és ez most legkevesebb tízszer akkora értéknek felel meg. A kereseti követelésben csak másodlagos a pénzbeli kártérítési kötelezettség kimondására vonatkozó igény: az elsődleges követelés arra irányul, hogy ismerjék el a jogtalanság megtörténtét, valamint adjanak számot arról, mi történt a javakkal. A kereset kitér arra, hogy az aranyvonat rakományát összeállító nácik pontos leltárt készítettek, és hogy ez az írásos lista - a vagyontárgyak eredeti tulajdonosainak névsorával együtt - az amerikaiak kezére került. Az eredeti tulajdonosok túlnyomó többsége a koncentrációs táborok valamelyikében halt meg, de sokuk után maradtak leszármazottak, most igényt támasztó örökösök.
Carlylenek, a "Francia forradalom " tudósának és költőjének mélységes megértése lebeg a Két Város romantikája fölött is, - ami benne történelem, az szemléletben rokon a nagy rokonával. Ami pedig regény, az rokon mindennel, amit Dickens valaha irt, - eleven emberi szivek költött csodája. Történelem és regényesség, valódi hősök és képzelt emberek ugy olvadnak össze, ugy keverednek eggyé, mint valami hatalmas körképben, ahol a márványból faragott, megtapintható tartó oszlopokat és figurákat és kariatidokat nem tudod elválasztani a festett ábráktól, - a művészet tartalma elevenebbé varázsolja a Sohase létezettet, mint amilyennek a Létezőt látja káprázó szemed. Dickens, akit kis idők nagy tanujának lehetne nevezni, ebben a művében megmutatta, hogy a nagy időknek is méltó krónikása tudott volna lenni. Karinthy Frigyes. I. FEJEZET. A kor. Azok voltak a legjobb idők; azok voltak a legrosszabb idők. A bölcseség kora volt az; meg a bolondság kora. A hit korszaka; a hitetlenség korszaka. A Világosság ideje; a Sötétség ideje.
Párizsban, s a világ más nagyvárosaiban is, a világháboru után monumentális szobrokat állitottak az "ismeretlen katoná"-nak. Ama millió és még sok millió egyszerü közlegényt jelképezik ezek a szobrok, akinek sirjáról még a felirat is hiányzik, akiket tömegestül temettek el, akikről, egyenkint és külön-külön, semmit se tudunk, a nevüket se - csak azt, hogy voltak, szenvedtek és meghaltak. Dickens minden regénye egy-egy Pantheonnak tekinthető, örökéletü és érvényü hatalmas szobrokkal telve - és ezek az örökéletü és hibátlan remekművei a lángész emberábrázoló ihletének egytől-egyig ilyen "ismeretlen katonái" az élet véres és könnyes és mosolyos háborujának. "Ismeretlen Lelkek Pantheonja", ez lehetne a gyüjtőcime Dickens összegyüjtött műveinek, - az ő hősei nem királyok és hercegek, nem a bámulat és népszerüség dicsfényének figurái. Egyszerü lelkek ők, kis emberek, lent élnek a homályban, közöttünk, körülöttünk és mögöttünk, - ismerősök, akikkel naponta találkoztunk s nem tudtunk róluk semmit, mellettünk élték le életüket s beszéltünk velük, s mégis, sejtelmünk se volt sorsuk mélységes tragikomédiájáról, mig a világirodalom legjobb szivü zsenije fel nem emelte őket hatalmas tenyerére, hogy millió és millió ember ámulva és boldog, nevető könnyel, könnyes mosollyal felismerje bennük önmagát és felebarátját.
Ilyen és hasonló kedvesen mosolyogató részekkel indít Dickens. Megérkezünk Párzsiba, aztán Londonban vagyunk kicsit, Aztán megint Párizs, aztán jön egy kis vidék is, és aztán megint London és Párizs és a könyv harmadik harmada már csak Párizs… Tehát párhuzamosan láthatjuk az életet Londonban és Párizsban, szinte iszonytatóan szembesít minket az emberek vérszomjával már az elején, egy Londonban történő tárgyalás során, ahol a népnek igenis kell az agresszió, a felkoncolás. Láthatjuk, hogyan készül a francia nép, hogyan jutnak el odáig, hogy megostromolják a Bastille-t, hogy miféle igazságszolgáltatás van és mennyire, de mennyire kegyetlen korszak volt az. Szinte őrjítően írja le azt a francia világot, hátborzongató, kaotikus, rémítő és apokaliptikus. Félelmetes. Mi, akik a regény során megismerjük Manette-éket és a baráti társaságukat, a békés világukat, csak szörnyülködhetünk, plána, hogy ha annyira bele tudjuk magunkat élni az ártatlan Lucie helyzetébe aki szembetalálkozik e kegyetlen világgal.